Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Nimród

Azoknak akik be vannak oltva a bibliai NIMRÓD-dal, mint a magyarság õsapjával és Attilának apjaként tudják.
Azoknak írom a következõket:
Itt is alaposan össze van mosva a két Nimród, mert a névazononosság, még nem
személyazonosság, fõleg akkor amikor jó 6000 év választja el a bibliai Nimródot Attilának apjától.
Tisztázzuk elõbb a bibliait, hogy megismerjük kilétét.
A biblia Nimródról a Vízözön utáni leírásban találkozunk, de õs szüleinek földi élete még elõbbrõl való.

Több könyvemben már írtam róluk - már az ÕS SZÜLÕK-rõl – de most újra írom, hogy a Teremtés HATODIK napján a Teremtõ Isten – ÉS NEM az ÚR Isten megteremtette az elsõ emberpárt, melyrõl így olvasunk: I. Móz. 1:26 –

„És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.”

A kérdés most az, hogy kivel teremtett, mert hogy a majommal nem, az bisztos. Az állatok szintjére nem süllyedt le a Teremtõ Isten. Csak egy vele „egyenlõ” személlyel teremthetett, aki részt kért az emberbõl!

Magyar nyelvünk, idevonatkozó szavai felvilágosítanak minket errõl a személyrõl, ha figyelembe vesszük az általam, nyelvünkre felállított törvények közül – mert több törvényt is felállítottam - azokat mellyel megállapítottam azt, hogy:

1. A magánhangzók szavainkban cserélhetõk.
2. Az ellentétek ugyan abban a hangban, betûben találkoznak. Csak egy-két példa: Maga- Mély az M-ben, Hegy-Völgy a GY-ben, Kint-Bent a T-ben, Karcsú-Kövér a K-ban, Igen- Nem az N-ben és így tovább.
3. Valamint, szavainkat rövidíthetjük akkor, ha a szó kezdõdik és végzõdik ugyan abban a hangban, vagy betûben. Ilyen a PAP, a TEST.

Ezek után nézzük meg, hogy a Teremtõ Istennel, milyen személy volt egyenlõ, csak
természetesen ellenkezõ elõjellel bírva.

ISTEN nem személynév, hanem állapotát kifejezõ a „neve”: ISTEN = ÕS+TEST+ÉN.

Vele ellenkezõ elõjellel bír a SÁTÁN, mely „NÉV” = ÕS+TEST+ÉN, csak a SÁ jobbról balra olvasva adja meg az ÕS értelmet.
Mint e szavainkból látható e kettõ „fej-fej, test-test”, mellett áll, csak az egyik a pozitív, a másik a negatív.
Mindkettõnek része volt, és van ma is az emberben, különbözõképpen.

De most csak arról az emberrõl szólók, mely a teremtés HATODIK napján létrejött.

Nézzük meg azt, hogy mennyi része volt az Istennek és a Sátánnak az akkor létrejött
emberpárban?

„És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlóságunkra;”

„Teremté tehát Isten az embert az õ képére, Isten képére teremté õt: férfiúvá és asszonnyá teremté õket.”

A Teremtõ Isten az ember párt a saját KÉPÉRE teremtette, DE NEM a SAJÁT
HASONLATOSSÁGÁRA!

A HASONLATOSSÁG a SÁTÁN-ra ütött, a SÁTÁN hasonlatossága volt bennük.

A teremtés lehet külsõ és belsõ ÖRÖKLÉS IS!

A teremtés HATODIK napi emberpárjában tehát – hogy így fogalmazzak – VOLT ISTENI és SÁTÁNI VONAL, ISTENI és SÁTÁNI GÉN. A génekrõl ma már tudjuk, meghatározzák a belsõ és a külsõ embert, és ÖRÖKLÕDNEK.

Ezek után ugorjunk egy nagyot a Vízözön elõttre és olvassuk az I. Móz. 6-ik részében az elsõ verstõl a következõket.

„Lõn pedig, hogy az emberek sokasodni kezdének a föld színén, és leányaik születének.

És látá az Istennek fiai ez emberek leányait, hogy szépek azok, és vevének magoknak
feleségeket mind azok közül, kiket megkedvelnek vala.

