A kínai lopakodók a görög kikötõkön át veszik be Európát
Irta: postaimre - Datum: 2012. July 27. 08:04:01
Kína rengeteg beváltatlan ígérettel és néhány látványos logisztikai beruházással hódítja meg Európa legbetegebbjét, Görögországot. Az EU félve nézi a távol-keleti ország térnyerését, miközben a görög adósság finanszírozásában Kína nemigen akar részt vállalni.
Teljes hir
Kína rengeteg beváltatlan ígérettel és néhány látványos logisztikai beruházással hódítja meg Európa legbetegebbjét, Görögországot. Az EU félve nézi a távol-keleti ország térnyerését, miközben a görög adósság finanszírozásában Kína nemigen akar részt vállalni.

"Mi az egyetlen út Görögország túléléséhez? Az, hogy inkább Kínától vagy Oroszországtól kérjünk kölcsön pénzt, semmint az Európai Uniótól vagy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF)." A Magyarországon sem idegen sommás vélemény Mikisz Theodorakisztól, a nagysikerû film, a Zorba, a görög zeneszerzõjétõl származik.

Bár elsõre leegyszerûsítõnek tûnik a volt kulturális miniszter véleménye, az élet õt igazolja: Kína egyre több területen van jelen a görög gazdaságban és a távol-keleti állam a görögökön keresztül próbál további stratégiai pozíciókat fogni Európában. A kínaiakat szinte bármi érdekli, amihez olcsón hozzá lehet jutni.

A dél-európai államoknak az államháztartásuk, bankrendszerük szanálása érdekében minden eurócentre szükségük van. A legsúlyosabb helyzetben lévõ Görögország esete ugyanakkor még annyiban is figyelemre méltó, hogy mind a kínai befektetések volumene, mind a növekedés üteme lélegzetelállító. A kínaiak az áruszállítás területén szinte mindenre lecsapnak, amivel a Kínától Európáig húzódó logisztikai láncukat, a "modern Selyemutat", ki tudják egészíteni. Eközben a Kínába irányuló görög export is rendkívül dinamikusan növekszik, az idei elsõ negyedévben 269 százalékkal nõtt a görög kivitel 2011 hasonló idõszakához viszonyítva.
Fotó: AP

Elsõsorban kõolajtermékek, pamut, valamint gyógyszerek kivitelérõl van szó. A bõvüléssel Kína a görög export célországok között a 13. helyre ugrott elõre. (Miközben az EU tagállamaiba irányuló kivitel 6,8 százalékkal csökkent, a Közép-Keletre és Észak-Afrikába irányuló export is nõtt 98 százalékkal.) A kínaiak a görög állam finanszírozásában ugyanakkor visszafogottak: inkább arra várnak, hogy az EU–IMF–Európai Központi Bank-hármas oldja meg a problémát.

Görögország: Kína kapuja?

Két évvel ezelõtt, Zhang Dejiang miniszterelnök-helyettes látogatása alkalmával minden idõk legnagyobb volumenû európai befektetési szándéknyilatkozat-csomagját írták alá a kínaiak a görög kormánnyal. A 14 pontos megállapodásban több milliárd eurós befektetésekrõl volt szó, elsõsorban a tengeri logisztika (hajóépítés- és kikötõüzemeltetés, kereskedelmi hajózás), telekommunikáció, turizmus és olívaolaj-elõállítás területén. De szóba került az is, hogy Kína részesedést vásárol a görög államvasutakban (OSE).

Azóta folyamatosan röppentek fel hírek az esetleges invesztíciókról: például, hogy kínaiak vennék meg az athéni nemzetközi repülõtér német kézben lévõ 40 százalékos tulajdonrészét. Átvennék a thesszaloniki, a korinthoszi, a voloszi és az alexandrúpoli kikötõt. Konténerkikötõt építenének Kréta szigetén. Beszállnának valamelyik görög állami bankba. Részt vennének a vasúthálózat fejlesztésében. Elhagyatott olimpiai létesítmények területén hoznának létre logisztikai központot.

A nagyratörõ tervek Kína szempontjából nem is tûnhettek olyan nagy befektetésnek. Miközben Európa adóssághegyeket halmozott fel, Kína 3300 milliárd dollár devizatartalékon csücsült, és az amerikai államadósság finanszírozásán kívül egyre nagyobb elánnal ruházott be a világban. Nyersanyag- (bányászat, energiaipar, mezõgazdaság) és logisztikai beruházások (út-, vasút-, kikötõ stb.) váltak fõ célpontjává. A beruházásoknak ugyanakkor csak minimális része irányult Európába: a kontinens politikai széttagoltsága, az egységes jogrendszer hiánya, a munkajogi kötöttségek, valamint az európai partnerek félelme Kínától (és az európai szabadalmak elorozásától) összességében nem tették túl vonzóvá Európát a kínaiak számára.

