Visszaéléseket vélt felfedezni, elbocsátották az Országgyûlési Õrség fegyelmi tisztjét
Irta: postaimre - Datum: 2015. September 17. 12:30:31
Ezen be kell xarni! Ilyen hülyét. Feljelentést tesz, meg minden...a hülye fegyelmis tiszt és megsértõdik, ha kirúgják. Barom. Remélem ez nem felvezetés ..., mert nagyon nincs kedvem már szépen beszélni... Szolgálati visszaélések gyanújáról számolt be a Központi Nyomozó Fõügyészségen megtett feljelentésében az Országgyûlési Õrség egyik eltávolított munkatársa. A nyomozást ugyan megszüntették, de a feljelentõ panasszal élt – közölte az ügyészség az Átlátszóval. Az Országgyûlés Hivatala megkeresésünkre csak az eljárásra vonatkozó kérdésekre válaszolt, arról, hogy folytattak-e belsõ vizsgálatot az elbocsátott feljelentõ által kifogásolt ügyekrõl, nem nyilatkoztak.
Teljes hir
Ezen be kell xarni! Ilyen hülyét. Feljelentést tesz, meg minden...a hülye fegyelmis tiszt és megsértõdik, ha kirúgják. Barom. Remélem ez nem felvezetés ..., mert nagyon nincs kedvem már szépen beszélni... Szolgálati visszaélések gyanújáról számolt be a Központi Nyomozó Fõügyészségen megtett feljelentésében az Országgyûlési Õrség egyik eltávolított munkatársa. A nyomozást ugyan megszüntették, de a feljelentõ panasszal élt – közölte az ügyészség az Átlátszóval. Az Országgyûlés Hivatala megkeresésünkre csak az eljárásra vonatkozó kérdésekre válaszolt, arról, hogy folytattak-e belsõ vizsgálatot az elbocsátott feljelentõ által kifogásolt ügyekrõl, nem nyilatkoztak.
Egy, az állásából eltávolított, sértett ember bosszújának tartják az Országgyûlés Hivatalánál, hogy a Parlament és a törvényhozás védelmére létrehozott Országgyûlési Õrség egyik elbocsátott alapító tagja a szervezetnél megtapasztalt, általa jogszabályellenesnek tartott visszásságok miatt a Központi Nyomozó Fõügyészséghez fordult.
A 349 fõs fegyveres testületet 2013. január 1-jével hozták létre, és mint honlapjukon is szerepel, a szervezet az induló évben 2,3 milliárd forintból gazdálkodhatott. Egyebek mellett az Õrség mûködésére vonatkozó jogszabályi háttér kidolgozásában, alapító tagként vett részt a 2014 decemberében feljelentést tévõ férfi, aki nevének elhallgatását kérte az Átlátszótól, mondván, nem a személye fontos, hanem az általa tapasztalt visszásságok feltárása.
Forrásunk a Készenléti Rendõrségtõl ment át az új szervezethez annak 2013-as alapításakor, ahol fegyelmi és jogi tisztként dolgozott.
Nem sokáig, mert 2014 májusában átszervezésre hivatkozva megszüntették a beosztását, új munkakört pedig nem ajánlottak fel neki, pedig tudomása szerint volt olyan betöltetlen státusz, amely végzettségének és képzettségének megfelelt volna. A rendelkezésünkre bocsátott iratok szerint fõnökei a döntést azzal indokolták, hogy az Országgyûlési Õrségnél alig van fegyelmi ügy, így felesleges ezen a területen bárkit foglalkoztatni.
Az, hogy jogi referensként számos más teendõje is akadt, nem számított. A történtek után a tiszt a munkaügyi bíróságon beperelte volt munkaadóját, döntés ebben az ügyben még nem született.
A férfi szerint felmentésének oka az volt, hogy konfrontálódott az Országgyûlés hivatalának vezetõivel, továbbá, hogy az Õrség parancsnokának – mint a feljelentésben szerepel – kínossá vált, mivel négyszemközti beszélgetések alkalmával a szervezetnél tapasztalt hibákat, hiányosságokat jelezte számára, ugyanakkor megoldási javaslatokkal is élt.
A volt fegyelmi tiszt az eltávolítása után értesült arról, hogy egykori kollégáival az övéhez hasonló visszaélésgyanús dolgok történtek, ezért a hivatásosokkal szemben eljárni illetékes Központi Nyomozó Fõügyészség (KNYF) Budapesti Regionális Osztályán is feljelentést tett.
Saját beosztásának megszüntetésével kapcsolatban – mint az szerepel az atlatszo.hu birtokában lévõ dokumentumban – azt hangsúlyozta, hogy a döntés szabálytalan volt, mivel egy belügyminiszteri rendelet elõírja, hogy a rendvédelmi szerveknél kell legyen a fegyelmi ügyek kivizsgálására szervezet vagy egy azokkal foglalkozó munkatárs, de az Országgyûlési Õrségnél ezt nem tartották fontosnak.
