Posta Imre weboldala

Roger Roots: 100 tény az emberi rasszok közötti különbségekrõl
Irta: postaimre - Datum: 2015. July 09. 13:10:33

Teljes hir

Á, nem is igaz és akkor még nem esett szó a zsidó-cigányról, mely nem is létezik, csak amolyan genetikai hulladék formájában? Ebben a brosúrában száz tény található, melyek túlnyomó többsége könnyen föllelhetõ a lexikonok, évkönyvek, pszichológiai szöveggyûjtemények lapjain, melyekhez bármelyik nyilvános könyvtárban hozzá lehet jutni.

Ügyesen elrejtve a száz tény között egy hazugság is van. Nem statisztikai vagy nyelvtani hiba, de egy tényleg nevetséges hiba, amely annyira abszurd, hogy megüti az olvasót. Szándékom nem valaki megbántása vagy gyûlöletkeltés, de a legmélyebb szeretet az emberiség iránt és a szívbõl jövõ aggodalom annak jövõjére nézve. Célom nem csalás, hanem informálás, és remélem, hogy ez a munka segíteni fog az olvasónak abban, hogy újra rendezze és újra megvizsgálja nézeteit az emberi rasszokról.

Bilbo szenátor figyelmeztetése: "Ha épületeink, útjaink, vasútjaink ronccsá lesznek, újra fölépíthetjük õket. Ha városainkat lerombolják, a romokból újabbakat és nagyobbakat építhetünk. Ha fegyveres hatalmunkat felmorzsolják, fiainkat fölneveljük akik visszaszerzik uralmunkat. De ha a fehér faj vére elromlik és afrikai vérrel keveredik, akkor az Egyesült Államok jelenlegi nagysága elpusztul és minden remény hiábavaló a civilizációra a negroid Amerika számára, mert az afrikaival kevert fehér vért nem lehet visszaállítani vagy megjavítani." - Theodore G. Bilbo szenátor, Mississippi (1947)

TÉNY #1: A fehér ember tengereken hajózott át, folyókat tett hasznossá, Hegyekbe utakat épített, sivatagokat tett lakhatóvá, és a legpusztább jégterületet is gyarmatosította. Õ fedezte föl a könyvnyomtatást, a cementet, az elektromosság hasznosítását, a repülést, a rakétatechnikát, a csillagászatot, a teleszkópot, az ûrutazást, a lõfegyvereket, a tranzisztort, a rádiót, a televíziót, a telefont, a villanykörtét, a fényképezést, a mozgóképet, a fonográfot, a villamos elemet, az autót, a gõzgépet, a vasúti szállítást, a mikroszkópot, a számítógépet, és más technikai csodák millióit. Számos gyógyeljárást fedezett föl, hihetetlen kezelési módokat, a tudományos haladást, stb. Olyan nagyokat adott a világnak mint Szokratész, Aristotelész, Plátó, Homérosz, Tacitus, Julius Cézár, Napóleon, Hódító Vilmos, Marco Polo, Washington, Jefferson, Hitler, Bach, Beethoven, Mozart, Magellan, Columbus, Cabot, Edison, GrahamBell, Pasteur, Leeuwenhoek, Mendel, Darwin, Newton, Galileo, Watt, Ford, Luther, DaVinci, Poe, Tennyson, és más jelentõs alkotók ezreit. (37) (39)

TÉNY #2: 6,000 éves ismert története során a fekete afrikai néger semmit sem fedezett vagy talált föl. Nem volt írott nyelve, szövött ruhája, naptára, ekéje, útja, hídja, vasútja, hajója, mérõeszköze, vagy akár csak kereke. (Jegyzet: Ez a tisztavérû négerre vonatkozik.) Nem ismeretes, hogy valaha is bevetett volna egy darab földet, hogy háziasított volna egyetlen állatot is (noha sok erõs és jól kezelhetõ állat él körülötte). A dolgok szállításának egyetlen módja ismeretei szerint azoknak a fején való vitele. Házainak építéséhez soha nem használt mást mint sarat, aminek használatára a hód vagy cickány is képes (21) (39)

INTELLIGENCIA

TÉNY #3: Az amerikai négerek IQ-ja átlagosan 15-20 ponttal marad az amerikai fehérek intelligenciakvótája mögött. (26) (16) (18) (22)

TÉNY #4: Ezeket a fekete/fehér különbségeket minden olyan teszt újra meg újra kimutatta, melyeket az US hadserege folytatott bármelyik városban, államban és az amerikai közoktatási minisztérium a helyi iskolában. Ugyanez az arány volt igaz egy negyven éves idõszakban. (18) (26) (24)

TÉNY #5: A 85-ös átlagos intelligenciakvótával csak a négerek 16%-a éri el a 100-as számot, míg a fehérek fele eléri ezt. A négerek IQ-ja 10-25%-ig fedi át a fehérekét - az azonossághoz legalább 50% lenne szükséges. (31) (27) (16)

TÉNY #6: Feketéknél hatszor nagyobb a valószínûsége annak, hogy az 50-70-es IQ kategóriában vannak, azaz a lassan tanulók (visszamaradottak) közé tartoznak, a fehéreknél tízszer nagyobb annak a valószínûsége, hogy IQ-juk 130 vagy afölött van. (15) (16) (18) (23)

TÉNY # 7: AZ USA kormányának PACE vizsgálatán, mely 100 ezer egyetemi hallgatót vizsgált meg, akiket a jövõ adminisztratív vagy polgári vezetõ állásaira képeznek ki. A jó eredményt elértek között még föltûnõbb a fehérek és feketék teljesítménye közti különbség: a fehérek 16%-a 90%-os vagy afölötti eredményt ért el, míg a négerek egy százalékának csak egy ötöde érte el a 90 %-ot. A fehér/fekete siker aránya 80/1. (27)

TÉNY #8: A néger és fehér gyerekek közti különbség növekszik a korral, a különbség legnagyobb a középiskolában és az egyetemeken. (31) (26)

