Négy év után szakít Magyarországgal a megmentõje
Irta: postaimre - Datum: 2015. July 24. 07:01:49
Az Ázsiai Infrastruktúra-befektetési Bank átvette.... Jelentõs mennyiségû magyar állampapírt adott el a második negyedévben az amerikai Franklin Templeton alapkezelõ, melynek így 10 milliárd dollár alá csökkent a felénk való kitettsége. A sokszor csak Magyarország megmentõjeként aposztrofált befektetõ elsõsorban a forintkötvényekbõl vonul ki, azokon belül is a berövidült lejáratokból.
Teljes hir
Az Ázsiai Infrastruktúra-befektetési Bank átvette.... Jelentõs mennyiségû magyar állampapírt adott el a második negyedévben az amerikai Franklin Templeton alapkezelõ, melynek így 10 milliárd dollár alá csökkent a felénk való kitettsége. A sokszor csak Magyarország megmentõjeként aposztrofált befektetõ elsõsorban a forintkötvényekbõl vonul ki, azokon belül is a berövidült lejáratokból. A folyamat nem járt együtt a rövid hozamok emelkedésével itthon, vagyis piaci zavart eddig nem okozott. Feltehetõen azért, mert bõven vannak olyan belföldi szereplõk, akik megveszik a Templeton által piacra dobott mennyiséget, amiben a jegybankunk önfinanszírozási programja sokat segít. Szeptembertõl emiatt talán még könnyebb lehet a kiszállás a legnagyobb hitelezõnk számára, ha ez a szándékuk. Jelenleg ugyanakkor még az is lehet, hogy csak a rendkívüli mélységbe süllyedt rövid hozamaink késztették õket a rövid papírjaik eladására.
Elhagynak minket!
Eljött annak az ideje is, amitõl korábban valósággal rettegtek itthon: a legnagyobb hitelezõnk elkezdte leépíteni a magyar kitettségét. Egy ilyen hír feszült helyzetben biztosan nagy felfordulást váltott volna ki a magyar állampapírpiacon, de szerencsére ma ennek nyoma sincs. Voltak már rá jelek korábban is, hogy kiszeretett belõlünk a híres alapkezelõ, a Franklin Templeton, de a második negyedéves portfólió-adataik ezt mindennél világosabban mutatják. A történet megítélése kettõs:
Egyrészt aggasztó, amikor egy ekkora szereplõ ki akar szállni a piacból. Nem pusztán azért, mert egy erõs hitelezõvel kevesebbre támaszkodhatunk a jövõben, hanem mert a megmozdulása akár súlyos hozamemelkedéssel is járhat, legrosszabb esetben általános pánikot keltve.
Másrészrõl üdvözlendõ, hogy a szakítással csökken a külföldiek részaránya a magyar állampapírpiacon, amit komoly sérülékenységi tényezõnek tekinthettünk eddig. Az igazán szerencsés persze az, ha a kilépés által keltett ûrt belföldi szereplõk töltik be.
A továbbiakban a szakítás történetének megértéséhez végigvesszük a pontos számok mellett azt is, hogy vajon milyen megfontolások húzódhatnak meg a Templeton lépése mögött.
Egy hosszú kapcsolat vége?
2011 óta titulálják Magyarország megmentõjének az amerikai Franklin Templeton alapkezelõt, hiszen a cég akkor kezdte el intenzíven vásárolni a magyar állampapírokat, amikor más nem nagyon bízott bennük. A társaság amerikai és luxemburgi alapjai 2014-re 12,5 milliárd dolláros portfóliót építettek ki a magyar kötvényekbõl, amivel messze az ország legnagyobb hitelezõivé váltak, a teljes magyar államadósság több mint tíz százaléka volt ekkor már a kezükben. Az elmúlt idõszakban ugyanakkor több jel is arra utalt, hogy a velük való szimbiózisban élésünknek vége. A külföldiek forintalapú állampapír-állománya dinamikusan elkezdett csökkenni. Hírek szerint az amerikai hátterû befektetõk mozdultak meg. Mostanra viszont már teljesen tisztán láthatunk, ugyanis a Franklin Templeton közzétette az alapjaira vonatkozó, második negyedéves statisztikákat.
A Portfolio számításai szerint a Templeton kilenc luxemburgi és tíz amerikai alapjában összesen 9,5 milliárd dollárnyi magyar kötvény volt június végén, ez pedig 1,4 milliárd dollárral volt alacsonyabb a három hónappal korábbi összegnél.