Az óriások valának a földön abban az idõben, sõt még azután is, mikor az Isten fiai bémenének az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szûlének nékik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitõl fogva híres-neves emberek voltak.”

Lehet ennél tisztábban fogalmazni???

Az Isten fiai nem a Teremtõ Isten fiai voltak, hanem a teremtés HETEDIK napján FORMÁLT FÉRFI leszármazottai, mely FORMÁLT férfit az ÚR ISTEN FORMÁLTA az Éden Kertjében és lehelte bele a saját éltetõ lelkét. I. Móz. 2:7.

Ennek az Istennek = ÚR ÕS+TEST+ÉN-nek a FIAI látták a teremtés HATODIK napján
megteremtettek leányait, hogy szépek azok és vettek közülük feleséget.

Leszármazottaik ezeknek is ÓRIÁSOK voltak, HATALMASOK és HÍRES-NEVES emberek.

Újra ugrok elég nagyot.

Ezek egyik leszármazottját vitte be Noé a bárkába, mert hogyan lehetett volna a bárkában gonosz embert bevinni, márpedig menteni kellett a Teremtés HATODIK napján létrejött – a Teremtõ Isten képét örökölt embert IS, mert a Teremtõ Isten-i GÉN nem pusztulhatott el a mindent elbórító Vízözönben.

Ez a bárkában bement ember volt KHÁM.

De a GÉN-ek nem csak az akkori EGY férfitõl származtak a gyermek megfogamzásánál, hanem az akkori (KHÁM), EGY férfinek az ÕSEI is résztvettek a fogamzásban az ÕK GÉN-jeik alapján. MA IS!

Így már érthetõ az, hogy a Vízözön után Noé megátkozta Kanaánt, aki viszont Khámnak volt a fia. Az Átok szavunk jelzi a SÁTÁN HASONLATOSSÁGÁT. Ezt a hasonlatosságot látta meg Kanaánban Noé és megátkozta Kanaánt, valamint leszármazottait is.

Viszont ha van ÁTKOZOTT GÉN vagy VONAL, kell legyen ÁLDOTT VONAL is, mert mindkettõ részt vett a teremtés HATODIK napján megteremtett emberpárban.

ÁLDOTT-ÁTKOZOTT ellentétek a T-ben.

Az ÁLDOTT GÉN, VONAL Khám unokája volt.

De nézzük a származást: Móz. 10:6-

„Khámnak pedig fiai: Khús, Miczráim, Pút és Kanaán.

Khúsnak pedig fiai: Széba, Hávilah, Szábthah, Rahmáh, Szabthékah.

Rahmának pedig fiai: Séba és Dédán.

Khús nemzé Nimródot is; ez kezde hatalmassá lenni a földön.

Ez hatalmas vadász vala az Úr elõtt, azért mondják: Hatalmas vadász az Úr elõtt, mint Nimród.

Az õ birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád, és Kálnéh a Sineár földén.

E földrõl ment azútán Assiriába, és építé Ninivét, Rekhoboth városát, és Kaláht.”

Khámnak fia Khús volt az ör mellé a hatodik.

Khús fia lett Nimród. Nimródnak Õs SZÜLEI – visszavezetve – egyik leány leszármazottja a teremtés HATODIK napján létre jött emberpárnak, és az ÚR ISTEN által a teremtés HETEDIK napján FORMÁLT férfinek és ALKOTOTT ASSZONY-nak egyik fiú leszármazottja, akit úgy különített el az emberi megértés miatt a bibliai írás, hogy az Isten FIA:

E génekkel rendelkezõ Nimród volt a hatalmas VADÁSZ és birodalmában VÁR-ÕS-õket építõ.

Így tisztázva az akkori – jó HAT EZER ÉVVEL ez elõtti Nimródot – hogyan lehetett, vagy lehet
egyenlõség jelet tenni Attila Nimród nevû apjával???

Az Író nem hagyhat ki egyetlen egy adatot sem mikor valamit bizonyít, fõleg számolni kell tudni!
Körbe kell járni a 360 fokot, hogy ne maradjon ki semmi adat sem, ami bizonyításra vár, vagy ami megdöntheti állítását, állításait.