TÉNY #9: A fehérek és négerek közti különbséget állandóan a környezeti különbségekkel próbálják igazolni. De legalább öt tanulmány, amely egyenlõ a társadalmi-gazdasági háttérbõl jövõket hasonlított össze sem jutott lényegesen más eredményre. Ahogy javul a környezet, a néger teljesítménye javul, de a fehéré is. A különbség nem csökken. (26) Sõt, Dr. G.J. McGurknak, a Psychology a Villanovet egyetem pszichológia társprofesszorának részletes kutatása kimutatja, hogy az intelligenciakülönbség fehérek és feketék között NÕ, ha mindkét faj társadalmi-gazdasági háttere a középosztály szintjére emelkedik. (18)

TÉNY #10: 1915-ben, Dr. G.W. Ferguson Virginiában 1000 iskolás gyerekbõl indult ki, akiket 5 faji osztályba sorolt, és szellemi képességeiket tesztelte. Átlagosan a tiszta négerek a fehérek teljesítményének 69.2%-át érték el. A négerek kétharmada elérte a fehérek 73%-át, a négerek fele elérte a fehérek 81.2%-át. A négerek negyede elérte a fehérek 91.8%-át. Környezetük, "elõnyeik" vagy hátrányaik pontosan ugyanazok voltak. (14) Ehhez lásd (26) 452. oldal

TÉNY #11: A hadsereg beta tesztje, amelyben több mint 386 ezer analfabéta katonát teszteltek az I. vh során, kimutatták, hogy a néger sorkatonák "a hadsereg minden tesztjénél alsóbbrendûnek mutatkoztak a fehéreknél". Továbbá teszteket folytattak tiszta négereken, mulattokon és negyedvérûeken. Úgy találták, hogy "a fehérebb csoportok eredményei jobbak". (14)

TÉNY #12: Egypetéjû ikrek esetén, akik különféle faji környezetben nõttek fel, mutatja, hogy a származás befolyása kb. három az egy arányban meghaladja a környezet hatását. (41)

TÉNY #13:Akkor is, ha a fehérek és feketék háttere ugyanolyan ami a család jövedelmét és a gyerekkori lehetõségeket illeti, a feketék IQ aránya még mindig átlagosan 12-15 ponttal az összehasonlítható fehéreké alatt marad. Ebben olyan esetek vannak, amikor fehér szülõk fekete gyerekeket adoptáltak. Lehet hogy IQ-juk megjavult a környezet hatására, de még mindig közelebb vannak biológiai szüleikhez, mint adoptív szüleikhez. (3) (15) (26)

TÉNY #14: Egyenlõsdit hirdetõ ideológusok gyakran azzal próbálják az IQ teszt eredményeit lekicsinyleni, hogy ezek kulturálisan befolyásolt tesztek. De egyetlen egy sem, sem a NAACP, sem a néger középiskolák szövetsége, sem a NEA nem volt képes olyan tesztet kifejleszteni, amelyben a feketék és fehérek eredménye azonos lett volna. (15) (42) (3)

TÉNY # 15: Az amerikai indiánok, akik gyakran sokkal rosszabb körülmények között élnek, mint az amerikai négerek egész életükben, mégis állandóan jobb eredményt érnek el az IQ teszteken a négereknél. (3) (27)

TÉNY #16: A vegyes házasságokból jövõ gyerekek IQ szintje a fehér szülõénél általában alacsonyabb (11) (26)

A NÉGER AGY

TÉNY #17: Sok emberi fajokkal foglalkozó tanulmány hasonlította össze a fehérek és négerek agyát, és az eredmények szerint a néger agy súlya 8-12%-al alacsonyabb. mint a fehér agyé. Ilyen tanulmányokat írtak Bean, Pearl, Vint, Tilney, Gordon, Todd, és mások. (23) (27)

TÉNY #18: Az agy súlyának különbsége mellett a néger agya kevesebbet nõ kamaszkor után, mint a fehéré. Noha a néger agya és idegrendszere gyorsabban érik, mint a fehér agy, fejlõdése hamarabb zárul le, amely akadálya a további szellemi fejlõdésnek. (22) (27)

TÉNY #19: A legkülsõ réteg vastagsága a néger agy esetén 15%-al vékonyabb, és tekervényei általában kisebb számúak és egyszerûbbek, mint a fehér agy esetében. (9)

TÉNY #20: A néger agy elülsõ lebernyegei, amelyek az absztrakt okfejtés központjai, kisebbek a testsúlyhoz mérve, kevésbé tekervényesek és egyszerûbbek, mint a fehér agy esetében. (9) (27) (23) (22)

ANTROPOLÓGIA

TÉNY #21: A Homo Sapiens nevet elõször a 18. században élt svéd botanikus, Linné Károly használta. A "sapien" szó "bölcset" jelent. A nevet elõször a fehér emberrel kapcsolatban használták és az "európai" rokon értelmû szava volt. Ennek eredményeként sok késõbbi osztályzástannal foglalkozó tudós és genetikus úgy vélte, hogy a négereket és más fajokat más fajba kell sorolni. Darwin "Az ember eredete" c. könyvében az emberiség fajait olyan különfélének ábrázolja, hogy ha állatoknál ekkora különbségek állnak fönt, azokat más fajok és nemcsak más fajták közé sorolják.(39)

TÉNY #22: A 'Fajok eredete' c. hatalmas munkájához Carleton Coon professzor, a fizikai antropológusok amerikai bizottságának elnöke és a világ legelsõ genetikusa, a földrajz, anatómia, genetika, fiziológia, fogazatösszahasonlítás, nyelvészet, archeológia és õslénykutatás területérõl 300 oldalt írt össze, hogy igazolja elméletét a sapiens elõtti fajokról. Más szavakkal a homo erectus már fajokból állt, mielõtt a homo sapiens állapot létrejött volna. (12)

TÉNY #23: Dr. Coon szerint míg a kaukázusi faj (a fehérek) fejlõdött Európában, a néger faj Afrikában nem fejlõdött tovább, és ma 200 ezer évvel hátra van maradva a koponyai és agyi fejlõdésben. (9)

