Posta Imre weboldala

'Ki fogja nézni, a Putyin?'; Orosz híradót indíthat az M1
Irta: postaimre - Datum: 2015. September 11. 10:00:57

Teljes hir

Ha kell elmenek opera-tõrnek is, remekül felrúgok bárkit oroszul is a reklám kedvéért. Persze, az asszony alig várja, hogy orosz szó szóljon a házban. A magyarból nem nagyon értetTEK! Hamarosan orosz nyelven is sugározhat híreket a tavasszal hírcsatornává fazonírozott M1, bár egyelõre nem tudni, mi az üzenete, és mégis ki fogja nézni késõ éjjel az új hírblokkot. Az információt hivatalosan nem erõsítették meg, de úgy tudjuk, már próbafelvétel is volt. A köztévé dolgozóit azért mostanság jobban foglalkoztatja, hogy a "migráns"-válság miatt a szokásosnál is jobban vigyázni kell a nyelvükre, és hogy megszûntek a korábbi pótlékaik.

Közvetlenül az éjféli Himnusz felcsendülése elõtt eddig is angol nyelvû híradót sugárzott az M1, de információink szerint hamarosan elindul egy új, orosz nyelvû hírblokk is. Azt még nem tudni, az orosz híradó mikor startol, de már tájékoztatták a szerkesztésében közremûködõ stábot, próbafelvétel is volt, és eldõlt, hogy egy orosz származású, Magyarországon élõ újságíró fogja vezetni. Megkérdeztük errõl az MTVA sajtóosztályát, amely nem erõsítette meg információinkat, de nem is cáfolta, kimerítõ, egyetlen mondatos válaszuk szerint az MTVA „a megfelelõ idõben tájékoztatja a nézõket a csatornák pontos programjáról”.

Forrásunk szerint azonban az orosz nyelvû híradónak még házon belül sem látják sokan értelmét, mert egyszerûen nincs rá nézõi igény. „Ment is a poénkodás benn, hogy biztos ezt kérik Paksért. Meg, hogy ’ki fogja nézni, a Putyin’?” – mondta egyikük. Ugyanis a késõ esti, angol nyelvû híradóról szerinte legalább azt lehet mondani, hogy „a tengeren túli magyar diaszpórát szólítja meg”, de itt sem a célcsoport, sem a közvetíteni kívánt üzenet nem világos. Ráadásul állítólag éjfél után kerülne adásba az új híradó, vagyis a látogatottsági csúcsok megdöntése sem motiváló tényezõ – Moszkvában pedig két órával elõrébb járnak, mint nálunk.

Ne szimpatizáljanak a mene.., azazhogy migránsokkal

A tavasszal hírcsatornává avanzsált M1 az átállást követõ bakiparádé miatt hetekig téma volt, utána jó ideig az amúgy sem jelentõs nézettség olvadásáról lehetett olvasni. A menekülthullám miatt – saját magukhoz képest – sikerült rekordot dönteniük: az M1 átalakítása óta a múlt hét utolsó négy napjában érte el a legmagasabb nézettségeket. Péntek este fõmûsoridõben a közszolgálati televíziók együttes közönségaránya 32,7 százalék volt – a menekültek a kormányzati totojázást megunva aznap indultak el a Keleti pályaudvarról gyalog az osztrák határ felé, míg az M4 Sport közvetítette a Magyarország–Románia Eb-selejtezõ labdarúgó-mérkõzést.

Fotó: Túry Gergely

A menekültkrízis a látogatottságot ugyan némileg megdobta, de újra elõtérbe került az állami tévé információszûrési és -értelmezési know-how-ja is. A 444.hu számolt be például arról, hogy az MTV szerkesztõségi rendszerének kiszivárgott másolatában az a szerkesztõi megjegyzés olvasható, hogy „ne legyen gyerek a demón!!!”. Mindezt a migráns témánál tartották fontosnak, amit az MTVA közleményében azzal magyarázott, hogy „kiemelten fontosnak tartja a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályokat”.

