Szakértõk vitatkoznak az eurózóna megmentésének módozatairól
Irta: postaimre - Datum: 2012. July 31. 06:45:12
Tényleg jobb lenne, ha bedõlne az euró?
Az euróövezetet sújtó válság kezelésére számos megoldás született az unió vezetõ tagállamai részérõl, azonban a javaslatok többségét rengeteg kritika érte, mind a stabilabb, mind a gazdasági és pénzügyi segítségre szoruló államok részérõl.
Teljes hir
Tényleg jobb lenne, ha bedõlne az euró?
Az euróövezetet sújtó válság kezelésére számos megoldás született az unió vezetõ tagállamai részérõl, azonban a javaslatok többségét rengeteg kritika érte, mind a stabilabb, mind a gazdasági és pénzügyi segítségre szoruló államok részérõl. A The Economist címû brit hetilap az eurózóna adósságának kezelésével kapcsolatban nyitott szakmai vitát Paul De Grauwe, a London School of Economics, valamint Ansgar Belke, a duisburgi egyetem makroökonómiával foglalkozó professzorának közremûködésével. A vita elsõsorban arra a kérdésre fókuszált, hogy szükséges-e az euróövezeti országok adósságainak közösségiesítése, közös rendezése.
A július 23-án zárult szakmai vita során két álláspont helyezkedett szembe egymással. De Grauwe az adósságok közös kezelése és az úgynevezett költségvetési unió mellett tette le a voksát, míg Belke a tagállamok helyett elsõsorban a bajba jutott bankok megmentésére koncentrált, és egy jövõbeni bankunió mellett foglalt állást. Abban mind a két fél egyetértett, hogy a jelenlegi helyzet megoldatlansága az eurózóna, és közvetlenül az egységes valuta fennmaradását fenyegeti, amelynek megmentését azonban különbözõ módokon képzelik el.
De Grauwe szerint arra a kérdésre, hogy a monetáris unió fenntartható-e a fiskális unió bármilyen formája nélkül, a válasz egyértelmû nem; szerinte ilyen jellegû unió létrehozásának elmulasztása akár az eurózóna bomlásához is vezethet. De Grauwe értelmezezésében "a monetáris unió és a fiskális unió ugyanannak az éremnek a két oldala". Bár az unió alapítói nem tették meg, a jelenlegi vezetõk még pótolhatják ezt a hiányosságot, különben akár a közös valutát is elveszítheti az unió. Az eurózóna alapjainak megõrzésének érdekében De Grauwe szerint az uniónak meg kellene gyõznie a pénzügyi piacokat arról, hogy mindent megtesz a túlélés érdekében.
De Grauwe ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az adósság közösségi szintû kezelésének nem minden formája vezetne eredményre, a professzor szerint három lényeges alapelvre kell építeni az adósságkezelést. A közösségiesítésnek részlegesnek kellene lennie, az adósság nagyobb részben a nemzeti kormányok felelõssége alatt maradna. A közös adósságkezelésben résztvevõ felek között egy belsõ transzfer mechanizmus felállítását is szorgalmazza kompenzációs funkcióval. Végül a nemzeti kormányok egy fenntartható adósságszint eléréséhez tett munkájának felügyeletére egy szoros ellenõrzõ mechanizmus létrehozását javasolja.
Kattintson és nézegessen képeket az Európai Unióról!
De Grauwe felvetéseivel szemben Belke megjegyezte, hogy a felhalmozódott adósság közösségi megoldása egy bizonyos szintig valóban szükséges és elkerülhetetlen, azonban õ elsõsorban a bankok visszatõkésítésének eszközeként tekint erre az eshetõségre. Véleménye szerint a pénzintézetek helyzetét teljesen el kell különíteni a tagállamokétól, és az eurózónának mindent meg kell tennie a bankok erejének visszanyeréséért. A fiskális unió bevezetése a tagállamok szuverenitásába való közvetlen beavatkozást jelentené, amely egy jól mûködõ, összeurópai demokratikus legitimációt követelne meg, azonban errõl nem beszélhetünk Európában. Belke az amerikai, a kanadai és a svájci mintát követve az úgynevezett versenyen alapuló fiskális föderalizmust nevezte meg sikeresnek tûnõ megoldásként.