TÉNY #24: A néger koponya, a kisebb agytérfogat mellett és a vastagabb koponyacsontok mellett elõreálló, azaz az alsó arc elõre irányul, mint egy állat pofája. ennek következtében a néger állkapcsa lényegesen hosszabb szélességéhez mérve, mint a fehér állkapcsa. A néger alsó állkapcsának egyik sajátossága a "majompárkány" maradéka, amely egy csontos rész rögtön a metszõfog mögött. A majompárkány a majmok jellemzõje és hiányzik fehéreknél. (9) (12) (39)

TÉNY #25: A néger bõre vastagabb és valószínûleg jobb a fehér bõrénél, mert megakadályozza a baktériumok behatolását és védi a nap ultraibolya sugarai ellen. (39) (14)

TÉNY #26: A négerek fekete színe a melanin pigment következménye, amely a bõr minden rétegében megvan és még az izmokban és agyban is kimutatható. (9) (27)

TÉNY #27: Egy afrikai fogorvos egy pillantással meg tudja különböztetni a néger fogát a fehér emberétõl. (14)

TÉNY #28: A négerek karja hosszabb testükhöz képest, mint a fehéreké. Ez, és sokkal vastagabb combcsontjuk elõnyt jelent a fekete sportolóknak bokszoláskor. A négerek lábszárának csontozati és izomzati sajátosságai sikeressé tette a néger rövidtávfutókat, de nem ez tette sikeressé õket a hosszú távoknál. (39) (27)

TÉNY #29: TOVÁBBI KÜLÖNBSÉGEK

A haj fekete, göndör és "gyapjas" szövésû, sík és elliptikus és nincs központi csatornája mint az európaiak hajának.
Az orr vastag, széles és lapos, gyakran fölfelé irányuló orrlyukakkal, melyek megmutatják, hogy az orr belsõ szövetének vonalazása hasonló a majmokéhoz.
A néger keze és lába hosszabb, mint az európaié. A válla kicsit rövidebb és így a hosszabb alkar hasonlóvá teszi a majomhoz.
A szemek kigúvadnak, a szivárványhártya fekete és a szemüreg nagy. A szem körül gyakran van egy sárgás szaruhártyatakaró, mely a gorilláéhoz hasonló.
A néger törzse rövidebb, a mellkas közepe kerekebb. mint a fehéreknél. A csípõ keskenyebb és hosszabb, mint a majmoknál.
A száj széles és nagyon vastag, nagy és kiálló ajkakkal.
A néger bõrének van egy felszíni vastag szaruszerû rétege, mely a karcolások és akadályok, valamint a baktériumok behatolása ellen véd.
A négernek vastagabb és rövidebb nyaka van, mint a többi embernek.
A koponyai varratok egyszerûbbek, mint a fehéreknél és hamarabb forrnak össze.
A fej kerek inkább kicsi, álló, valahogy fölmagasodó és különálló így hasonló a majmokéhoz.
A csípõ alatt a néger erõteljesebben fejlett, és a fehér fejlettebb mellkasban.
Az állkapocs hosszabb és erõsebb és kifele nyúlik, amely a hátrafele álló fejjel együtt 68-70 körüli arcszöget képez szemben az európaiak 80-82 fokos arcszögével.
A kéz és az újjak arányosan keskenyebbek és hosszabbak. A csukló és boka rövidebb és robusztusabb.
A koponya elsõ és oldalcsontjai kiképzése egyszerûbb és ûrtartalmuk kisebb. A koponya vastagabb, különösen oldalt.
A néger agya általában 9-20%-al kisebb mint a fehéreké.
A fogak nagyobbak és távolabb állnak egymástól, mint a fehéreknél.
A gerinc görbéi kevésbé hangsúlyozottak a négernél mint a fehérnél, azért majomhoz hasonlóak.
A néger combcsontja kevésbé van betakarva, a sípcsont hajlottabb és elõre hajlított, a vádli magas, de kevésbé fejlett.
A sarok széles és elõreálló, a lábfej hosszú és széles de alig boltíves, emiatt a talp egyenes, a nagylábujj gyakran rövidebb, mint a fehéreknél.
A két orrcsont néha össze van nõve mint a majmoknál.

TÉNY #30: A II. világháborús során végzett vércsoportvizsgálatok azt sugallják, hogy az amerikai néger gén 28%-ban fehér. Mindez az intézményes és társadalmi elkülönülés, stb. mellett. Jegyezzük meg, hogy az afrikai négerekkel való összehasonlítás még nagyobb különbségeket mutatna a fehérekkel szemben. (32) (14)

BÛNÖZÉS

TÉNY #31: Feketék tizenháromszor gyakrabban követnek el gyilkosságot, mint fehérek. Erõszakos bûntényt vagy nemi erõszakot tízszer gyakrabban. Ezeket a számokat az FBI jelenti, és évrõl évre módosulnak, de megbízhatóan mutatják az utóbbi évtized tendenciáját. (27) (6) (13)

TÉNY #32: Az igazságügyminisztérium jelentése szerint a 20 és 29 éves közti feketék közül minden negyedik van börtönben vagy fölfüggesztett büntetését tölti. (32) (6) (3)

TÉNY #33: Noha õk csak az USA lakosságának 12%-át teszik ki, õk követik el a megerõszakolások és erõszakos cselekmények felét és a gyilkosságok 60%-át az USA-ban. (32) (27) (6)

TÉNY #34: A fekete férfiak kb. 50%-át fogják börtönbe vetni komolyabb bûnök miatt életük során. (27)

TÉNY #35: 546-szor valószínûbb, hogy egy fekete megtámad egy fehéret mint az, hogy fehér feketét támad meg. (3) (32)

TÉNY #36: A fekete erõszakolók több mint fele fehér áldozatot erõszakol meg (54.9%), 30-szor olyan gyakran, mint fehérek választanak néger áldozatot. (2) (32) (28)

TÉNY #37: Az igazságügyminisztérium évi jelentése szerint fehérek az esetek 2.4%-ában követnek el erõszakot feketék ellen. A feketék ezzel szemben több mint az esetek felében. (3)

TÉNY #38: New York City-ben egy fehér esetében 300-szor valószínûbb, hogy fekete banda erõszakoskodik vele, mint az, hogy fehérek bandája erõszakoskodik egy feketével. (32)

