Posta Imre weboldala

Mérgezõ növényvédelem: egy francia gazda elõször nyert pert a Monsanto ellen
Irta: postaimre - Datum: 2015. September 15. 09:07:27

Teljes hir

Na, a "független igazságszolgáltatás" mocskos szabadkõmûves zsidajaival mi történt? Semmi? Béke, nyugalom? Szeptember 10-én történelmiként ünnepelt gyõzelmet aratott egy francia gabonatermesztõ az amerikai cégóriás ellen: a lyoni bíróság másodfokon is megerõsítette, hogy a Monsanto Lasso nevû gyomirtója okozta súlyos egészségkárosodását. A nyolc éves küzdelem eredményeképp a gazda kártérítést igényelhet, annak ellenére, hogy a biotechnológiai vállalat bejelentette, a Semmítõszékhez fordul.

Az idén 51 éves Paul François harca a mezõgazdasági vegyszergyártók óriásával, az amerikai Monsantóval 8 éve kezdõdött, és elsõ sikerét 2012 februárjában aratta, amikor a lyoni törvényszék kártérítésre ítélte a gigavállalatot. Múlt csütörtökön másodfokon is megerõsítették a verdiktet: a döntés szerint a cég vétett szerzõdési kötelezettsége ellen, amikor nem feliratozta és csomagolta megfelelõen termékét, és nem tájékoztatta a felhasználókat annak veszélyeirõl.

A felperes történelminek minõsítette a döntést, elõször fordult ugyanis elõ Franciaországban, hogy egy vegyszergyártó cég kártérítést köteles fizetni az okozott mérgezés miatt egy gazdának. A Monsantóról könyvet és dokumentumfilmet is jegyzõ Marie-Monique Robin francia oknyomozó újságíró szerint világpremierrõl van szó: még soha nem sikerült egyetlen gazdának sem pert nyernie a cégóriás ellen. A döntést ünneplõ zöld szervezetek szerint ez egy nagy lépés azoknak, akik hasonló problémákkal küzdenek, és szeretnék elismertetni, hogy betegségüket a felhasznált szerek okozták. A cégek felé pedig az a bíróság üzenete, hogy ezentúl nem háríthatják el a felelõsséget olyan könnyen az állami szereplõkre és magukra a felhasználókra.

A gabonatermesztõ ügyvédje, François Lafforgue szerint 42 gazda vagy mezõgazdasági alkalmazott dossziéját képviselik. Eddig majd húsz esetben sikerült elismertetniük, hogy az egészségügyi problémák a munkavégzéssel függnek össze (tehát munkahelyi balesetként vagy betegségként kezelendõk), illetve a munkaadók mulasztását. A gyártók felelõsségének bizonyítása jóval bonyolultabb, hiszen a tünetek általában hónapok, évek múlva jelentkeznek, és több vegyszer használata tovább nehezíti az ok-okozati összefüggések feltárását. Az eddig indult eljárások nem is egyes cégek, hanem egy, a kártérítésre létrehozott alap felé irányulnak. Az ügyvéd úgy véli, a döntés precedens értékû lesz, és hamarosan újabb perek indulnak majd. Csak a Paul François által 5 éve alapított egyesületben 150 olyan tag van, akik a vegyszereket okolják egészségügyi problémáikért.

Paul François élete 2004 áprilisában vett fordulatot, amikor permetezés után, a tartályok tisztítása közben nagyot szippant a mérgezõ párákból. Épp csak annyi ideje marad, hogy feleségének elmondja, mi történt, majd rosszul lesz, vért köp, és a sürgõsségi osztályon végzi, a részletekre ma már egyáltalán nem emlékszik. Az akkor 40 éves gazda, aki 240 hektárján nagyrészt gabona monokultúrát tart fenn, 5 hét múlva áll újra munkába, de jelentõs emlékezetkiesésektõl, durva fejfájásoktól szenved, és gyakran a beszéd is gondot okoz számára. 2004 novemberében összeesik a konyhában. Eszméletét vesztett apjukra lányai találnak rá, ekkor veszi kezdetét egy hosszabb kórházban töltött idõszak, amikor az orvosok több ízben is a legrosszabbtól tartanak, de egyáltalán nem hozzák összefüggésbe a férfi állapotát a Monsanto termékével és az áprilisi balesettel. A rengeteg vizsgálaton és több kómán átesett férfinál végül egy súlyos agyi rendellenességre bukkannak.