A felvetett intézmény alapja az elsõsorban Németország által propagált bankunió lehetne, amelynek megvalósításához Belke négy elengedhetetlen elemet sorolt fel: meg kell reformálni a bankok szabályozását, fel kell állítani egy széles beavatkozási jogkörrel rendelkezõ európai bankfelügyeletet, létre kell hozni egy bankokat megsegítõ válságkezelési alapot, valamint készíteni kell egy európai betétbiztosítási tervet. Belke kiemelte, hogy Németország a közös kötvények kibocsátásához sem tartja elégségesnek a jelenlegi politikai feltételeket, és egy sokkal erõsebb politikai unióval kívánja megalapozni az eurókötvények életre hívását. A német vezetés és a gazdasági szakemberek egyöntetûen úgy vélik, hogy az uniós országok közötti nagy különbségek miatt az eurókötvények igen ingatag alapon nyugodnának, ezért lenne kulcsfontosságú az említett reformok véghezvitele.
A közös felelõsségvállalás legnagyobb
kerékkötõje, Angela Merkel német kancellár
A bankrendszer gyengeségén való felülkerekedés érdekében Belke javasolja egy Európai Válságkezelési Hatóság (European Resolution Authority, ERA) felállítását, amelynek felelõsségi körébe tartozna a gyengébb bankok kiszûrése az unión belüli bankrendszerbõl, figyelmen kívül hagyva annak méretét, jelentõségét. Azok a bankok, amelyek kiválasztásra kerülnének, egyszeri alkalommal részesülhetnének tõkeinjekcióban, de akár mûködésük is felfüggeszthetõvé válna. A bankokat pénzügyi segítségben részesítõ hitelezõk pedig saját kockázatos befektetéseik felelõseivé válnának. Az eurókötvényekkel szemben Belke egy európai "letéti tervet" ajánl, amelynek finanszírozása a bankok kezében lenne annak érdekében, hogy a költségek és a kockázatok ne az adófizetõket terheljék.
Összességében a felek megállapodtak abban, hogy bizonyos mértékû közös felelõsségvállalás szükséges az eurózóna megmentése érdekében, ugyanakkor ezt a mértéket különbözõképpen látják a szakértõk. A költségvetési és az eurókötvény mellett kiálló De Grauwe szerint a közös felelõsség legnagyobb akadálya az euróövezeti tagok között bizalmatlanság: a gazdasági nehézségek ráerõsítettek a korábbi ellenérzésekre az északi és a déli országok részérõl egyaránt. Az északi országok saját erkölcsi feljebbvalóságukat hirdetik, korrupcióval és gazdasági-pénzügyi fegyelmezetlenséggel vádolva a déli államokat, míg a déli államok a válság ideje alatt beigazolódni látják azt az elõfeltevést, hogy az északi országok uralkodni akarnak a déli államok felett. Egy sikeresen és jól mûködõ monetáris unióhoz mindenképp szükség van a bizalom visszanyerésére, hogy az államok képesek legyenek egymás kölcsönös megsegítésre és a kölcsönös ellenõrzésre egyaránt. A bankunió mellett kardoskodó Belke ugyanakkor csak az idõleges közösségi adósságkezelés megoldását tartja megvalósíthatónak, amely a bankok újratõkésítésének háttereként szolgálna.
A vita pusztán szakemberek közötti elmélkedés a lehetséges megoldásokról, amelyeknek azonban mind egy célja van: az euróövezet és a közös valuta felbomlásának megakadályozása. Az elkövetkezendõ hónapokban nagy teherként omlik az európai vezetõk vállára a helyzet súlyosságának mérséklése annak érdekében, hogy az Európai Unió továbbra is vezetõ gazdasági hatalom, és életképes nemzetközi szervezet maradhasson.
Link