TÉNY #39: Sokan azzal érvelnek, hogy a feketék bebörtönzési aránya azt mutatja, hogy a rendõrségek a fekete bûnözést akarják elsõsorban leküzdeni és ignorálják a fehérgalléros bûnöket. De a feketék arányukon felül követnek el fehér galléros bûnöket is. 1990-ben feketéket háromszor gyakrabban ültettek le csalás, hamisítás és sikkasztás miatt mint fehéreket. (32) (6)

TÉNY #40: Sokan azt hiszik, hogy a bûnözés a szegénység és az "elõnyök" hiányának következménye. De Columbia kerülete, ahol a legmagasabb évi jövedelmek vannak és csak Alaszka mögött marad el az egy fõre jutó jövedelemben, vezetõ helyet foglal el az országban szinte mindenfajta bûnözés területén, köztük rablásban, gyilkosságban, fokozottan erõszakos cselekményekben és gépkocsilopásban. D.C.-ben van a legszigorúbb fegyverellenõrzés, a legmagasabb rendõrségi kiadások, a legnagyobb számú rendõrség egy lakosra, a legnagyobb rendõrségi jelenlét és javító tisztek egy lakosra, és a legmagasabb bebörtönzési arány. Állandó lakossága 80%-ban feketékbõl áll. West Virginia, ahol a legalacsonyabb a bûnözés, szegény terület, és itt van az USA legtöbb munkanélkülije. Itt jut a legkevesebb rendõr egy lakosra. West Virginia lakosainak 96%-a fehér. (33)

A FEKETE CSALÁD

TÉNY #41 A belvárosban élõ 16 és 62 év közötti fekete férfiak 46% -a munkanélküli. (27)

TÉNY #42: A néger gyerekeknek több mint 66% -a születik házasságon kívül. Az analfabéták aránya köztük tízszer magasabb mint fehéreknél. (32) (27)

TÉNY #43: A feketék esetén négy és félszer valószínûbb, hogy szociális segélyre szorulnak. (32)

TÉNY #44: Az USA-ban élõ fekete férfiak több mint 35%-a kábítózik vagy rendszeres alkoholfogyasztó. (27)

SZÉPSÉG

TÉNY #45: A journal of Ethnic and Racial Studies c. újság 1996 januárjában "Bõrszín iránti elõszeretet, nemi kétalakúság és nemi választás; a gén kultúra velejárója?" címmel cikk jelent meg, írói Peter Frost és Pierre Van der Herghe, azt állították, hogy minden fajnál a nõk világosabb színûek, mint a férfiak. 51 társaság etnográfiai adatait használva öt világrészrõl, amelyben a kedvelt bõrszínrõl nyilatkoztak, azt találták, hogy 30 kedvelte a világosabb bõrû nõket és 14 kedvelte a világosabb bõrû nõket és férfiakat. Az indiai, kínai, brazíliai és balii kultúra, valamint az arab és néger a legvilágosabb nõt tekintik a legszebbnek, örökérvényûvé téve az elefántcsontszínû bõrû, pirosarcú, kékszemû, szõke "északi ideálját" a nõi szépségnek, pedig belõlük hiányzik a genetikai képesség az ilyen elõállítására. A tanulmány szerint idõvel minden faj felsõbb osztálya világosabb bõrû lett, mint honfitársai, mert fokozatosan fehérebb bõrû nõkkel házasodtak az alsóbb osztályokból. (Lásd #11)

TÉNY #46: Az emberi szépséggel foglalkozó tudományos kutatás fényképeket mutatott és megkérdezte, hogy mennyire találják szépnek az illetõt, megmutatta, hogy az északi fehéreket találták a legszebb embereknek, még a feketék is. A bírók fölszólították a nézõt, hogy kizárólag "személyes elveik szerint osztályozzák a szépséget, és nem az általános elvek szerint".

TÉNY #47: Egy kísérlet során, ahol fekete gyerekeket egyedül hagytak fekete és fehér babákkal, azt találták, hogy legtöbbjük fehér babákkal szeret játszani. Ez a világon mindenütt igaz, még Tobagóban is. (32) (22) (23)

AMERIKAI TÖRTÉNELEM

TÉNY #48: A függetlenségi nyilatkozat, mely a gyakran ismételt kifejezést tartalmazza: " ... minden ember egyenlõnek születik ... ", amit Thomas Jefferson írt le, akinek kb. 200 rabszolgája volt akkor, és soha nem szabadította föl õket, a mulattokat és negyedvérûeket sem. Jefferson szavai biztosan nem vonatkoztak a négerekre, akiknek akkor nem volt helyük az amerikai társadalomban, csak mint tulajdonnak. (27) (38) (31)

TÉNY #49: Az alkotmányt "Mi a nép" írtuk, és ez "magunknak és utódainknak" ajánlottuk. Az 55 küldött, aki Philadelphiában találkozott, hogy aláírja az alkotmányt, és a szövetség 13 állam szövetségének minden tagja aki megerõsítette azt, a fehér fajhoz tartozott. (38)

WEBSTER 1828-as szótára az utódokat így definiálja (posterity) 1. Leszármazók: Gyerekek, azok gyerekei, stb. végtelenül, a faj, mely az õsapától származik. 2. Általános értelemben a követõ nemzedéke, ellentétben az õsökkel.