Az alábbiakban sorolt, általunk vizsgált alapok rendelkeznek a legjelentõsebb magyar kitettséggel a cégnél:
Négy év után szakít Magyarországgal a megmentõje
A 13 százalékos visszaesés elsõsorban a forintkötvények állományán látszott meg, ahol 23 százalékos volt a zuhanás egy negyedév alatt. Közben a devizakötvények piaci értéke 2,8 százalékkal csökkent a vizsgált tizenkilenc alapban. A legtöbb magyar kötvény változatlanul az amerikai Templeton Global Bond Fund portfóliójában található, az az alap önmagában 4,1 milliárd dollárnyi magyar eszközt kezel. Mellette a luxemburgi alapok között van még kettõ, melyek egymilliárd dollár feletti állománnyal rendelkeznek.
Mi történt?
Többféleképpen vizsgálhatjuk, hogy pontosan mi is történt az általuk tartott magyar kötvényállománnyal. Amennyiben azt akarjuk megtudni, hogy valóban szakításról van-e szó, akkor az állampapírjaik névértéken számított értékére érdemes figyelnünk, nem pedig a piaci értékre. Azt ugyanis a dollár-forint, illetve a kötvényárfolyamok változása is befolyásolja, ami pedig megnehezíti a pontos következtetések levonását.
A tisztán látáshoz mi ezért a névérték alapján gyûjtöttük össze a legnagyobb alapokban lévõ pozíciókat. Az alábbiakban azt a nyolc legjelentõsebb alapot vettük figyelembe, melyekben tízmilliárd forintnál nagyobb magyar állampapír-piaci kitettséget láttunk:
Négy év után szakít Magyarországgal a megmentõje
Az adatok elõször támasztják alá azt, hogy már nem csak átértékelõdésrõl, hanem jelentõs állománycsökkentésrõl beszélhetünk az amerikai nagybefektetõ esetében. A nyolc vizsgált alapban ugyanis névértéken számítva több mint negyedével csökkent a forintkötvények állománya, vagyis (legalább) 260 milliárd forintnyi papírt adtak el vagy nem újítottak meg a lejárat után.
Ez persze nem jelent feltétlenül közvetlen piaci eladást, hiszen az ÁKK a másodpiac ilyesfajta tehermentesítése végett visszavásárlási aukciókat szervez az ügyfelei számára (akár kérésre is). A forintkötvények állományának meredek esése azért is figyelemre méltó, mert mindeközben nagyjából 50 millió dollárral csökkent a devizakötvények állománya is névértéken, ami másfél százalékos lemorzsolódás.
2015.04.29 15:23 Valaki visszaadott rengeteg magyar állampapírt!
Miért nem kellünk már nekik?
Több tényezõ is állhat a Templeton kiszállásának a hátterében, melyek akár együttesen is a szakításhoz vezethettek:
A leginkább valószínû oknak az tûnik, hogy a Templeton úgy látta: a kontrariánus befektetési stratégiájuk mára meghozta a gyümölcsét Magyarországon. Nem számítanak további jelentõ hozamsüllyedésre a magyar állampapírpiac rövid szegmensében, emiatt elkezdenek kiszállni a pozícióik adott részébõl. Ezt támasztja alá az a megfigyelés, hogy az eladásaik szinte kizárólag a berövidült állampapírokat érintették. Amennyiben áttekintjük a hozamgörbénk rövid végének rendkívüli mélységét, a lépésük teljesen érthetõvé válik.
Négy év után szakít Magyarországgal a megmentõje
A Templeton jelentõs veszteséget szenvedett el az ukrán kitettségén: az alapkezelõ ugyanis több milliárd dolláros portfólióval rendelkezik ukrán kötvényekbõl, melyek az államcsõddel fenyegetõ háborúban tragikusan teljesítettek (érthetõ módon). Ez már önmagában is a térségbeli pozícióinak az újragondolására sarkallhatta.
Csakhogy az ukrán veszteségek - és a teljesítménybeli problémák - miatt az elmúlt idõszakban több jelentõs Templeton alap is tõkekivonásoktól szenvedett. Ilyenkor az ügyfelek kifizetéséhez pedig eladásokra kényszerülnek a portfólió-menedzserek. Az elõbbi pont alapján pedig dönthettek úgy, hogy a régióbeli eszközeiktõl nagyobb arányban szabadulnak.
