Magyarok közt is lehettek egykor öngyilkos merénylõk
Irta: GP - Datum: 2015. September 13. 09:00:50
Bihari Dániel
tudományos értekezõ. 2015. 09. 09. 18:00 HÍR24
Zrínyi Miklós tett érte, hogy vitézei inkább a halált válasszák, mint a megadást.
A háromezer törököt széttépõ robbanás pedig nem a véletlen mûve volt.
Ismételten egy bicska nyitógató cikk a zsír24-tõl
Teljes hir
Bihari Dániel
tudományos értekezõ. 2015. 09. 09. 18:00 HÍR24
Zrínyi Miklós tett érte, hogy vitézei inkább a halált válasszák, mint a megadást.
A háromezer törököt széttépõ robbanás pedig nem a véletlen mûve volt.
Ismételten egy bicska nyitógató cikk a zsír24-tõl
Tudjuk jól, mert olvastuk a Szigeti veszedelmet és megtanultuk történelem órán is, hogy Szigetvár 1566-os ostromának utolsó napján Zrínyi Miklós és 200 magyar vitéze kirohant a várból, neki a töröknek. Megadás helyett a hõsi halált választották, és készítettek egy meglepetést is az ellenségnek.
Hagytuk az ostrom részleteit, azt bárki megtalálja a könyvekben vagy a neten. Az öngyilkos kirohanás motivációira és a védõk utolsó perceire voltunk kíváncsiak - Baltavári Tamás történésszel beszélgettünk, a történelmi csatákat animációs filmeken megjelenítõ Történelmi Animációs Egyesület elnökével.
Bosszú, vadság, vak hit
Miután a több mint százezres török sereg egyik kontingensét Zrínyi már hetekkel az ostrom elõtt szétverte, Szulejmánnak és Sokollu Mehmed nagyvezírnek személyes elszámolnivalója is lehetett Sziget kapitányával. A "motivációt" tekintve tehát már itt megjelenik a bosszú. A várban 2500 védõ gyûlt össze az öngyilkos vállalkozásra. Mondhatjuk, reménykedtek a felmentõ seregben, bár korábbi tapasztalatok alapján elõttük is világos lehetett: segítségre nem számíthatnak. Kötelességtudat, katonaszellem, keresztes küldetés.
Kissé objektívebben pedig: ha elsõ szóra feladják a várat, Zrínyit fõvesztéssel sújtják, katonáit megtizedelik.
A várkapitány tett róla, hogy emberei ne is gondoljanak a feladásra. A lelkesítõ beszédek egy dolog, abban a mészárszékben az emberrõl lepereg a szó. A vak hit számít és a kézzel fogható tények. Nomeg a "vadság". Amikor Zrínyi észrevette, hogy a török magyar jobbágyokkal hordatja az ostromsáncot, háromszáz török foglyot cipeltetett a várfalra. Bajtársaik szeme láttára vágatta el a torkukat.
A vége mindenképp halál
A török erre 300 magyar vitézt húzatott karóba, és állított szép sorba a védõk orra elé. Vörös posztóval díszítették a várfalat, ami a jelképek nyelvén ingerlést jelent és azt: gyertek, nem adjuk fel! A várbeli katonák számára egyértelmû volt, hogy az ellenségtõl semmilyen körülmények között nem nyerhetnek kegyelmet - emeli ki Baltavári Tamás.
Ráadásul Sziget mellett a török sereg egyharmada elpusztult, a fele harcképtelenné vált, ezt nem hagyhatják megtorlatlanul.
Vagyis íróasztal mellõl okoskodva azt is mondhatjuk, a helyzet eszkalálódott, nem kis részt Zrínyi Miklós akaratából.
Ráadásul nyilván élesen élt a harcosokban számos korábbi emlék, amikor egy vár védõi a szabad elvonulásért megadták magukat. Sértetlenül ki is mentek a kapun, de az esetek többségében kissé távolabb török martalóc csapatok mészárolták le õket. A biztos halál tudata tehát erõsen motiválhatta a kirohanást: ha már meg kell történnie, tegyük úgy, hogy hõsi énekekbe foglalják a nevünk. És persze vigyünk magunkkal minél több pogányt....
A földi pokol utolsó percei
Az utolsó percek körülményei szinte elképzelhetetlenek. A falak, épületek nagy része lerombolva, a várban tûzvihar tombol. Ha nem rohannak ki, órákon belül a füst végez mindenkivel vagy elégnek elevenen. A csaknem 60 esztendõs Zrínyi kartácsra tölteti a megmaradt ágyúkat, és kinyittatja a kaput. A török rohan át a hídon, az elsõ hullámot darabokra tépi a kartácstûz.
Lõnek mindkét oldalról, a füsttõl még az egymás mellett állók is alig látják egymást, csípi a szemet, vágja a tüdõt. A sortûz után a magyarok rohannak, kaszabolnak, ölnek és halnak. A hídon folyik a kézitusa, ordítás, vér, lövések, a tûz tombolása mindent elborít. Zrínyi több golyótól a földre bukik, azonnal elfogják és a fõvezér sátrához viszik. Nem tudjuk, élt-e még ekkor. Fejét veszik, amit Bécsbe küldenek. Kétszáz magyar halt meg akkor és ott.
Öngyilkos merénylet
Az ellenség végre beront a várba, itt vannak még túlélõk. És akkor óriási robbanás rázza meg a levegõt, háromezer törököt tép darabokra. Felrobbant a lõportorony, és nem baleset volt, az biztos. A történész két lehetõséget említ: az egyik, hogy a kirohanás elõtt meggyújtottak egy hosszú kanócot, és bíztak a szerencsében, miszerint pont akkor robban, amikor a vár már tele lesz törökkel.
A másik lehetõség - és Baltavári Tamás ezt tartja valószínûbbnek -, hogy valaki a bentiek közül robbantott. Egy "öngyilkos merénylõ"....A csatát egyébként néhány tucat vitéz túlélte, részben az õ elbeszélésükbõl ismerjük a részleteket. A csatát bemutató animációs film bemutatója pedig 2016. szeptemberében, az ostrom 450. évfordulóján lesz nyilvános. Olyan szemszögbõl mutatja majd be a szigetvári poklot, amire írott szó képtelen.