TÉNY #50: A 14-es kiegészítés a következõ okokból érvénytelen:

Soha nem ratifikálta az államok háromnegyede az US alkotmány 5. cikke szerint. 37 államból 16 elutasította azt.
Sok állam, amely ratifikálta, a katonai megszállás kényszere alatt állt. Minden jogi cselekmény, amelyet erõszakkal vagy kényszer alatt vittek végbe, automatikusan semmis és érvénytelen.
Az a tény, hogy 23 szenátort törvénytelen módon kizártak az US szenátusból, mutatja, hogy az egyesült határozatot, mely javasolta a kiegészítést, nem adták tovább az alkotmányozó bizottságnak.
A 14. kiegészítés szándéka ellentmond az eredeti US alkotmánynak és az ország szerves jogának. Nem törölt el, és nem is tudott semmit sem eltörölni az eredeti törvénybõl. Ezért a precendensjog és a stare decisis érvénytelenítik azt. (23)

TÉNY #51: Abraham Lincoln egyenjogúsítási nyilatkozata 1862 szeptemberébõl ezt mondta: "Sürgettem a négerek kolonizációját (vissza Afrikába) és tovább fogom sürgetni. Egyenjogúsítási nyilatkozatom ehhez a tervhez csatlakozik (kolonializáció). Két különféle fehér faj számára sincs hely Amerikában, nemhogy két különféle színû faj számára, mint feketék és fehérek. Nem tudok nagyobb zûrzavart elképzelni, mint a néger beleolvadását társadalmi és politikai életünkbe mint egyenlõ felet. Húsz éven belül békésen kolonializáljuk a négert, olyan körülmények között, hogy föl tud emelkedni a maga erejébõl az emberiséghez. Itt ezt soha nem tudja megtenni. Soha nem tudjuk azt az ideális egységet elérni, melyrõl apáink álmodtak egy idegen alsóbbrendû faj millióival, akik köztünk vannak, és akik asszimilációja sem nem lehetséges sem nem kívánatos." (27)

TÉNY #52: Lincoln egy olyan kiegészítést javasolt az alkotmányhoz, amely a kongresszusnak megadta volna a jogot, hogy visszaszállítsa a szabad négereket Afrikába. 1862 augusztus 15-én a kongresszus több mint fél millió dollárt szavazott meg erre a célra. Négerek ezreit szállították vissza, mikor Lincolnt lelõtték. (27)

WASHINGTON D.C.

TÉNY #53: District of Columbiában, ahol kb. a lakosok 70%-a fekete, az USA-ban több területen vezet:

A nemzet legnagyobb bûnözési aránya
Legszigorúbb fegyverellenõrzés
Legmagasabb bebörtönzési arány
Legmagasabb születési arány
Legmagasabb halálozási arány
Legmagasabb a fogadott állami segítség aránya.
Legmagasabb a szociális segélybõl élõk száma.
Legmagasabb a házasságon kívül született gyerekek aránya.
Legmagasabb középiskolai kihullási arány, noha a tanárokat itt fizetik a legjobban az USA-ban
Legmagasabb a gonorreások és szifiliszesek aránya.
Legmagasabb az AIDS elterjedtsége (33) (32)

PORTUGÁLIA

TÉNY #54: A fehérek lakta Portugália négy évszázad alatt a világ egyik leggazdagabb és leghatalmasabb országává lett. Nagy kereskedelmi és tengerészeti ereje volt, nagy gyarmatai voltak Ázsiában, Afrikában és Amerikában. Tengerészei elsõkként fedezték fel Nyugatafrikát és néger rabszolgák százait hozták vissza. 1550-re, mikor Portugália a leghatalmasabb volt, lakosságának egytizede volt fekete *. Mára Portugália lakossága, melyet mint Európa egyik leghomogénebbjét írják le, magába szívta a néger géneket. 1975-ben elvesztette minden külsõ területét. Munkásai Európában a legrosszabbul fizetettek, köztük a legmagasabb arányú az analfabetizmus, és magas a gyermekhalálozás. A mûvészet, irodalom, tudomány és filozófia terén az "új" Portugália szinte semmit sem produkált az utóbbi száz évben és sok szempontból Európa egyik legelmaradottabb népe. *Jegyezzük meg, hogy az USA néger lakossága kb. 13%.(27)

HAITI

TÉNY #55: Haiti köztársaság, A nyugati félteke egyetlen teljesen néger köztársasága szintén a legszegényebb nyugati ország. Itt a legalacsonyabb a várható életkor, a legmagasabb az analfabetizmus, a legkisebb a fejenkénti nyomtatványfogyasztás, a legalacsonyabb az egy lakosra jutó nemzeti termék és a legkisebb a politika stabilitás mértéke is. (27)

TÉNY #56: Haitinak valaha sokat ígérõ volt a jövõje. 1789 elõtt mint fehér uralom alatt álló francia gyarmat, San Domingo (Haiti) olyan gazdag, vagy gazdagabb volt, mint a 13 amerikai gyarmat együttesen. Haitit tartották a francia gyarmatbirodalom "legszebb gyémántjának", és valóban, ez volt a leggazdagabb gyarmata a világnak. 40 ezer fehér és 27 ezer fölszabadított mulatt lakta, és 450 ezer fekete rabszolga, termékeny klímája és jó talaja révén ellátta egész Franciaországot és fél Európát cukorral, kávéval és gyapottal. De 1791-ben a francia kormány elrendelte, hogy a mulattoknak is szavazati joguk van és hamarosan egy másikat, amely minden rabszolgát fölszabadított. Az eredmény véres polgárháború lett, amelynek során az egész fehér lakosságot (40 ezer franciát) lemészároltak, az utolsó asszonyt és gyereket is. Nemi erõszak, lefejezés és csonkítás volt napirenden.(22) (23)

TÉNY #57: Miután a feketék kiirtották 1804-ben a fehér lakosságot, Haiti Santo Domingo része maradt 1844-ig, amikor önálló "köztársasággá" lett. 1844 és 1915 között csak egy Haiti elnök fejezte be kormányzását normális körülmények között. 14-et a hadsereg lázadása mozdított el, egyet fölrobbantottak, egyet megmérgeztek, és egy másikat darabokra tépett a csõcselék. 1908 és 1915 között a forradalmak és gyilkosságok olyan gyorsan követték egymást, hogy az Egyesült Államok katonai beavatkozása volt szükséges a rend helyreállítására. Ez 1915-tõl 1934-ig tartott. Ezután 12 évig egy mulatt elit uralkodott, majd a fekete hadsereg újtra átvette az irányítást 1946-ban. Azóta teljes mértékû korrupció és politikai gyilkosságok jellemzik az országot. (23)

INDIA

TÉNY #58: India negroid népeit nagymértékû fehér inváziók igázták le 5000 éve, elindítva egy civilizáció fölemelkedését, majd hanyatlását, ahogy a nem fehér tömegek beszívták a fehér megszállókat. Ezután, kb. Kr. elõtt 1800-ban újra árják jöttek északnyugatról, és most egy zárt kasztrendszert alapítottak, ("varna" jelentése szín), mely fehér vezetés alatt állt, és amely a hindu vallás alapító része lett. A faji keveredés tilos volt, és halálbüntetés járt érte. (5) (37)

TÉNY #59: Az árja uralkodó osztály vezetésével a klasszikus indiai nagy kultúrává virágzott ki, ahol a filozófia, költészet, tudomány, matematika és irodalom magas szintû volt. Az ország virágkorát élte.