Csak azoknak akik gondolkoznak!

Baranyai Piroska,

Minden Jog Fenntartva. 2011-01-20.

Hozzaszolasok

1576 #1 1576
- 2011. January 22. 13:02:17
Én úgy tudom hogy a hetedik napon már nem teremtett semmit hanem megpihent. Innentõl kezdve kérdem én mirõl beszél? De ha tévednék javítsatok ki!
409 #2 409
- 2011. January 22. 13:08:25
Ki írta ezt a badarságot? Atilla õsapja Nimród, és nem az apja.... Az író még a Himnuszt se ismeri!Történelmi tény, hogy Bendegúz volt az édesapja!
Abba meg nem mennék bele, hogy a "Nagy Nimród" nevét még hányan viselték! Az István név is elég népszerû!/ez utóbbi, csak példa volt/

Áldás!

Kurszan
670 #3 670
- 2011. January 22. 13:54:23
Én akárhogy gondolkodok baszod, csak azt látom hogy folyamatosan az ószövetségre hivatkozol.
És Atillának nem az apja volt Nimród, hanem az õsapja. Ami nagy különbség, és a magyar nyelv akkor használja ha szeretne mentesülni a vég nélküli felsorolástól. Vagyis ki akarja hagyni a nagyapát szépapát, stb., és csak rámutat a kezdetre.
Inkább tanulmányozd a Képes krónikát abban leírják szépen az egészet.
http://www.kepeskronika.net/
Azt a krónikát Nagy Lajosnak, egy szakrális uralkodónak írták hogy tudja honnan és kitõl származik, mert csak leányágon volt árpád házi. Egy beavatott királynak meg nem szokás hazudni.
Meg amúgy is jobban hiszek egy agyalágyult névtelennek, mint az ószövetség baromságainak.
De ha már így megemlítetted mi a franc köze van Atillának az ószövetségi héber teremtéstörténeti zagyvaléknak.?
2605 #4 2605
- 2011. January 22. 14:17:28
Adj isten! A MANI =bibliát kell olvasni nem amit a zsidóknak irtak,mi közöm az õ bibliáukhoz semmi.Én magyar vagyok nekem van saját bibliám,meg magyar õstörténetem,én evvel foglalkozom.ha bemész egy templomba mit hallasz a paptól nyomja a sükat szöveget hogy igy a zsidók úgy a zsidók.letolyom az egészet,JÉZUS tanitását hirdessék,a Magyarok hitét hirdessék,õsi hitét,nem egy kitalált marhaságot.Különben is Mózes kit látott a hegyen egy SZKITA PUZDRÁS embert és õt hitte istennek,mert õ tanitotta meg irni olvasni ,és Kõtáblát õ adta neki,hogy vezesse vissza népét az egyisten hivõ szeretetre,nem bálvány imádásra.És kövessék a tiz parancsolatot amit a PUZDRÁS irt fel neki a kõtáblûra.
1666 #5 1666
- 2011. January 22. 15:32:31
Adjon Isten! Egy-két megjegyzés a hozzászólókhoz. A Bibliában be lett mutatva a (Teremtõ) Isten és az Úr Isten munkássága: I. Móz. 1:2- 3. És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szûnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten.
4. Ez az égnek és a földnek eredete, a mikor teremtettek. Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté,....
Megmaradt írásos történelmi forrásainkban, könyvek, krónikák és korvinákban Attila neve MINDIG két "t"-vel és egy "l"-el van írva. BIZONYÍTÁS NÉLKÜL KI AZ, AKI ÍRHATJA EGY "T"-VEL ÉS KÉT "L"-EL???
Élnek a tanúk, kik ismerik Dr. Badiny Jós Ference Buenos Aires-i életét.
74 #6 74
- 2011. January 22. 16:10:43
Szevasztok:

Szerintem ez hitelesebb:

