Posta Imre weboldala

Tõlünk kapták?
Irta: Pitkin - Datum: 2015. July 31. 14:52:00

Teljes hir

Nem a menekültek hozzák be az ebolát!

Bár a menekültek által behordott ritka trópusi kórok alaptalan rémhírek, a migránsok ettõl még jelenthetnek komoly közegészségügyi kockázatot. De a legnagyobb probléma jelenleg mégis az, hogy a táborokban nagyon kevés az egészségügyi szakember, és azok is csak minimális rendelési idõben vannak jelen, miközben a vizsgálatra és ellátásra várók száma egyre nõ, mondta a hvg.hu-nak Szilárd István, aki munkacsoportjával 2007 óta foglalkozik a migráció egészségügyi vonatkozásaival, és rendszeresen monitorozza a hazai fogadóállomásokat.

Az elmúlt két évben több mint tízszeresére nõtt a menekültek és bevándorlók száma, ám mindezt egyáltalán nem követte a menekülttáborok egészségügyi személyzetének fejlesztése, ráadásul az elvileg kötelezõ szûrõvizsgálatok is késve, és nem teljes körûen valósulnak meg.

Ezek a fõ megállapításai annak a magyarországi menekülthelyzetet folyamatosan monitorozó munkacsoportnak, melyet a migrációs egészségügy nemzetközi szinten is elismert szakértõje, Szilárd István vezet. A jó hír, hogy rettegett egzotikus betegségek behurcolásától gyakorlatilag nem kell tartanunk.

A turisták veszélyesebbek

A hozzánk érkezõ menekültek több hónapot, esetenként éveket töltenek utazással, mire a határunkra érnek. Mindez jóval hosszabb, mint ezeknek az akut betegségeknek a lappangási ideje, így az esetleges fertõzés még jóval azelõtt hatalmasodik el áldozatain, hogy Magyarországra, de akár Európába érnének. Így annak a közvélekedésnek, hogy a „menekültek behozzák magukkal az ebolát” semmi alapja nincs.

Paradox módon ebbõl a szempontból a legális módon az országba érkezõ turisták sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, õk ugyanis akár 12 óra alatt az országba érhetnek egy súlyosan fertõzött régióból, mondta lapunknak Szilárd István.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a fokozódó menekülthelyzet ne jelentene komoly egészségügyi kockázatot Európa számára. Szilárd erre példaként egy a közelmúltban lezajlott berlini kanyarójárványt említ, amely egy bosnyák kislányhoz volt köthetõ; a fejlett országokban már-már elfeledett betegség futótûzként terjedt szét a védtelen helyi lakosság körében, több halálos áldozatot követelve.

Rég elfeledett betegségek

Hasonló kanyarójárvány azért nálunk nem fordulhatna elõ, miután a kötelezõ oltási program következtében a lakosság 99 százaléka immunis, tehát ebbõl a szempontból sokkal jobban állunk, mint a védõoltások tekintetében jóval liberálisabb Németország. A probléma lényege ettõl függetlenül ugyanaz: a migránsok saját országuk közegészségügyi helyzetének megfelelõ védettséggel és kórtörténettel érkeznek, márpedig rengeteg kiinduló országban egyáltalán nem alakult ki modern közegészségügyi ellátórendszer, míg más országokban, mint például a polgárháború által sújtott Szíriában, szó szerint szétbombázták azt. A menekültek így több esetben elfeledett betegségeket hozhatnak magukkal.

A védõoltással megelõzhetõ betegségek újbóli megjelenése az Európai Unióban azért is jelent problémát, mert a mai orvosgenerációk praxisuk során nem is találkozhattak ezekkel a kórokkal, így azok felismerése és kezelése jelentõs késedelmek és nehézségek árán lehetséges csak. „Egy több száz fõ megbetegedését jelentõ járvány kitörése – amint az Berlinben történt – súlyosságát, emberveszteségét tekintve túlszárnyalhat egy terrorista attakot is” – hangsúlyozza Szilárd István, holott „csak” egy elvileg már rég legyõzött betegségrõl van szó.

A valódi kockázatok megítélését nehezíti, hogy Magyarországon nem létezik átfogó elektronikus adatbázis a bevándorlók egészségügyi helyzetérõl, csupán részleges, papíron rögzített adatsorok érhetõek el – ezek elektronikus rögzítése és egy átfogó adatbázis létrehozása most a pécsi munkacsoport egyik fõ célkitûzése. A részleges adatokból kirajzolódó kép mindenesetre elgondolkodtató.

Szûrõvizsgálatok helyett plakátok

Miközben a nyilvántartásba vett migránsok elvileg kötelezõ módon átesnek – többek között – TBC, HIV, szifilisz és hepatitis B szûrésen, a debreceni befogadó állomáson a ténylegesen elvégzett szûrések száma 10 százalék alatt volt 2013-ban és 2014-ben, mondja Marek Erika egyetemi adjunktus, a munkacsoport tagja. Mindez elsõsorban az egészségügyi ellátó személyzet túlterheltségének és az óriási fluktuációnak köszönhetõ, amely fényében könnyen kikövetkeztethetõ, hogy a jelenlegi helyzet, amikor az érkezõk száma is jóval nagyobb, a helyzet biztosan nem javult.

