Szakértõ: Brüsszelben 2030-ra muszlim többség lesz
Irta: postaimre - Datum: 2015. September 21. 09:24:40
A mostani 70%-os zsidó bagázs helyett? És miért csak ilyen lassan, hisz 70 + 30 az így is 100, nem? De! Egy nehéz folyamattal állunk szemben, ami a világtörténelemben többször ismétlõdött: a kevésbé népes, jobb életszínvonalat kínáló területekre megindul a népvándorlás – jelentette ki Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, az MTA alelnöke a Kossuth rádió 180 perc címû mûsorában.
Teljes hir
A mostani 70%-os zsidó bagázs helyett? És miért csak ilyen lassan, hisz 70 + 30 az így is 100, nem? De! Egy nehéz folyamattal állunk szemben, ami a világtörténelemben többször ismétlõdött: a kevésbé népes, jobb életszínvonalat kínáló területekre megindul a népvándorlás – jelentette ki Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, az MTA alelnöke a Kossuth rádió 180 perc címû mûsorában.
Ez történt a 90-es években Észak-Afrikából Európa irányába indult meg a tömeg, késõbb pedig az arab országokból. Ez érthetõ is, hiszen néhány évtized alatt megháromszorozódott ezen területeknek a lakossága. Részben azért, mert az észak-afrikaiakat az arab országok – elsõsorban Marokkó és Líbia – visszatartották – tette hozzá.
Most pedig elõállt az a helyzet, hogy egyrészt a gazdag arab országokból kitiltották õket, mert meg akarták változtatni a társadalmi rendet, másrészt az arab tavasz hullámaira ráülve európai országok saját, rövid távú érdekeik képviseletében fölszámolták azokat az országokat – például Líbia –, amelyek visszatartották a menekülõket.
Maróth Miklós orientalista, klasszika-filológus, az MTA alelnöke. MTI Fotó: Földi Imre
Maróth Miklós orientalista, klasszika-filológus, az MTA alelnöke. MTI Fotó: Földi Imre
Arra a kérdésre, hány menekült érkezhet még Európába, azt válaszolta: idén körülbelül egymillióan telepedhetnek be a kontinensre, ez a szám családegyesítés révén 8-10 millióra emelkedhet.
Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy a menekültek önszántukból nem térnek vissza a hazájukba, vagy visszatoloncolják õket, vagy itt maradnak.
Az európai döntéshozók alapjában véve már rég eltolták az egész kérdést, mert nem definiálták, ki a menekült, ki a bevándorló, milyen motívumok mozgatják az embereket. Miért beszélünk mi menekültekrõl a Pakisztánból vagy Bangladesbõl érkezõk esetében? – tette fel a kérdést a szakember, aki szerint az „iraki menekült” fogalma is értelmezhetetlen, hiszen Irak északi része úgy virágzik, ahogy Magyarország nem, és az ország déli részében is béke van, nyugalom. Az „iraki menekültek” nyugodtan maradhatnának az országuk területén. Az más kérdés, hogy olyan szunnitákról van szó, akik megutáltatták magukat mind az északon lakó kurdokkal, mind a délen lakó síitákkal, és most arra számítanak, hogy mi most szeretettel befogadjuk õket - fogalmazott.
Nehéz kérdés az is, mit értünk integráción, nálunk ugyanis ez alapvetõen mást jelent, mint az olyan országokban, amelyekben nagyobb tömegekben fordulnak elõ menekültek – hívta fel a figyelmet Maróth Miklós. Példaként említette: Hollandiában egy karmester a hangverseny elõtt kifordult a közönség felé, dicsérte az iszlámot, majd felszólította a jelen lévõ holland királynõt, hogy térjen át az iszlámra.
Számos európai országban nagy tömegek nem integrálódnak, hanem létrehoznak párhuzamos társadalmakat, megközelíthetetlen zónákat, melyekben a saját törvényeik szerint élnek, és az adott ország rendõrsége sem megy oda be. A kérdés, hogy ez lesz-e Európa jövõje, ezt akarjuk-e, mert jelenleg ebbe az irányba megyünk – hangoztatta.
Soha nem az elsõ generációval van a baj, amelyik igyekszik munkát találni, valamilyen megélhetést teremteni, hanem a második, harmadik, negyedik generációval, melynek már állampolgári jogai vannak, tanulni és beilleszkedni nem akar, a vallásához és szokásaihoz ragaszkodik, s megvet és gyûlöl mindent, ami ahhoz az országhoz tartozik – emelte ki.
Maróth Miklós a 180 percben
2030-ra Brüsszelben muszlim többség lesz, ez már belátható – mondta Maróth Miklós. A demográfiai adatok azt mutatják, körülbelül 50 éve kellene Európának a mostani menekülthullám nélkül ahhoz, hogy a muszlim többség kialakuljon. Aztán ha muszlim többség lesz, egész más szelek fújnak, mint manapság – prognosztizálta.
A reakció ebben a pillanatban még kiszámíthatatlan. Úgy néz ki, az európai népeknek egyre inkább fölébred a félelme Európa jövõje miatt. A vezetõk azonban még mindig azt szajkózzák, hogy „több Európa kell”! Ahogy a helyzetet jelenleg kezelik, az teljes tévút. Ha a németek végre elszánják magukat, hogy csak a menekülteket fogadják be, és az összes többit – százezres tömegekrõl van szó – visszatoloncolják, ami egy nagy logisztikai feladat, akkor talán valami történhetne – jegyezte meg.
Link