Jönnek a hibrid emberek
Irta: postaimre - Datum: 2015. June 23. 09:42:12
Már itt vannak a hebrew-ek. Mesterséges intelligenciájuk és kollektív bûnözési hajlamuk tagadhatatlan.
Nem a robotok, hanem az emberek rendelkeznek majd mesterséges intelligenciával a közeli jövõben, legalábbis a Google fejlesztési igazgatójának legújabb jóslata szerint.
Teljes hir
Már itt vannak a hebrew-ek. Mesterséges intelligenciájuk és kollektív bûnözési hajlamuk tagadhatatlan.
Nem a robotok, hanem az emberek rendelkeznek majd mesterséges intelligenciával a közeli jövõben, legalábbis a Google fejlesztési igazgatójának legújabb jóslata szerint.
A 2030-as évekre az emberek bizonyos értelemben „hibriddé” válhatnak – adta hírül a CNN Ray Kurzweil, a Google fejlesztési igazgatója prognózisát. Eszerint az agyunk képes lehet közvetlenül kapcsolódni olyan digitális felhõkhöz, melyekben számítógépek ezreivel köthetjük össze magunkat, ezáltal kiegészítve az emberi intelligenciát. Mint mondta, az agy „nanobotok” – vagyis apró, DNS-szálakból készült robotok – révén fog csatlakozni a gépekhez.
– Elgondolásunk szerint a biológiai és a mesterséges gondolkodás ötvözete fog így létrejönni – magyarázta Kurzweil. A szakember szerint a 2030-as évek végére és a 2040-es évek elejére gondolataink túlnyomó része „nem biológiai eredetû” lesz. Úgy véli, emellett képesek leszünk másolatot is készíteni az agyunkról.
Nap mint nap felhõkhöz kapcsolódunk
Dr. Kiss Bálint, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem irányítástechnikai és informatika tanszékének vezetõje Kurzweil jóslatával kapcsolatban az MNO-nak elmondta: ma is tudnak az emberek felhõkhöz (olyan elosztott tárolóhelyekhez, programokhoz, szolgáltatásokhoz, melyeket többen használhatnak egyszerre, és melyekben nagy hatékonysággal valósítható meg kooperáció) kapcsolódni, csak nem az agyukon keresztül közvetlenül, hanem hagyományos módon, tehát a kijelzõt figyelõ szemükkel vagy éppen a kezükkel, gépelés útján. Tehát az emberi agy(ak) és a felhõ között ma még közvetítenek hagyományos érzékszerveink. Hangsúlyozta, hogy a minõségi elõrelépés itt az lenne, ha ki tudnánk küszöbölni a látást, a hallást, a gépelést vagy a beszédfelismerést, ezáltal pedig egy közvetlen kapcsolódás jönne létre az emberek idegrendszeréhez. A szakember azonban úgy véli: a 2030-as években ez a megoldás általában még inkább kiszolgálni – vagy nagymértékben növelni – fogja az emberi intelligenciát, mintsem helyettesíteni.
A Johns Hopkins Egyetem kutatói által kifejlesztett robotot érint meg egy nõ a kaliforniai Pomonában rendezett robotexpón
A Johns Hopkins Egyetem kutatói által kifejlesztett robotot érint meg egy nõ a kaliforniai Pomonában rendezett robotexpón
Fotó: CHIP SOMODEVILLA / Europress/AFP
Létrejöhet egy magasabb intelligencia?
– A kommunikáció és az adathozzáférés hagyományos módjait, melyek jelenleg még kissé körülményesek, ez a megoldás nagyban megkönnyítené. Tehát – ha valóban megtörténne a felhõhöz vagy a kommunikációs hálózathoz történõ, közvetítõ nélküli kapcsolódás – nem lenne többé szükség okostelefonra vagy okosórára ahhoz, hogy mindazok a funkciók, melyek jelenleg ezekkel megvalósulnak, használhatóak legyenek, illetve új funkciók is elképzelhetõek – magyarázta a szakember.
Információs társadalom: felszabadít és gúzsba köt
Az ipari helyett mára információs társadalomról beszélnek, és felhõk, nanorobotok, valamint okoseszközök uralják a mindennapokat. Valóban veszélyes lehet a technológia túl gyors ütemû fejlõdése, és ha igen, kire?
Mint mondta, a legfontosabb kérdés ugyanakkor az, hogy ha ilyen szinten kapcsolunk össze emberi intelligenciákat – a felhõn keresztül –, ennek nyomán létrejöhet-e egy magasabb, nagyságrendekkel hatékonyabb intelligencia. Azonban érdemes elõvigyázatosnak lenni az újfajta technológiákkal: ezek az emberek egy részénél addikciót alakíthatnak ki, a fejlõdés pedig mindig sok félelmet generál.
Hihetetlenül pontos jóslatok
Kurzweil, akit a világ egyik vezetõ feltalálójaként tartanak számon, híres arról, hogy viszonylag nagy pontossággal képes megjósolni, mit hoz a jövõ. A kilencvenes években például összesen 197 elõrejelzést tett arról, mi fog történni 2009-ig. Teóriáit 2010-ben vizsgálták felül, 86 százalékuk bizonyult helyesnek.
Ilyen prognózis volt többek közt az is, hogy az emberek elsõsorban hordozható számítógépeket használnak majd, a kábelek háttérbe szorulnak, valamint hogy digitális kijelzõket fognak építeni a szemüvegekbe.
1990-ben megjósolta, hogy a számítógép nyolc éven belül legyõzi a sakkvilágbajnokot, s 1997-ben az IBM által tervezett Deep Blue nyert is Garri Kaszparovval szemben. Õ beszélt elõször arról is, hogy az internet meg fogja változtatni a világot.
A szakember nemrégiben ismerte be, hogy azt hitte: 2009-re már önjáró autóink is lesznek. Ezek a jármûvek csak mostanában jelentek meg, a tömeggyártás pedig még valószínûleg jó darabig várat magára.
Dr. Kiss Bálint Kurzweil legutóbbi jóslatával kapcsolatban hangsúlyozta: az ehhez hasonló nyilatkozatok széles tartományban mozognak, így általában nem egyértelmû, mikor is mondhatjuk egy jóslatra, hogy részben vagy egészében bekövetkezett.
Odébb van még a gépek lázadása
Sok híres sci-fi filmben a robotok lenyûgözõ ügyességgel mozognak, önállóan gondolkodnak, és gyakran rémisztõ terveket készülnek végrehajtani. Úgy tûnik, a tudósok csak tovább erõsítik ezzel kapcsolatos félelmeinket. De mennyi realitása van a mesterséges intelligencia ilyen szintû térnyerésének?Link