A rendelkezésre álló adatok így biztosan nem reprezentatívnak. Az mégis látható, hogy az adott betegségcsoportokban már kiszûrt fertõzések aránya a körükben magasabb, mint a magyar lakosság körében. Ám ahogy Szilárd István fogalmaz: nem ijesztõen magasabb. A szakember a fõ problémát inkább a vizsgálatok késedelmében látja: akár több hetet is kell várni egy-egy vizsgálatra, miközben a zárt közösségben az esetleges fertõzések továbbterjedhetnek. Pedig létezik már olyan immuntechnológiai szûrési módszer, amely révén meg lehet állapítani a migránsok védettségi állapotát. De ezt mégsem alkalmazzák, pedig a Pécsi Tudományegyetem immuntechnológiai bázisa szívesen nyújtana ebben segítséget. (A migránsok az esetek többségében együttmûködõek a vizsgálatok során, hiszen a kooperáció megtagadása az egészségügyi személyzettel elvileg jogalapot szolgáltathat a kiutasításra is.)

Szakemberhiány

Egyre látványosabb a táborokban a szakemberhiány: májusban például megszûnt a védõnõi szolgálat a debreceni befogadóállomáson, ami – figyelembe véve a kisgyerekes családok és terhes asszonyok egyre növekvõ számát – teljességgel érthetetlen. Háziorvos is csak naponta két órát rendel az ország legnagyobb menekülttáborban, míg gyerekorvos csupán hetente két alkalommal áll rendelkezésre.

Még rosszabb a helyzet a mentálhigiéné terén, pedig ahogy Marek Erika hangsúlyozza, a rengeteg esetben traumatizált, szülõföldjükön és az út során abúzusok sorát elszenvedett migránsoknak igen nagy szüksége lenne pszichológiai segítségnyújtásra; ehhez képest ilyenre hetente egy alkalommal van lehetõség. A debreceni táborban a januári adatok alapján hivatalosan 770 menedékkérõ tartózkodott, ám a pécsi munkacsoport tapasztalatai szerint a terheltség már 150-200 százalékos.

Míg a táborok személyzete alapszinten tisztában van a szükséges egészségügyi elõírásokkal, mindez egyáltalán nem mondható el azokról a rendõrökrõl és rendészekrõl, akiket egyre nagyobb számban vezényelnek ki a déli határszakaszra a súlyosbodó menekülthelyzet miatt. Õk jelentik a védelem elsõ vonalát, az õ esetükben a legnagyobb a fertõzésnek kitettség, még sincsenek felkészítve arra, hogy hogyan kezeljék az egészségügyi kockázatokat, mondta Szilárd István, aki erre irányuló pozitív kezdeményezéseket eddig csak Csongrád megyében tapasztalt. Az egyetem készített egy felmérést: ez alapján még a táborok személyzete sincs kellõen tudatában azokra a kockázatoknak és kihívásoknak, melyek az eltérõ egészségügyi kultúrák találkozása és a migránsokra jellemzõ „betegségmix” jelentenek.

Majd Ausztriából importáljuk

A pécsi munkacsoport jó ideje szorgalmazza már a migráció egészségügyi vonatkozásaival tisztában lévõ szakemberek képzését, és a Pécsi Tudományegyetem egy nemzetközi konzorcium élén, Európai Uniós támogatással, az elmúlt évek során ki is dolgozott egy migrációs egészségügyi mesterképzést. A helyzet abszurditását mutatja, hogy bár a munka dandárját magyar szakemberek végezték, a képzést elõbb sikerült akkreditáltatni a szomszédos Ausztriában, mint nálunk.

Jelen állás szerint tehát az is elképzelhetõ, hogy a kritikus szakemberhiányt osztrák segítséggel, képzési együttmûködésben kell orvosolnunk. „Sajnos úgy tûnik, hogy az egészségügy nemzetgazdaságon belüli rossz érdekérvényesítése a migráció területén is jelentkezik” – jegyezte meg Szilárd István, aki kollégáival együtt csak abban reménykedhet, hogy a nagyobb baj kitörése elõtt észbe kapnak a döntéshozók.

Forrás

http://www.medicalonline.hu/tudomany/cikk/kulonleges_labort_kaptak_a_veszelyes_virusok

Ez már elõre le van zsírozva. A cikkben egy árulkodó mondat a hülyeség hintésre 2012-bõl:

"Példaként említette, hogy a légtechnikai berendezések a ki- és a bemenõ levegõbõl még a baktériumokat is kiszûrik..."

Értitek a lényeget? Nem? Nem baj! Majd megértitek!