"Középkori krónikáink a magyarság elsõ õseként a legendás Nimródot jelölik meg. Nimród elõször Kézai Simon, Kun László udvari papja, 1282 körül írt Gesta Hungarorum-ában lép fel a magyar történetírásban. Kézai elmondja, hogy a vízözön után 201 évvel az óriás Nimród (ki a kéziratok egy részében Ménrót néven szerepel) egész nemzetségével hozzáfogott a bábeli torony építéséhez. A nyelvzavar után Evilát földjére költözött, mely Perzsia egyik tartománya és ott felesége, Enéh két ikerfiút szült neki, Hunort és Magyart. Ettõl a két fiútól és a szolgálatukban álló vitézektõl származtak a hunok és a magyarok. Ezt a történetet több mint húsz középkori magyar krónika megismétli, sõt még egy német krónika is átvette.

Ki volt Nimród? Neve a Bibliában is szerepel, mint Noé legrosszabb fiának, Kámnak egyik leszármazottja. A Biblia elsõ könyve, a Genezis, ezt írja róla: ’Nimród volt az elsõ uralkodó a földön. Hatalmas vadász volt az Úr elõtt, innen a mondás, akárcsak Nimród, hatalmas vadász az Úr elõtt. Birodalmához tartozott Bábel, Erek és Akkád, valamennyi Sinár földjén.’ A Genezist kb. Kr.e. 950-ben írták. Az idézett szöveg arra utal, hogy Nimród már akkor is legendás hírû személy volt, ki már kissé elmosódott a történelem homályában.

A modern történettudomány minden különösebb vizsgálat nélkül ’szép mesének’ nyilvánította a magyar Nimród mondát, Kézait pedig azzal vádolta meg, hogy Nimródot egyszerûen csak ’kölcsönvette’ az Ószövetségbõl, hogy a magyarságnak elfogadható bibliai õst szerezzen.

A feltett kölcsönzésnek azonban sok akadálya van. Nimród ugyanis, mint Kám leszármazottja szerepel a Bibliában, viszont a keresztény egyházatyák, kiket Kézai jól ismert, a magyarokat és a hunokat egyöntetûen Noé másik fiától Jáfettól származtatták. Ha tehát Kézai egyszerûen a Bibliából szedte volna Nimródot, az Egyház tanítása ellen járt volna el, Kám nemzetségében keresve õst nemzetének. Ezt pedig, mint katolikus pap, fõként mint a király saját lelkésze, nem tehette meg.

A Biblia arról sem tud, hogy a bábeli tornyot Nimród építette volna. Viszont az araboknak van egy õsrégi mondájuk, hogy a bábeli tornyot Nimród építette, mert akarta látni Ábrahám Istenét. Hasonló mondák más népek közt is maradtak fenn Mezopotámiában és a Közel-keleten. Ezekrõl azonban Kézai nem tudhatott. Honnan került tehát ez a motívum krónikájába?

A modern Biblia tudomány azt is megállapította, hogy a Genezisben Noé leszármazottaiként szereplõ személyek nem egyéneket képviselnek, hanem népeket és országokat, s hogy az ószövetségi zsidók Kám nemzetségébe azokat a népeket sorozták, melyek legveszedelmesebb ellenségeik voltak. Ezzel kapcsolatban érdekes megjegyeznünk, hogy Nimród a régi arab legendákban következetesen, mint Ábrahám ellensége szerepel. Mint hogy Ábrahámot az arabok éppúgy õsüknek tekintették, mint a zsidók, ez a szembeállítás arra utal, hogy Nimród népe a szemita népeknek igen veszedelmes ellensége lehetett és felettük uralkodott is.

Nimródnak ez az ellenszenves beállítása a késõbbi zsidó irodalomban is megmaradt és a korai keresztény egyházatyák is átvették. Így pl. a ’Naftali Testamentuma’ (Talmud) címû apokrif zsidó írat az ’istentelen Nimródról’ beszél, aki a népeket Isten ellen lázadásra vezette. Szent Izidor szerint, Nimród tanította a perzsákat a tûz imádatára, Szent Epifániosz pedig azt írja, hogy Nimród ’a fekete kus fia, fedezte fel a csillagászatnak és mágiának gonosz tanait.’