TÉNY #60: A kasztrendszer 2000 évig fönnmaradt (talán hosszabban, mint bármely más civilizáció hasonló faji összetétel mellett). De végül a kasztok kezdtek megszûnni a fajkeveredés miatt és a mai idõkre szinte egyetlen tisztán fehér sem maradt meg. (39) (37) (10)

TÉNY #61: Ma India 834 millió lakosa 150 különféle nyelvet és tájszólást beszél. Ha kevés az esõ egy évben, évente 2 és 6 millió közt hal meg éhhalál miatt. India születési aránya a legmagasabb Ázsiában, fejenkénti jövedelme a világon a legalacsonyabbak közé tartozik, az analfabetizmus közel 70%-os. (35) (33)

EGYIPTOM

TÉNY #62: Az õsi Egyiptomot Mediterran kaukázusiak (fehérek) alapították Kr. e. 4500-ban. Egyiptom nagyságának ideje Kr. e- 3400 és Kr.e. 1800 között volt, melyet nagyszerû építészet, piramidok, templomok, a matematika és mûszaki tudományok ismerete jellemzett, melyeknek maradványai ma is láthatóak. A fehér egyiptomiak úttörõk voltak az orvostudomány, a kémia, a csillagászat és a jog terén. Sok esetben teljesítményeik páratlanok voltak. (37) (39) (21)

TÉNY #63: De 3400 körül Egyiptom civilizációja a Nílus folyó mentén terjeszkedett, melynek során kapcsolatba kerültek a délen lakó fekete núbiaiakkal. elkezdték a feketéket rabszolgának használni, és Egyiptom lett a történelem elsõ keverõtégelye. (39) (10) (14)

TÉNY #64: A néger vér az egyiptomi társadalom minden rétegében helyet kapott alulról fölfelé. A rabszolgákat apránként fölszabadították , ezek politikailag egyenlõk lettek és a kormányban is állásokat foglaltak el. (10) (37)

TÉNY #65: Tut fáraó idején (Kr. e 1370-1352) az uralkodó osztályok is elkorcsosultak és Egyiptom elékezdett lecsúszni a lejtõn. Ma a valaha hatalmas Egyiptom egy teljesen harmadik világbeli ország, elvesztette mûvészetét, orvostudományát, építészeti képességét és helyzetét a világ ügyeinek intézésénél. (10) (37)

Azt az abszurd hír, hogy az õsi Egyiptom a néger zsenialitás terméke volt, ma széles körben oktatják iskolákban. Noha a tudósok tudják, hogy ez szemenszedett hazugság, igazolják a csalást úgy gondolva, hogy ez növelni fogja a fekete gyerekek "önbecsülését".

DÉLAFRIKA

(Megjegyzés: Ezek a tények erõsen megváltoztak, miután Dél-Afrika fekete uralom alá került, tanulmány a 90-es évek elején készült.)

TÉNY #66: A fehérek sokkal régebben élnek Dél-Afrikában mint a feketék. Több mint háromszáz éve laknak fehér telepesek Dél-Afrikában, kb. olyan régen, mint Európaiak élnek Észak-Amerikában. Még 150 évvel azután, hogy az elsõ telepeket építették Fokváros körül, a 19. század kezdetén, 500 mérföldön belül nem voltak a területen négerek. A feketék késõbb vándoroltak oda Közép-Afrikából valószínûleg a rabszolga-kereskedõk elõl menekülve vagy éhínség miatt. Valójában Dél-Afrika néger lakóinak többsége más országokban született. (29) (8) (14)

TÉNY #67: Dél-Afrika messze a legfejlettebb ország és a leggazdagabb Afrikában, itt termelik a földrész össztermékeinek 75%-át. Majdnem teljesen önellátó, úgyhogy bojkottok nem befolyásolják gazdaságát túlzottan. A legtöbb afrikai ország függ Délafrikától. Délafrika kormánya a nyugati parlamentáris demokrácia elvei alapján mûködik és fajilag a szigorú elkülönülés híve. Délafrikában a feketéknek teljes önkormányzatuk van saját területeiken. (29) (8) (14)

TÉNY #68: Noha Délafrikát állandóan kritizálja a világ fajelkülönítõ politikája miatt, a feketék jobban élnek itt, mint más afrikai országokban, és gyorsan és egészségesen szaporodnak. A fehér ember fizeti a feketék jóléti költségeinek 87%-át. Ebben benne vannak az élelem, a ruházkodás, az tanítás, a lakás, az oktatás és az egészségügyi kiadások, sõt a nyugdíjak is. (14)

TÉNY #69: Délafrikai feketék ezrei tanulnak fõiskolán évente, több mint háromszor annyian, mint Afrika összes többi országában együttvéve. Minden fekete gyerekhez olyan közel van az iskola, hogy gyalog mehet oda. Afrika legnagyobb kórháza mely szinte kizárólag feketéket kezel, és havonta több mint 1800 operációt végez, Délafrikában van. (14)

TÉNY #70: A Délafrikai feketéknek több autója van, mint a Szovjetunió összes lakosának. (29)

TÉNY #71: Délafrikának több fekete orvosa, jogásza, szakmunkása és milliomosa van, mint a világ többi részének együttvéve. (8)

TÉNY #72: A körülmények valóban olyan "rosszak" Délafrikában, hogy az országnak hatalmas problémát jelent az illegális fekete bevándorlás, és egy millió illegális munkás dolgozik ott. (14) (29)