Mivel a Templeton leginkább a forintalapú állampapírjaitól szabadul, ez tükrözheti akár azt is, hogy nem szeretne forinttal szembeni devizakitettséget tartani. Noha a forintgyengüléssel szemben köthetnek fedezeti ügyleteket, ennek az ügyleti díjak és az országok közötti (rövidtávú) kamatkülönbségek miatt költségvonzata lenne, így a hedge fundok ehhez való hozzáállása sokszor inkább a kockázatvállalás felé billen (amellett, hogy természetesen diverzifikálnak). Mászóval az a tény, hogy a forintos kötvényeiket leépítik a devizásokkal szemben, akár arra is utalhat, hogy forintgyengüléstõl tartanak.
Elképzelhetõ még, hogy a Fed közelgõ kamatemelései miatt mára átértékelték a jelenlegi országsúlyozásaikat.
A cég stratégiája egyébként is arra épül, hogy párévente kiválasztanak néhány "kedvenc" országot, amiben fantáziát látnak, majd ott építenek ki újabb komoly pozíciókat. Ha azt feltételezzük, hogy a másodpiacunkon nem adnak el komoly mennyiséget, csak a futamidõ végéig hagyják kifutni, akkor viszont még jó néhány évig marad jelentõs kitettsége a cégnek, hiszen a megvett devizakötvények többsége csak 2020 után fut majd ki.
Mások is adtak el
A fenti adatok megerõsítik azt, ami már az ÁKK adataiból is sejthetõ volt: a külföldiek fokozatosan vonultak ki a forintkötvényekbõl, a helyüket viszont elsõsorban belföldi szereplõk vették át. Az adósságkezelõ statisztikája szerint a második negyedév végén 4394 milliárd forint volt a külföldiek forintkötvény-állománya, ez 478,2 milliárd forinttal volt alacsonyabb, mint három hónappal korábban. A fenti adatokból pedig kiderül, hogy ennek nagy részéért a Templeton volt felelõs.
Ugyanakkor addig nincs ok különösebb aggodalomra, amíg vannak, akik megveszik ezeket a papírokat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) törekvései pedig éppen abba az irányba mutatnak, hogy a belföldi szereplõket a jegybanki betétek felõl a kötvénypiacra tereljék. Ez egyrészt azt jelenti, hogy várhatóan a közeljövõben is lesz még kereslet a magyar papírok iránt, másrészt pedig ha az olyan nagy külföldi szereplõk, mint például a Templeton folytatni akarják a kivonulást, akkor azt könnyen megtehetik. A külföldiek állományának csökkenése pedig ahhoz is hozzájárulhat, hogy mérséklõdjön Magyarország kockázati felára, hiszen az elemzõk biztonságosabb finanszírozónak tartják a belföldi intézményeket és a lakosságot.
Az ÁKK egyébként arra vonatkozóan nem közöl adatokat, milyen nemzetiségû befektetõk vonulnak ki a magyar piacról, ezzel kapcsolatban a Societé Generale publikált egy érdekes elemzést a napokban. A francia bank elemzõi is arra számítanak, hogy a Fed kamatemelése nyomás alá helyezheti a forintkötvényeket, elsõsorban mondjuk a hosszabb futamidejû papírokat. A SocGen kiemeli, hogy a külföldieken belül majdnem háromnegyed részben amerikaiak dominálnak a magyar kötvénypiacon, õk pedig egy év alatt 19 százalékkal építették le forintkötvény-kitettségüket.
Az elemzõk szerint ez azt mutatja, hogy a tengerentúli nagybefektetõk elkezdtek készülni a kamatemelésre, emellett a korábbi profit egy részét realizálták az állampapírokon. Az elemzés azt is kiemeli, hogy az állomány leépítése elsõsorban a rövid, három év alatti futamidejû papírokat érintette, ezeknek több mint harmadát adták el az amerikaiak egy év alatt. Ez pedig azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ha a hosszabb papírokból is elkezdenek kiszállni, akkor a hozamok jelentõsen emelkedhetnek. Ezt erõsíti, hogy a jegybankunk törekvései ellenére is várhatóan csak a rövidebb kötvények felé sikerül majd terelni a belföldi befektetõket. Így könnyen elõállhat az a helyzet, hogy egy intenzívebb eladási hullám esetén a hosszú kötvényekre nem lesz elegendõ kereslet. A SocGen szerint ezt a kockázatot mérsékli, hogy az MNB már tízéves kamatswapot is kínál a bankoknak, viszont ez önmagában nem szünteti meg az esetleges külsõ és belsõ kockázatokat. Link