A gabonatermesztõ családja saját költségén kutat több hónapon át, mígnem 2005 májusában, jó egy évvel a végzetes nap után bukkannak rá a monoklór-benzolra, egy gyakran súlyosan mérgezõként elkönyvelt összetevõre, amely a Lasso gyomirtó felét alkotja. Paul François agyi károsodása ma is kimutatható, féléveként MRI-vizsgálatra jár, neurológiai problémái is fennállnak, és csak részmunkaidõben dolgozik, mert sok idõt kell ágyban töltenie – krónikus fáradtsággal, erõs fejfájásokkal küzd.

Elsõ harcát egyébként nem a mamutcéggel vívta meg, hanem szakmai egészségpénztárával, amely nem volt hajlandó elismerni, hogy betegsége összefügg foglalkozásával, ezért elõször is õket perelte be, és 2009-ben, tehát 5 évvel a baleset után a bíróság neki adott igazat. Egy évvel késõbb a bordeaux-i bíróság másodfokon is megerõsítette az ítéletet, és a Lasso gyomirtó felelõsségét a mezõgazdász egészségének romlásában. Ezzel párhuzamosan indult, 2007 februárjában a Monsanto elleni pere, ugyanis úgy gondolja, hogy a vállalat tisztában volt a Lasso jelentette veszéllyel, már azelõtt, hogy 2007 novemberében betiltották volna szert Franciaországban – ugyanebben az évben, uniós döntésre Magyarországon is visszavonták a termék engedélyét. Paul François gyanúját arra alapozta, hogy a Lassót már 1985-ben betiltották Kanadában, 1992-ben pedig Belgiumból és az Egyesült Királyságból is kivonták.

A perben ügyvédje a fentiek mellett azt is számon kérte, hogy a cég sem a termék tájékoztatójában nem utalt a veszélyekre, így maszk használatát sem javasolta. A Monsanto védõi kitartottak amellett, hogy mivel a tünetek több hónappal a baleset után keletkeztek, nem függnek össze bizonyíthatóan a gyomirtóval. Emellett pszichiátriai vizsgálatot is kezdeményeztek a gazda ellen, amit a bíróság elutasított, és szakértõk és jegyzõk hosszú sora ellenõrizte minden egyes állítását. “Mintha egy falusi focicsapat állt volna ki a Barça ellen” – fogalmazott múlt heti sajtótájékoztatóján a láthatóan fáradt és elérzékenyült férfi, akit több kutató is támogatott önkéntesen, és szerte a világból, az USA-ból, Latin-Amerikából, Indiából kapott támogató üzeneteket.

François ma elismeri, hogy annak a generációnak a tagjaként, amely a 100%-os rovarirtásra esküdött, „naív volt a gyártókkal”. „A kémiával éltem és fejlõdtem. Ajándékként tekintettem rá, és élveztem az általa nyújtott kényelmet” – fogalmazott a Le Monde-nak. „Vegyszereket használtunk, és többet termeltünk. Épp ezért én büszke voltam az egészre.”

A férfi ma sem mondható zöld aktivistának, de a vegyszerekrõl alkotott képe nyilvánvalóan megváltozott. Száz hektárnyi földjét konvertálni próbálja az ökológiai gazdálkodás felé, „hogy életet vigyen a talajba”. 2011-ben, az elsõfokú ítélet elõtt azt nyilatkozta, hogy a gazdák közül sokan szenvednek hasonló, vagy kevésbé súlyos tünetektõl, az orrvérzések, a látásproblémák idõvel komolyabb kórképbe fordulnak. Csak éppen szégyellnek velük elõállni, és a vegyszerhasználatot kritizálók pozícióját sem szeretnék erõsíteni. Míg a cégek zavartalanul folytatják tevékenységüket, és termelik a profitot, „a gazdák csendben kiszenvednek egy zugban”. Amint megbolygatjuk a vegyipart, érdekharcokba, összeférhetetlenségi problémákba ütközünk, és minden nagyon komplikált lesz – fogalmazott. „Én csak egy egyszerû polgár vagyok, semmit sem nyomok a latban a Monsanto hatalmával szemben. De az igazságszolgáltatás azért van, hogy kimondja, vannak jogaink.”Link