Ugyanakkor a férfi tudomása szerint idén nyáron mégiscsak felvettek az Õrséghez valakit fegyelmi tiszti feladatok ellátására, és ez erõsíti azon meggyõzõdését, hogy õt más okból távolították el a szervezettõl.
A volt tiszt a KNYF-en tett feljelentésében olyan, általa visszásnak tartott dolgokról beszélt, mint például hogy a testülethez úgy vettek fel embereket – köztük az egyik parancsnokhelyettest – tiszti beosztásokba, hogy az ahhoz szükséges szakirányú rendészeti felsõfokú végzettséggel nem rendelkeztek.
Továbbá elõfordult is – hozta fel a tiszt –, hogy az Országgyûlési Õrség egyik dolgozója úgy költöztette vidékre az egyik, nem a számára kiadott szolgálati jármûvel a fiát, hogy arra nem volt jogosult és költségtérítést sem kellett fizetnie. Ezek mellett még arról is említést tett a feljelentésében, hogy tudomása szerint a testületnél lezúzattak Robotzsaru ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszerben készült iratokat, vagy visszadátumoztak egyes anyagokat, hogy minden rendben lévõnek tûnjön.
Az Õrség mûködésével kapcsolatban a volt tiszt szerint az is felvetheti a bûncselekmény gyanúját, hogy a szervezetnél „a létszámhoz képest indokolatlanul magas a kiképzõk és a pénzügyi kollégák száma. Az Õrségnél igazából pénzügyi ügyintézés nincs, szinte kizárólag adminisztratív tevékenységre korlátozódik a feladatuk, mivel a bérszámfejtést, illetve a személyügyi kiadások intézését az Országgyûlés Hivatala végzi.”
A felsoroltakkal kapcsolatban azonban a Központi Nyomozó Fõügyészség nem állapította meg bûncselekmény elkövetését. Érdeklõdésünkre azt közölték, hogy a nyomozást idén július 8-án részben bûncselekmény, részben bizonyítottság hiányában megszüntették. A feljelentõ errõl szerkesztõségünknek a következõképpen vélekedett:
„Az eljáró ügyész valószínûleg szándékosan nem vette figyelembe azokat a javaslatokat, amiket a bizonyítás érdekében elmondtam neki. Úgy tûnik, az ügyész vagy az ügyészség arra törekedett – ahogy a megszüntetõ határozat számomra mókás indokolása is tanúsítja –, hogy elsimítsa az ügyet.”
A nyomozást ugyan lezárták, de a feljelentõ panasszal élt, amit még nem bíráltak el. A volt tiszt még ennél is tovább ment, külön feljelentéssel fordult a KNYF-hez szolgálati visszaélés bûncselekményének gyanúja miatt az õt szerinte jogtalanul eltávolító parancsnok ellen is.
Az eljárás érdekessége, hogy az egyik tanú által elmondottakat – szintén jogellenesnek tartott elbocsátásáról – az ügyészség úgy értékelte, hogy azok felvethetik bûncselekmény gyanúját, és azt feljelentésként kezelte. A vizsgálódás során viszont a KNYF arra jutott, hogy a tanú a visszaélésekrõl csak általánosságokban számolt be, illetve, amelyekrõl konkrétumokat osztott meg az ügyészséggel, azok nem voltak alkalmasak arra, hogy megállapítsák a bûncselekmény elkövetését. Így ezt a nyomozást is megszüntették. Az érintett szintén panasszal élt az ügyészségi döntéssel szemben.
A feljelentõ által kifogásolt problémákról az Átlátszó megkérdezte az Országgyûlés Hivatalát is, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy értesültek-e a feljelentésben felsorolt ügyekrõl, és ha igen, rendeltek-e el belsõ vizsgálatot, valamint hogy Kövér Lászlót, az országgyûlés elnökét értesítették-e minderrõl, az ilyen jellegû ügyekben egyáltalán kap-e tájékoztatást.
A válaszban erre nem tértek ki. Csak annyit közöltek szerkesztõségünkkel, hogy az ügyészség tájékoztatta õket a nyomozás megszüntetésérõl, és kérték, hogy további kérdéseinket ott tegyük fel.
Csikász Brigitta
Fotó: Országgyûlési Õrség
Frissités (2015. szeptember 14.): Cikkünk megjelenése után az Országgyûlés Hivatala az alábbiakkal egészitette ki válaszát:
Korábbi válaszlevelünket kiegészítve, az alábbiakról tájékoztatjuk: Az Országgyûlés Hivatalát a Központi Nyomozó Fõügyészség Budapesti Regionális Osztályán feljelentés alapján indult bûnügyi eljárás megindításáról a Központi Nyomozó Fõügyészség hivatalosan nem tájékoztatta. A több hónapig tartó nyomozás folyamán az Országgyûlési Õrség több tagjának kihallgatásáról az Országgyûlési Õrség parancsnoka tájékoztatta hivatali felettesét, az Országgyûlés elnökét.
Link