IZLAND

TÉNY #73-75: Izland, a világ egyetlen csak fehér országának van a legmagasabb írástudó aránya, 100%. Az ország lehûlt vulkánmagmán van, és a sarkkörtõl délre fekszik. Nincs szene, fûtõanyaga, nincsenek ásványkincsei, természeti kincsei, és hajózható folyói. A terület 75%-a lakhatatlan és a földnek csak 1%-a mûvelhetõ. Ez Európa legfiatalabb népe és a világ legelszigeteltebb országa. Ennek ellenére Izlandon a második legmagasabb a várható életkor a világon és az életszínvonal és a jövedelem a világ legmagasabbjainak egyike. Nagyon jó az orvosi ellátás és a nyilvános közlekedés Izlandon. Szinte minden családnak van telefonja. Mikor elvégzi a középiskolát, minden Izlandi öt nyelvet tud. (33)

MARTIN LUTHER KING

TÉNY #75-77: 1977 január 31-én Martin Luther King FBI aktáját lezárta a bíróság és 2027-ig lezárva foggja tartani, mert, ahogy felesége mondta, "ez tönkretenné a jóhírét". Ezekben az iratokban állítólag a legbizarrabb nemi perverziókról és homoszekszualitásról van szó, és annak bizonyítéka, hogy Kinget szovjet kémek közvetlenül irányították és a kommunista párt pénzelte.

TÉNY #78: A Wall Street Journal (1990 nov. 9-én) nyilvánosságra hozta, hogy a Stanford Egyetem szerkesztõi, akik King papírjaival foglalkoztak régóta tudják, hogy King 1955-ben a bostoni egyetemen szerzett doktori disszertációját más tanulmányokból illetve végzõs diákok munkáiból másolta.

TÉNY #79: Martin Luther King gyakran élvezte prostituáltak szolgáltatásait és egyháza pénzébõl fizette õket. A kongresszus mégis megszavazta, hogy King születésnapja nemzeti ünnep legyen, legtöbb helyen Columbus napja vagy Washington születésnapja helyett.

TÉNY #80: A szövetséges államok szinte minden állama megünnepli King napját, és szinte minden városban van King sugárút vagy King városközpont. De a közvéleménykutatás eredményei azt mutatják, hogy szinte minden polgár leszavazná Kingre való emlékezést, ha lehetõsége nyílna erre. (41)

VEGYES

TÉNY #81: Az afrikai földrész, talán a világ leggazdagabb földrésze csak a világkereskedelem 3%-ában vesz részt. (27)

TÉNY #82-84: Szinte minden négernek, aki a sporton és zenén kívül más területen vezetõ állásban vol fehér õsei is voltak: Fredick Douglas, W.E.B. Dubois, Booker T. Washington, George Washington Carver, Alex Hailey, Thurgood Marshall, Bryant Gumbell, Colin Powell, Carl Rowan, Ed Bradley, Doug Wilder, stb. Dr. E.B. Reuter szerint " . . . A néger faj sikeres és ismert képviselõi legalább tizenhárom tizennegyed részben kevert vérû emberek. " (27) (21)

TÉNY #85: 50-szer nagyobb a valószínûsége, hogy egy feketének szifilisze van, mint egy fehérnek. (32)

TÉNY #86: Kétszer annyi feketét mint fehéret dobnak ki szolgálati vétség miatt az US hadseregbõl (32)

TÉNY #87: Ha egy fehér nõ négerrel szeretkezik, 15-ször nagyobb az esélye hogy AIDS-et kap, mintha ezt fehérrel teszi. (US járványellenõrzõ hivatal)
(36)

TÉNY # 89-92: 195-ben az amerikai iskolák színvonala a világon a legjobb volt. Szóbõ elemek javasolták, hogy az iskoláknak társadalmi javító szerepük is legyen, ne csak oktató. A legfelsõbb bíróság elrendelte az amerikai oktatás színvonalának erõteljes csökkentését, hogy ledöntse a társadalmi gátakat. 30 év alatt az amerikai iskolák sok pénzt öltek az erõltetett integrációba, kvótákba és buszoztatásba. (Kevés ember veszi észre, hogy milyen drága a buszoztatás. Az évi költségek tízmilliárd dollárra is rúghatnak. 1990-ben egyedül csak Kalifornia évi 500 millió dollárt költött integrációra. Sok iskolakerület költségvetésének több mint negyedét költi szállításra. Csak Milwaukeeben egyetlen iskolaévben a személyzet 30 ezer órát fordított annak kiszámítására, hogy milyen fajú tanulók milyen iskolákba járjanak.) Az eredmények? A mai diákok a világszínvonal alsó felén vannak a tudományok és a matematika terén, az amerikai felnõttek 40%-a gyakorlatilag analfabétának tekinthetõ, és a standardizált tesztek folyamatosan csökkentették mind a fehérek mind a feketék színvonalát. Ma az átlagos fehér még mindig 200 ponttal többet ér el a kombinált SAT-on mint az átlagos fekete. Az amerikaiak hosszabb ideig tanulnak mint bármely más ország lakói és eredményeik rosszabbak. Minden fõ amerikai város adóbevétele jelentõsen csökkent a fehérek menekülése miatt, hogy elkerüljék a faji zónákat. 1983-ban, miután majdnem két nemzedéken át folytatták a faji kísérleteket, hogy egyenlõséget hozzanak létre, az oktatási minisztérium egyetlen tanulmányt sem tudott bemutatni, amely kimutatta volna, hogy a feketék jobban tanulnának, mint a keverés elõtt. (25) (20) (32)

TÉNY #93: Fekete Afrikában az átlagos uralkodó 7 hónapig uralkodik. (22) (27) (7)

TÉNY #94: 1995-ben az USA egyetemi hallgatói egyharmada nem fehér lesz és 5 állam iskoláiban a fehérek kisebbségben lesznek. (32)

TÉNY #95: Dr. William Shockley, a tranzisztor Nobel díjas feltalálója és a Stanford egyetem ismert genetikusa azt mondta: "Az amerikai négerek milyenségének fõ oka származásuk, és ez nem javítható a környezet semmiféle változtatásával.".