Kína a kapuk alatt
Fotó: AP / Petros Giannakouris

Emellett azt is látni kell, hogy a hangzatos kínai bejelentésekbõl a gyakorlatban sok esetben nem lesz semmi. (Ahogy eddig ez a tapasztalat a tavalyelõtt megkötött magyar-kínai megállapodásokkal kapcsolatban is.) Görögország esetében a 14 pontos csomagból nagyon kevés valósult meg. A kínai Cosco a pireuszi kikötõ kettes termináljának a használati jogát már azt megelõzõen bérbe vette 35 évre 4,2 milliárd dollárért, mint ahogy a kínai-görög kormányközi szerzõdéseket aláírták. A Cosco elbocsátotta a munkavállalók hatodát, a béreket pedig harmadára csökkentették (napi 40 euróra), a túlórát nem fizetik ki, és a szakszervezetek is megtörtek. Ezzel szemben viszont fellendült a kikötõ forgalma, és már épül a harmadik terminál.

A logisztikai beruházáson kívül csak a ZTE telekommunikációs vállalat pár tízmillió euró értékû megvalósult befektetésérõl beszélhetünk egyelõre. Ezen kívül egy négymilliárd eurós hitelkeret nyílt még meg görög hajózási vállalatok számára, hogy Kínában épített hajókat vásárolhassanak (Kína egyik problémája, hogy az oda érkezõ áruk jelentõs része külföldi, nagyrészt görög hajókon érkezik). A kínai PR-gépezet kiválóan mûködik: miközben a legtöbben meg vannak arról gyõzõdve, hogy Kína markában tartja a görög gazdaságot, valójában inkább az óvatosság és kivárás jellemzi a kínai befektetõket.

Térhódítás-logisztika

"A kínai befektetõk megjelenésével Görögországban még mindig meglehetõsen alacsony a kínai mûködõtõke-állomány. Voltak látványos vásárlások, de nem olyan rettenetesen komolyak" – mondta Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) munkatársa, Kína-szakértõ. Egy kiemelt terület van: az áruszállítás. A logisztikai lánc összes elemét szeretnék maguknak tudni és ennek megfelelõen fektetnek be. Így például azt szeretnék, hogy a nyugat-kínai Chengduból a pireuszi kikötõig a saját hajóikon, a maguk által üzemeltetett kikötõkbe jussanak el a saját termékeik – tette hozzá Matura.

A nyugati tagállamok egyértelmûen nem örülnek, hogy Kína fontos pozíciókra repül rá Görögországban. A franciák a víz- és csatornaközmû, a németek az energiaszektor olyan szereplõi, melyekkel a kínaiaknak ütközniük kellene – és ezek a nagy uniós tagállamok különösen nem nézik jó szemmel a kínaiak terjeszkedését. "Mondhatni egészpályás letámadásban van Kína, de ez pusztán üzleti alapon történik" – emelte ki Matura. Pletykák keringenek ugyanakkor arról is, hogy a vezetõ kínai telekomcégek alacsony áraikkal kiszoríthatják a nyugati versenytársaikat a déli és kelet-európai uniós tagállamokból. A piacszerzés azonban komoly veszteségeket okoz ezeknek a vállalatoknak a gazdasági válság éveiben, viszont a leginkább ezek integrálódtak az európai termelõi szektorba. Az érintett cégeknek (például a Huaweinek) ma már több ezer alkalmazottja van Európában.

Kína számára két fontos irány van az európai együttmûködés területén: a logisztika, hogy termékeiket el tudják juttatni a világ összes tájára, valamint a technológiai transzfer, hogy minél gyorsabban meg tudják szerezni a high-tech iparban lévõ know-how-t. "Európában fõként a magas hozzáadott értékû termékeket gyártó, csúcstechnológiával dolgozó cégekkel keresik a kapcsolatot" – fejtette ki a hvg.hu-nak Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, Kína-szakértõ. Ilyenbõl Görögországban kevés van (a napenergia-ipar területén vannak komolyabb fejlesztések – szerk.), ezért ott a logisztika a fõ csapásirány.

