A multinacionális cégek után a magyar lakosságra is megszorítások várnak. Orbán Viktor a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott interjújában elõször beszélt a februári reformok részleteirõl. Jelentõsen csökkentik majd a munkanélküli segélyek összegét, vége lesz a tartós segélyezési korszaknak, felülvizsgálják a gyógyszerártámogatások és a tömegközlekedés rendszerét. Hogy ezzel mekkora megtakarítás érhetõ el, arról nem beszélt a miniszterelnök.

Egy lépéssel közelebb kerültek a piacok ahhoz, hogy kitalálják, hogyan lehet "a leminõsítésekbõl felminõsítés". Orbán Viktor és jobbkeze, Matolcsy György ugyanis, miután mindhárom nagy hitelminõsítõ a bóvli kategória eggyel feljebbi szintjére helyezte Magyarországot, úgy nyilatkoztak, a februári reformbejelentések után felminõsítések következnek.

"Vége a nagylelkû juttatások korszakának"
A nagy reformlépésekrõl szeptember óta beszél Matolcsy, eddig csak annyit lehetett tudni, hogy 600-800 milliárd forintos megtakarítást akar elérni vele a kormány.
Orbán Viktor most a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott interjújában elõször beszélt konkrétumokról, és arról, hogy az emberek számára is durva megszorítások következnek. Szavai szerint ugyanis "a munkanélküliekkel kapcsolatos nagylelkû és tartós jóléti juttatások korszakának vége van". Mint mondta, a kormány a nemzetgazdasági miniszter elõterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély idõtartamának és összegének a csökkentését, a gyógyszertámogatásokat és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját.
"Világossá kell tennünk, hogy a korhatár elõtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed (a nyugdíjjárulékokból) - mondta a Dow Jonesnak Orbán Viktor, aki nem mondta el, mekkora kiadáscsökkentéssel járnának ezek a lépések.
A reformcsomagot, amely a Növekedési és Stabilitási Program elnevezést kapta, a kormányfõ február végén fogja bejelenteni. A Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-vel szerdán azt közölte, hogy a kormány egy olcsóbb és hatékonyabb államot szeretne létrehozni, ennek érdekében a szerkezeti átalakításokat nem szakterületenként hajtja végre, hanem annak egységes kormányzati irányt kíván szabni.
A nyugdíj, a munkanélküli segélyezési rendszer és a tömegközlekedés mellett azonban biztosan helyet kap az oktatási és az egészségügyi rendszer átalakítása is. A miniszterelnök már a jövõ évi költségvetés parlamenti vitájában jelezte, hogy 2011 és 2012 a tabudöntögetés éve lesz mindkét területen, ám kérdéses, hogy februárban ezeken a területeken bármilyen újdonságot be tudna-e jelenteni a kormány.

A már ismert reformok
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár ugyanis a Hírszerzõnek adott interjújában elismerte, hogy az õsszel ismertetett Semmelweis-terv a reformcsomag, annak a lépéseit fogják elkezdeni idén. Ám hogy mekkora összeget vesz igénybe, és mi lesz annak a fedezete, azt nem tudni. Az is kérdéses, hogy a piacok mennyire "lepõdnek majd meg" a hõn áhított egészségügyi reformon, hiszen az már hónapok óta ismert. Az újdonságot egyedül az Orbán viktor által emlegett gyógyszertámogatási rendszer átalakítása jelentené. Matolcsy György a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta, hogy 100 milliárddal csökkentenék a gyógyszerkassza kiadásait, amelyet csak úgy lehetne elérni, ha a kiemelten drága gyógyszereket kivennék a támogatotti körbõl.
Arra a gazdasági miniszter és az egészségügyi államtitkár is utalt, hogy hatóanyagalapú gyógyszerfelírási rendszert állatanának fel, így arra ösztönöznék az orvosokat és a patikusokat is, hogy az olcsóbb medicínákat írják fel a betegeknek. Matolcsy szerint a svéd rendszer lehetne a minta, ahol nem egy bizonyos gyógyszerhez kötik a támogatást, hanem hatóanyagokhoz.
Az oktatási rendszer átalakítása pedig még az egészségügynél is kényesebb, hiszen a Hoffmann Rózsa nevéhez fûzõdõ közoktatási és felsõoktatási törvénytervezet a kormányban, a Fidesz-frakcióban és a szakmában is kiverte a biztosítékot. Emiatt nem valószínûsíthetõ, hogy a februári reformcsomagra elkészül egy teljesen új koncepició, amit bejelenthet a kormányfõ.
A miniszterelnök az interjúkban nem mondta ki egyértelmûen, hogy a lakosság megszorítása mellett a multinacionális cégekre kivetett különadókat megszünteti-e. A bankokra, energiaszolgáltatókra, kereskedelmi egységekre és telekomcégekre kivetett extraadókat ugyanis a kormány három évre tervezte, ám késõbb már úgy fogalmaztak, hogy valamilyen formában fenn kell tartani azután is, hogy ne az embereket szorítsák meg. A Dow Jonesnak azt mondta a kormányfõ, hogy a különadókkal érintett cégeknek "jogos követelése, hogy három év múlva szüntessük meg (a különadókat), és én megteszem, ami tõlem telik. Remélem, kivezethetjük (a különadókat), ha sikeresen vezetjük az országot" - tette hozzá a Dow Jones szerint.

Forrás: Link