A HITEL( DEVIZA ALAPÚ ) CSALÁS TECHNOLÓGIÁJA
Irta: ipafai - Datum: 2015. July 19. 12:17:49
De itt a bíróságnak fel kellene, fel szabadna ismernie a jogviszony pénzügyi alapjait. Erre akkor lenne képes, ha megvizsgálná a vonal alatti, és a vonal feletti folyamatoknak a természetét, valóságát, indokait, és fõleg a következményeit. Ilyen egyszerû lenne, de pont ezt tiltja meg a jogegységi, újabb jogsérelmet okozva a Kúria azzal, hogy megtiltja egy jogviszonyra vonatkozó állítás bizonyítását, magát az állítást, és a jogviszony feltárást is megtiltja anélkül, hogy ilyen jogértelmezéshez szükséges ismerete az értelmezendõ jogviszonyra, és valóságismerete lenne.
Volt ilyen Gallilei esetében is, csak azt nem csúfolták még sem jogegyenlõségnek, sem kontradiktórius jogállami eljárásnak. Inkvizíció volt még a neve
Teljes hir
A HITEL( DEVIZA ALAPÚ ) CSALÁS TECHNOLÓGIÁJA
1. Ft-hitelszámlát nyit a bank az adósnak. Nincs forrása sem fedezete.
2. Devizatõke nyilvántartási számlát nyit a bank az adósnak devizában, a Ft összegnek megfelelõ összegben. Nincs forrása sem fedezete.
3. Kiviszi mérlegen kívülre a devizatõke nyilvántartási számláját az adósnak. >> A vonal alatt a bank elkezdi a befektetési körforgást.
4. A partnerbank a devizatõkenyilvántartási számlával szemben ugyanolyan összegre eurószámlát nyit.
5. A kereskedelmi bankja az adósnak swap üzletet köt a partnerbankkal. Ezt a swap ügyletet az adósi bank az adós NEVÉN LÉVÕ devizatõkenyilvántartási számlájával végzi.
6. Ez az ügylet tehát mérlegen kívüli befektetési ügylet.
7. Maga az ügylet mérlegen kívüli vagyoni tõkeként ellensúlyozza üzemegyensúly formájában a mérlegen belüli fedezetlen és forrásnélküli Ft hitelszámláját az adósnak.
8. A partnerbank a swapban résztvevõ számlája terhére, vagy arra tekintettel, Euróból váltott Ft-hitelt ad a kereskedelmi banknak. (fx swappal finanszírozott spot) >> forintvásárlás
9. A kereskedelmi bank ezt a ft-kölcsönt mérlegen belül bevételként könyveli.
10. Ezzel a mérlegen belüli hitel "forrással "lett ellátva az adós devizatõke nyilvántartási számlájából kiindult swapügyletre visszavezethetõen.
11. Ezzel a hitelviszony, vagyis az adós hiteltõkéje számvitelileg létrejött.
12. Ezt a partneri Ft-kölcsönt a bank a bevétel pillanatában kiadásba is helyezi, és "megvásárolja" a mérlegen kívüli adósi devizatõke nyilvántartási számlán lévõ devizát. >> ráfordítás lesz
13. Ezzel forrással látta el a fedezetlen és forrás nélküli devizatõke számlát IS, UGYANAZZAL AZ ESZKÖZZEL, amellyel ugyancsak mérlegen belül forrásként már bekönyvelt a Ft-hitel forrásaként!
14. Ugyanebben a pillanatban, adósi bank devizában kiegyenlíti a partnerbanktól kapott Ft-kölcsönt >>kiadásba helyezi ugyanabban a pillanatban az elõbb az adóstól vásárolt (a forintért cserébe) devizát>>>, és zárja is a terminlábat a swap ügyletben
Ez kétszer is forrásként használt pénz: egyszer mérlegen belül a hitel forrásaként, egyszer pedig mérlegen kívül az adós devizatõkenyilvántartási számlájának forrásaként. Mivel körbe-körbe utaztatja.
Ezzel a mérlegen belülrõl kikönyveli ezt a forrást szabályosan, és vonalon kívül (mérlegen kívül) a devizaszámláról is kifizeti ezt a forráspénzt, hogy a bankközi Ft forrás-kölcsönt kiegyenlítse. Majd kezdi a folyamatot elõröl.
Ez olyan, mintha a szabályos focipályán játszhatna az adós, de a bank a vonalon kívül is. Láthatjuk a meccs eredményét.
A gól hátulról, és vonalon kívülrõl kapott passzból lövi a bank az adós hálójába.
15. Ekkor kifizetheti már a kölcsönt az adósnak, a létrehozott hitel terhére azért, mert a befektetéssel (a fenti befektetési körforgás) ellentételezett Ft-hitel, a könyvelési, és számlapénz körforgásban forrásként, szintetikus tõkeként funkcionál.
16. Ez a szintetikus tõke (deviza) elõállítása
17. A banknak nem volt semmije. És mégis rendben van minden.
18. A tömeges ILYEN hitelezés miatt állandó Ft-deviza irányú kereskedelmet állít elõ a bank kényszerûen >> forinteladással , az ilyen deviza ezért megdrágul.
Mivel a mérlegen belüli folyamatok szabályozottak, és keverednek a mérlegen kívüli szabályozatlan "innovatív" banki mûveletekkel, és nem választhatók le a hitelviszonyról, ezért ezek a szintetikus devizaként értelmezett banki mûveletek a hitellel összekapcsolva szabályozatlan és (persze az egész világon így van) jogellenesek.
Helyesebben a világ bankrendszere elõször államközi és multinacionális szinten a szabályozott tõkét összekeverte a szabályozatlan tõkével (... a vonal alatti pénzt a vonal feletti jó jegybankpénzzel (...) ezért az adóst, és a világot nem védi más ez ellen az adós szintjén, csak a fogyasztóvédelmi törvények.
Eszerint ezek az ügyletek befektetéssel vegyes hitelviszonyok, és a befektetésre vonatkozó szabályoknak az adóssal szemben a magyar "deviza alapú" hitelek ezért nem felelnek meg, ezért nem jöttek létre.
A tömeges vonal alatti ügyletek kódolják az ügyletben részt vevõ devizák drágulását (forint romlást), és a vonal alatti ügyletek keverednek a pénzügyi termékben a vonal feletti hitelügylettel. És valóban , a hitel szabályozott termék, a befektetés is, de a kettõ összevegyítése szabályozatlan. Amire a jogalkalmazásnak megvan a kitaposott útja: mindkét jogviszony szabályának meg kellene felelnie.
De itt a bíróságnak fel kellene, fel szabadna ismernie a jogviszony pénzügyi alapjait. Erre akkor lenne képes, ha megvizsgálná a vonal alatti, és a vonal feletti folyamatoknak a természetét, valóságát, indokait, és fõleg a következményeit. Ilyen egyszerû lenne, de pont ezt tiltja meg a jogegységi, újabb jogsérelmet okozva a Kúria azzal, hogy megtiltja egy jogviszonyra vonatkozó állítás bizonyítását, magát az állítást, és a jogviszony feltárást is megtiltja anélkül, hogy ilyen jogértelmezéshez szükséges ismerete az értelmezendõ jogviszonyra, és valóságismerete lenne.
Volt ilyen Gallilei esetében is, csak azt nem csúfolták még sem jogegyenlõségnek, sem kontradiktórius jogállami eljárásnak. Inkvizíció volt még a neve
Tamás Demeter