Kínai lap: Magyarország befogadó ország
Irta: postaimre - Datum: 2015. September 19. 15:59:08
Ahhát, csak hát ez már rég nem "Magyarország", hanem qva zsidó-cigány és mindenféle szemét gyûjtõ - és gyújtóhelye. Az európai életmód, az oktatás színvonala, a levegõ minõsége és az üzleti életben rejlõ lehetõségek teszik vonzóvá Európát a kínaiak számára - állapítja meg a China Daily címû angol nyelvû napilap, amely Magyarországot befogadó országként illusztrálva, egy Budapestre költözõ kínai példájával indítja hétfõi összeállítását.
Teljes hir
Ahhát, csak hát ez már rég nem "Magyarország", hanem qva zsidó-cigány és mindenféle szemét gyûjtõ - és gyújtóhelye. Az európai életmód, az oktatás színvonala, a levegõ minõsége és az üzleti életben rejlõ lehetõségek teszik vonzóvá Európát a kínaiak számára - állapítja meg a China Daily címû angol nyelvû napilap, amely Magyarországot befogadó országként illusztrálva, egy Budapestre költözõ kínai példájával indítja hétfõi összeállítását.
A cikk egy az észak-kínai Hupej tartományból a közeli jövõben Magyarországra költözõ kétgyermekes férfi történetét mutatja be, aki elmondása szerint más országokkal is összehasonlította a lakásárakat és az iskolák nyújtotta lehetõségeket, s végül a "kicsi, de szép" Magyarország mellett döntött.
Az írás utal rá, Li Huj-tung egy 72 milliós tartományból készül az alig 10 milliós "kelet-európai országba". Azt is hozzáteszik, hogy míg Hupej GDP-je 379 milliárd dollár, addig Magyarországé 225 milliárd dollár.
Li azt tervezi, hogy egy évben hat hónapot tölt külföldön, a gyerekeit jó iskolába íratja, jövedelmezõ vállalkozásba kezd. A cikkíró megállapítja: A sicsiacsuangi férfi számára az elhajtó erõk egyike a levegõszennyezés, hiszen az ország hét legszennyezettebb levegõjû városa Hupej ipari központjaiban található.
A China Daily idéz egy az Európai Tanács szakbizottsága elé terjesztett jelentést, amely szerint a kínai migránsok jelenléte Európában egyszerre jelent lehetõséget és kihívást, de rájuk a "gazdasági növekedés tartalékaiként" kell tekinteni. Az Európában található kínai migránsokról több féle szám is van forgalomban, vannak, akik 1 millió körülire, mások (Oroszországot is beleszámítva) 2,8 millióra becsülik õket. Ezekben sem a diákok, sem a hivatalos "dokumentumokkal nem rendelkezõk" nincsenek benne.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet pekingi irodájának vezetõje Par Liljert arról tájékoztatott, hogy az Európai Unió tagországai 13200 kínai bevándorlónak adtak állampolgárságot, amivel a kínaiak az EU-ban a 12. helyen állnak a többi államból érkezettekkel összehasonlítva. Ugyanakkor 2012-ben és 2013-ban Kína adta a legtöbb bevándorlót az Egyesült Királyságban és 2013-ban Németországban is megnõtt a számuk.
Az Egyesült Királyságban, Olaszországban és Spanyolországban él az Európába kivándorolt kínaiak csaknem háromnegyede. Különösen a befektetõi vízumoknak köszönhetõen pedig az utóbbi években Románia, Magyarország, Bulgária és Portugália is egyre vonzóbb célponttá vált a kínaiak számára.
"Senki nem kel úgy fel Kínában, hogy én Magyarországra, vagy Bulgáriába szeretnék költözni" - nyilatkozta Amy Liu, aki a kelet-európai kínai közösségeket kutatja az amerikai Texas Egyetemen. Hozzáfûzte: "ám ezek az államok stabilitást kínálnak és a család együttes költözésének lehetõségét".
Ami a turizmust illeti, az EU schengeni övezetében a beutazó turisták listáján a kínaiak 2013-ban már a harmadik helyen voltak. A kínai diákok száma mindeközben folyamatosan nõtt az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Svédországban. A kínai befektetések összege szintén emelkedõben van az öreg kontinensen; tavaly például 153 ilyen befektetést jelentettek 18 milliárd dollár értékben. Az öt legnagyobb célország: az Egyesült Királyság, Olaszország, Hollandia, Portugália és Németország volt.
MTILink