Forrásunk szerint nem errõl van szó: generális elvárás a menekülthullám élesbe fordulása óta, hogy ne közvetítsenek túl pozitív képet a menekültekrõl. „Ez most a legkényesebb téma, ezért ügyelnek rá, hogy az erre képzett belpolosok vigyék” – fogalmazott. Képzett belpoloson azt érti, hogy az „elvárt” hangnemben, terjedelemben, szóhasználattal számoljanak be a hírekrõl. Ha ez nem sikerül, akkor már elõfordult, hogy egy beszámolót nem adtak le aznap újra a következõ hírblokkban, mert azt a minõsítést kapta, hogy „túlságosan szimpatizál a menekültekkel”.

Vicces, amikor a folyosón még a legelkötelezettebb munkatársak nyelve is megbotlik olykor, és véletlenül menekültet mondanak” – fogalmazott egy belsõ folyamatokat követõ forrásunk. Merthogy a legalapvetõbb elvárás a szóhasználatban továbbra is az, hogy a tudósításokban inkább ne használják a köznyelvben elterjedt, a nemzetközi tudósításokban is használt menekült (refugees) kifejezést – amit az idegen nyelvû sajtó is annak ellenére preferál, hogy jogilag ez nem pontos kifejezés. „Illegális határátlépõ vagy bevándorló, illetve migráns” – sorolta az ajánlott elnevezéseket. Ha valaki az élõ adásban szólja el magát, a becsúszó „hibákat” a hírblokkban már ki lehet vágni, illetve korrigálni lehet.

Õk sem értik, mi megy – de ez nem látszódhat

Menekültügyben az MTVA külsõ kommunikációja is proaktív, méghozzá egészen sajátságos módon. Nemrég derült ki például, hogy a közmédia levelet írt az osztrák belügyminisztériumnak, hogy magyarázatot kérjen arra: hogyan értette az osztrák belügyminiszter azt, hogy a „migránsok ott már biztonságban vannak”. Egy forrásunk szerint több ehhez hasonló megkeresést is szétküldtek, a kormányzati kommunikáció megtámogatása ebben is „elvárás”.

Ki fogja nézni, a Putyin?

Fotó: AFP / Alexander Utkin

Az, hogy a napi hírgyártásban dolgozók követik az iránymutatásokat, egyáltalán nem jelenti azt, hogy mindig azonosulni is tudnak ezekkel. „Még ha kívülrõl nem is látszik, õk is ki voltak akadva sok mindenen, például azon, miért nem kezelik jobban a helyzetet az egyes állami szervek” – jegyezte meg egyikük. Persze kritikát nem fogalmazhatnak meg nyíltan, például akkor sem, amikor állítólag a köztévé sem kapott friss információkat a Bevándorlási Hivataltól az egyik hétvégén. A bevándorlásiak állítása szerint arra hivatkozva hajtották el az állami hírcsatornát, hogy vasárnap lévén õk nem dolgoznak.

A migránsválság sokkal nyíltabban érzékelhetõ hatása, hogy a dolgozók jelentõs része túlterhelt. „Szét van mindenki hajtva, nemcsak benn, a vidéki stábok is folyamatosan úton vannak, hiszen az ország számos pontján, az osztrák határnál ugyanúgy, mint a déli határnál lévõ táborokban és helyszíneken is ott kell lenni” – mondta egy forrásunk.

Kevesebb a pénzt, több a munka

Pedig már a krízis felfutása elõtt is volt belsõ elégedetlenség, információink szerint a gyártás területén dolgozók közül tavasz óta többen is felmondtak. „Folyamatosan keresnek embert, de volt, aki megfutamodott, mikor bejött és megnézte a munkabeosztást” – mondta egy belsõ viszonyokat ismerõ forrás. Szerinte a tavaszi átállás után nagyjából 3-4 hónappal kezdett látszani, hogy vannak, akik nem bírják a terhelést, amivel a 24 órás hírszolgáltatás jár.