TÉNY #96: 1930-ban a világnak kb. 33%-a volt fehér. Ma az UN becslése szerint a világ lakosságának csak kb. 9.5%-a kaukázusi (fehér). A százalék állandóan esik. (34) (27)

TÉNY #97: Minden fajnak egyenlõ képessége van a tanulásra és a civilizációhoz való hozzájárulásra, és a különbségek oka az elõítélet és a rasszizmus. A tény, hogy a civilizációval fehér bõrûeket hoznak kapcsolatba, kizárólag a véletlen és a szerencse következménye. A rasszok megkülönböztetésére irányuló minden kísérlet a paranoia és a gyûlölet mûve. Meg kell akadályoznunk minden kutatást ebben az irányban és azon kell dolgoznunk, hogy a világ fajok, nemzetek nélküli és harmóniával teli hellyé váljon. (?)

TÉNY #98: 1988-ban az USA-ban 9,406 esetben erõszakolt meg fekete fehér nõt, és kevesebb mint tíz esetben erõszakolt meg fehér férfi néger nõt. (32)

TÉNY #99: Raymond Cattellnek az "intelligencia és nemzeti eredmények" c. könyve számára három kiváló amerikai tudós hasonlította össze a nemzetek átlagos IQ-ját, és óvta azokat, akiknek népessége csökkenõ intelligenciát mutatott. Az amerikai fajok különbözõ születési arányainak figyelembe vételével arra a következtetésre jutottak, hogy az amerikai intelligencia gyorsan csökken. (21)

TÉNY #100: Az amerikai adófizetõk 2.5 trillió dollárt fizettek a feketék támogatására 1960 óta. (6)

TÉNY #101: IDÉZETEK "A négerek durva nemtörõdömsége soha nem fedezett föl semmiféle hatásos védelmi vagy pusztító fegyvert. Úgy tûnik, hogy képtelenek bármiféle nagyobb méretû kormány vagy hódítás megtervezésére. Szellemi képességeik nyilvánvaló alacsonyabbrendûségét fölfedezték és kihasználták a mérsékelt éghajlat lakói." --Edward Gibbon, ismert történész, a "római birodalom hanyatlása és bukása" címû mû írója (V.III, 277 oldal) "Ha négert látsz, minden romlik körülötte, és ahol fehéret látsz, körülötte minden javul.";--Robert E. Lee, Thomas H. Carter, tábornoknak. 1965 májusában

IRODALOM

African Business Magazine, Dec. '91
American Journal of Sociology, Vol. 92, pg 822+
American Renaissance, Dec. '90, Box 2504, Menlo Park, CA 94026
American Sociological Review, Vol 45, pg. 859
Basham, A.L., The Wonder That Was India, Grove Press, New York, NY 1954
Buckley, William F. syndicated column, Jan. 5. 1993
"But What about Africa?" Harper's, May '90
"The Christian Heritage of South Africa Under Attack!", Peter Hammond, Herald the Coming, Dec. '92.
Coon, Carleton S. The Origin of Races, 1962, Alfred A. Knopf
Fagan, Myron C. How the Greatest White Nations Were Mongrelized - Then Negroized, Sons of Liberty Books.
Fields, Dr. Ed, The Dangers of Interracial Marriage, PO Box 1211, Marietta, GA 30061
Howells, William. Mankind So Far, Doubleday, Garden City, NY 1945.
Harris, Marvin, 1981. Why Nothing Works. Simon & Schuster, New York, NY
Jacob, A. White Man, Think Again! 1965, publ. by author.
Jensen, Arthur R. Bias in Mental Testing, The Free Press, New York 1980
Jensen, Arthur R. Straight Talk About Mental Tests, the Free Press. (Macmillan) New York, 1981
McCall's, May '92, pg 76
McGurk, Frank, "A Scientist's Report on Race Differences." U.S. News and World Report, Sept. 21, 1956. Washington, D.C.
Pearson, Roger, Eugenics and Race, 1966, Noontide Press
Pearson, Roger. Race, Intelligence, and Bias in Academe, Scott-Townsend Publishers, N.W. Washington, D.C.
Pendell, Elmer, Sex Versus Civilization, Noontide Press.
Putnam, Carleton. Race and Reason, 1961, Howard Allen Press, Cape Canaveral, FL
Putnam, Carleton. Race and Reality, a Search for Solutions, 1967, Howard Allen, Box 76, Cape Canaveral, FL 32920
Putnam, Carleton. A Study in Racial Realities, an address at the University of California at Davis, Dec. 17, 1964
Scott, Ralph. Education and Ethnicity: The U.S. Experiment in School Integration, Scott-Townsend. Washington, D.C. 1989
Shuey, Audrey H., The Testing of Negro Intelligence, Social Science Press, New York, 1966
Simpson, William Gayley. Which Way Western Man? 1978, National Alliance Press, Box 3535, Washington, D. C. 20007
Social Forces, Vol. 69, pg.1+, Sept. '90
"South Africa: Time to Choose Sides" Soldier of Fortune, Dec. '89.
Snyderman, Mark, and Rothman, Stanely. The IQ Controversy, the Media and Public Policy. Transaction Publishers, New Brunswick, NJ 1990.
Stell v Savannah-Chattham County Board of Education, U.S. District Court, Southern Georgia, May 13, 1963.
Taylor, Jared, Paved with Good Intentions: The Failure of Race Relations in Contemporary America. 1992, Carrol & Graf. New York, NY
World Almanacs, '88, '89, '90, '91, '92
United Nations World Census, 1990
Van Loon, Henrick, 1940, Van Loon's Geography, Garden City Publ.
The Voice, Feb. 27, 1990.
Waddell, L. A. The Makers of Civilization, 1929, Angriff Press, Hollywood, CA
Weisman, Charles A. America: Free, White and Christian, 1989, SFA, Box 766-c, LaPorte, CO 80535
Weisman, Charles A. The Origins of Race and Civilization, 1990, SFA
Weyl, Nathaniel. The Geography of American Achievement, Scott-Townsend, Washington, D.C. 1989.

Martin Luther King (Man Behind the Myth) by Des Griffin.
Link