Elõre "legyártott" elemekbõl képzõdhetnek a bolygók
Irta: postaimre - Datum: 2015. June 21. 10:29:38
Még a végén kiderül, hogy a Földet is úgy rakták össze? Mert igen! Sõt az élõlényeket, "embereket" is, bár szerintem a legtöbb valami véletlen baleset következménye. Elõre "legyártott" elemekbõl képzõdhetnek a bolygók, amelyek a feltételezettnél így sokkal gyorsabban alakulnak ki - ismertették elméletüket a Victoria Egyetem kutatói a Kanadai Csillagászati Társaság konferenciáján.
Teljes hir
Még a végén kiderül, hogy a Földet is úgy rakták össze? Mert igen! Sõt az élõlényeket, "embereket" is, bár szerintem a legtöbb valami véletlen baleset következménye. Elõre "legyártott" elemekbõl képzõdhetnek a bolygók, amelyek a feltételezettnél így sokkal gyorsabban alakulnak ki - ismertették elméletüket a Victoria Egyetem kutatói a Kanadai Csillagászati Társaság konferenciáján.
A molekuláris felhõk, amelyek nevüket onnan kapták, hogy a bennük lévõ gázok molekuláris alakban vannak jelen, a csillagbölcsõk. Anyaguk sûrûbb, koncentráltabb, mint a világûrben lévõ hatalmas gáz- és porfelhõké, és nagyon hideg - olvasható a PhysOrg hírportálon.
Minden molekuláris felhõ gyenge egyensúlyban van. Külsõ hatás következtében ez az egyensúly felborul, ekkor a felhõ egy része saját tömegétõl összeroskad, és az anyag elkezd összehúzódni. A felhõ kisebb anyagcsomókra oszlik, a létrejövõ globulákból elõbb protocsillagok, majd csillagok keletkeznek.
Minden csillagkezdeményt egy akkréciós (anyagbefogási), vagy protoplanetáris korong veszi körül, amely tovább táplálja az "embriót". Idõvel a porszemcsék a korongban összetapadnak, planetezimálokat (bolygócsírákat), majd bolygókat hozva létre. Számítások szerint körülbelül 10 millió év alatt fogy el a korong anyaga, amely egy-egy csillagnak és bolygórendszerének ad életet.
Mint Mike Chen a konferencián kifejtette, számos megfigyelés valószínûsítette, hogy a protoplanetáris korongban a porszemcsék mérete sokkal nagyobb, mint a molekuláris felhõkön kívül lévõ anyagoké. Amit viszont a kutatók eddig nem tudtak, hogy hol képzõdnek ezek a nagyobb szemcsék.
"Megfigyelésük nem egyszerû, hiszen a távoli infravöröstõl a mikrohullámú sugárzásig a legkülönfélébb tartományokban kell mérni a porszemcsék által kibocsátott fényt" - fogalmazott a kanadai csillagász, hozzátéve, hogy ráadásul az eredmények csak akkor lesznek hitelesek, ha a csillagképzõ régiók nagy területérõl kapnak megfelelõ felbontású felvételeket.
Korábban a Herschel infravörös csillagászati mûhold segítségével fantasztikus képek készültek a közeli csillagképzési régióról, a 600 fényévre lévõ Perseus molekuláris felhõrõl, amely tízezer naptömegnyi gázt és port tartalmaz. Az ûrtávcsõ felvételei azonban kevésnek bizonyultak a porszemcsék méretének megállapításához, hiszen csupán távoli infravörös tartományban készültek képek. Így a kanadai csillagászok a Herschel által nyert információkat a Hawaiiban mûködõ James Clerk Maxwell teleszkóp (JCMT) adataival ötvözték.
A kanadai kutatóknak sikerül kimutatniuk, hogy a protoplanetáris korongon kívül is léteznek nagyobb, akár 1 centiméter átmérõjû porszemcsék. "Amennyiben a nagyobb szemcsék valóban kívül képzõdnek és képesek bekerülni a protoplanetáris korongba, ez azt jelenti, hogy a bolygók a feltételezettnél sokkal gyorsabban alakulnak ki" - hangsúlyozta Mike Chen.
Link