A sötét fellegek mögül Kína integet
Fotó: AP Photo

Görögország a legkevésbé versenyképes tagállam az EU-ban, ezt az is mutatja, hogy a teljes görög export egynegyede a magyarnak – mondta Inotai András, az MTA Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének kutatási vezetõje. Ugyanakkor változás érzékelhetõ a görög export területén. Az EU-n kívülre irányuló görög exportban idén 80 százalékos emelkedés volt tapasztalható, amibõl jelentõs szeletet hasít ki Kína. A kínaiak alapvetõen alapanyagot vásárolnak, feldolgozott termékeket kevésbé: ez alól a görög mezõgazdasági termékek képeznek kivételt (pl. olívaolaj, bor). Ha össze akarjuk hasonlítani a Görögországba irányuló kínai exportot a Magyarországra érkezõvel, akkor azt látni kell, hogy a hellének komoly mértékben elmaradnak tõlünk, körülbelül egy a tízhez az arány a Kínából érkezõ import esetén.

Inotai szerint még a mezõgazdaság lehet olyan szektor, ahová a kínaiak biztosan befektetnének. Afrikában és a Nyugat-Balkán egyes országaiban is vásároltak komoly földterületeket, ami Kína számára különösen fontos, hiszen a távol-keleti állam területének alig hét százaléka mûvelhetõ. Az MTA kutatásvezetõje el tudja képzelni, hogy néhány állami vállalat privatizációjában is részt vegyen Kína, ám a stratégiailag fontos közmûcégeknél Inotai is kizártnak tartja a kínai térnyerést.

Megosztja az EU-t

Salát Gergely szerint Brüsszelt egyre kevésbé veszik komolyan a kínaiak: míg 6-8 éve még uniós vezetõkkel is leültek egyeztetni, addig ma már a tagállamok megosztására játszanak és egyenként ülnek le velük tárgyalni. “Le tudják kenyerezni a déli tagállamokat, és így gazdasági elõnyökhöz jutnak” – mondta a Kína-szakértõ. Hasonlóan látja Matura Tamás is, aki szerint politikai trójai faló lehet Kína a déli országokon keresztül. Az EU döntéshozatali rendszerére a tagállamokon keresztül lehet hatása a kínai térnyerésnek – mondta Matura. Azok az államok, ahol Peking befektet, bizonyos mértékig Kína lekötelezettjei lesznek. Így késõbb, ha Kína kérni fog valamit, akkor nehezen lehet majd visszautasítani.

A kínaiak nyomulásával kapcsolatban az MKI munkatársa érdemesnek tartotta megjegyezni, hogy a távol-keleti állam vezetõi nagyon jól tudják, hogy nem csak Dél-Európa, hanem a kelet-közép-európai régió is éhezik a kínai forrásokra. "A kínai kormány most már azt csinálja, hogy összecsõdíti ezen államok vezetõit egy városba és oda szinte mindenki hanyatt-homlok rohan, hogy a kínaiakkal beszélni tudjon" – fejtette ki Matura. Szinte egymás sarkát tapossák a régiós vezetõk a kínai pénzekért, a pekingi kormány így még válogatni is tud, hogy milyen befektetésekre adjon pénzt. "Õk pedig csak olyan projektre adnak, amelynek a megtérülésében rendkívül biztosak" – hangsúlyozta a szakértõ. (Szerdai hír, hogy Debrecenbõl is elmaradnak a várt kínai befektetõk, egyelõre csak bizonytalan ígéretekkel gazdagodhat Kósa Lajos városa).
Fotó: AP

Az európaiak legnagyobb szívfájdalma, hogy a kínaiak az európai adósságokat csak nagyon szûkkeblûen akarják finanszírozni, és ez Görögországban sincs másképp. "Sosem vesznek annyi állampapírt, hogy azzal meghatározó szintet érjenek el" – emelte ki Salát Gergely, aki szerint inkább megvárják, míg az EU kihúzza a görögöket a slamasztikából, és csak utána cselekednének. Kína ugyanakkor igyekszik felkészülni Görögország kilépésére az euróövezetbõl: egy június eleji intézkedés értelmében a minisztériumoknak javaslatokat kellett kidolgozniuk erre az esetre, miután a szakértõk szerint egy ilyen szcenárió hatással lenne a kínai fizetõeszköz, a jüan árfolyamára.

Salát szerint a történésekre az is befolyással bír, hogy Kínában politikai generációváltás zajlik, nagy a helyezkedés, komolyabb gazdasági döntések nem születnek. Emellett a kínai közvélemény nyomását is figyelembe kell vennie a pekingi vezetésnek, mivel a kínai átlagemberek ellenségesen tekintenek minden olyan bejelentésre, mely a számukra rendkívül gazdag európai államok megsegítésérõl szól. "Miért kockáztatja a kínai kormány azt a pénzt, amit a kínai szegények takarítottak meg?" – érzékelteti a kínaiak álláspontját a Kína-szakértõ. A kínai közvélemény kevéssé fogékony az európai, az amerikai és kínai gazdaság egymásra utaltságára, így folyamatosan nõ a nyomás Pekingen, hogy az európai országmentésektõl tartsa távol magát.
Link