„A fizetés továbbra sem rossz” – fogalmaztak forrásaink, de a korábbiakhoz képest sok munkatársnak lecsökkent a bére, miután nyáron átvariálták a fizetési módot folyamatos munkarendre. Ezzel ugyanis többek elmondása szerint is megszûntek a korábbi bérezési rendszerben jelentõs részt kitevõ pótlékok, mint a hétvégi, éjszakai „mûszakpótlék”. „Vágók, segédrendezõk és más technikai részen dolgozó kollégák bére is csökkent, akiknek amúgy sem volt túl magas a fizetése” – fogalmazott egy forrásunk. Elégedetlenséget ez pont azért generál, mert a folyamatos hírszolgáltatás miatt hosszú mûszakokat visznek, rengeteg az ismétlés, de akkor is benn kell lenni – amiért korábban pótlék járt.

Évi 80 milliárd is kevés?

A Népszabadság szerdán írt arról, hogy az évi 80 milliárd forintból mûködõ MTVA finanszírozási gondokkal küzd, elsõsorban pont az M1 hírcsatornává szervezése és az M4 elindítása miatt. Az MTVA még 2012-ben 63 milliárd forint értékû hitelcsomagot vett fel négy banktól, hogy megvehesse a Kunigunda utcai székházat, és kiválthassa korábbi hiteleit. A lap szerint a Vaszily Miklós megbízott vezérigazgató által dirigált MTVA most úgy szabadulna a hitelektõl, hogy ezek kiváltására az államkincstárnak adná át több tízmilliárdos ingatlanvagyonának egy részét.

MTVA-székház

Fotó: MTI / Zih Zsolt

Értesüléseik szerint többek közt a financiális gondok vezettek Szabó László Zsolt vezérigazgató távozásához. A hivatalos verzió szerint maga nyújtotta be lemondását az MTVA vezérigazgatói posztjáról, az errõl kiadott közlemény szerint munkaviszonya közös megegyezéssel szûnt meg augusztus 15-i hatállyal.

Belsõ folyosói pletykák és találgatások azóta is vannak Szabó László Zsolt lelépésérõl, de biztosat a mûsorkészítõ médiaszemélyzet szintjén errõl nem tudni. Viszont már Vaszily Miklós áprilisi kinevezésétõl kezdve suttogtak házon belül arról, hogy õt valójában nem helyettesnek, hanem utódnak szánják – amit a vezér pár hónappal késõbbi leköszönésével most igazoltnak is látnak. Vaszily – az Origo korábbi vezérigazgatója – április 15-tõl érkezett az MTVA-hoz, hogy operatív vezérigazgató-helyettesként átláthatóbbá, hatékonyabbá, rugalmasabbá, gyorsabbá tegye a szervezet „pénzügyi, vagyongazdálkodási, üzemeltetési és adminisztrációs tevékenységét” – sorolta a hivatalos közlemény.

Egyik forrásunk szerint gyors változást akkor sem tervezhettek, legalábbis Vaszily még javában ismerkedik a szervezettel, küzd a belsõ viszonyok, a gazdálkodás átvizsgálásával. „Mindenesetre Vaszily Miklósén kívül más nevet még nem hallottunk” – válaszolta, mikor a végleges vezérigazgató személyérõl kérdeztük.

Vaszily Miklós a hvg.hu-nak annyit mondott, hogy rövid távon nincs napirenden ez a kérdés, megbízott vezérigazgatóként neki most a gazdálkodás racionalizálásával kell foglalkoznia.

Megkerestük az MTVA sajtóosztályát is a leendõ tévéelnökrõl: reagálásként kimásoltak egy fordulatot a médiatörvénybõl, miszerint a vezérigazgató kinevezése a Médiatanács elnökének jogkörébe tartozik.
Link