A fentiekbõl kitûnik, hogy Nimród a Kézai korában közkézen forgó egyházi irodalomban egyáltalán nem szerepelt rokonszenves személyként, akit egy tisztességes katolikus pap nemzete számára kívánatos õsnek tekintett volna. Kézai tehát nemcsak a Biblia korában divatos értelmezésével, de egész keresztény mûveltségével szállt szembe, amikor a magyarságnak Nimródtól való származását nyíltan megvallotta.

Jellemzõ, hogy a Képes Krónika szerzõje, aki Nagy Lajos korában írt, vitába száll a Nimród-mondával, hangsúlyozva, hogy az ellentétben áll az egyházatyák tanításával, de amikor egy késõbbi fejezetben az Árpád-ház családfáját sorolja fel, Álmos vezért maga is Nimród egyenes leszármazottjának tünteti fel. Az Árpád-háznak tehát kellett lenni egy hivatalos családfájának, melynek elején Nimród szerepelt, s ez még bizonyára a honfoglalás korából, a kereszténység felvételét megelõzõ idõkbõl származott.

Érdekes megjegyezni, hogy egy angol történész, Tawnley-Fullam, már 1911-ben felvetette a gondolatot, hogy a Nimród mondában foglalt magyar hagyomány független a Bibliában foglalt Mozesi hagyománytól. Ezt a véleményt a magyar történészek teljesen mellõzték, bár a jó nevû Westminster Review-ban jelent meg.

A magyar Nimród-monda elemei tehát arra utalnak, hogy a magyarok még abban az idõben kezdték el Nimródot õsüknek vallani, amikor maguk is Mezopotámia vidékén éltek és ott szemita népek felett uralkodtak."


szeretettel: spartakusz:.....
74 #7 74
- 2011. January 22. 16:23:37
Szevasztok!

Ezt is jó tudni:

"- Ma az egész úgynevezett nimródi vagy nimrudi – én inkább az utóbbit használom – hagyomány csak a mondavilágba zsugorítottan éldegél a nép emlékezetében, a Habsburg, illetve a marxista történetírás elpusztította azt is, ami még megmaradt belõle.
Ismeretes, hogy a Tarihi Üngürüsz szerint Nimrudnak két fia volt: Hunor és Magor, akiknek az utódai a hunok és a magyarok, valamint arról is tudósít bennünket, hogy egyazon nyelvet beszéltek. Történetüket, a Csodaszarvas ûzését, egy Adzsem nevû országba helyezi, ami nagy valószínûséggel azt a területet jelöli, ami a mai Irak és Irán területére esik, ahogy azt a fennmaradt írások mutatják. A szakirodalom egyébként Adzsem helyett inkább az Elam nevet használja.
Rawlison kutatásai is megerõsítik azt a régi hagyományt, hogy Nimrudnak két fia volt Mezopotámiában. Mindkét fiúról egy-egy várost neveztek el: Káldeában volt MUGEIR (Magor?), Adzsemben HUN-URI (Hunor?)Keveset foglalkoznak azzal, hogy a történetírás atyjának nevezett Hérodotosz a szkítákat Herkulestõl származtatja, akinek három fia volt: Agatirs, Gelon és Szkíta. Ma már tudjuk, hogy a görögök Herkulese a mezopotámiai Gilgames görög változata. Az akkád nyelven írt Gilgames eposznak azonban megvannak a sokkal korábbi, sumer nyelven írt eredeti töredékei, amelyek alapján a Gilgames eposz készült. Ma már a kutatók az egész eposzt a Bibliában említett hatalmas uralkodó, Nimrud nevéhez kapcsolják, így azon a véleményen vannak, hogy valóban élt és uralkodott Nimrud, akinek a története késõbb – komoly változtatások után – megjelenik az Ószövetségben.
Meg kell említeni, hogy a régi szkítáknál létezõ Nimrud-Gilgames hagyomány még Mátyás király korában is élt, ezt bizonyítja többek között az is, hogy Mátyás szobrot emeltetett a nemzet õsapjának, Herkulesnek.

- A fennmaradt írásos emlékekbõl, illetve hagyományokból mit tudunk még Nimrudról?

-A hagyományok alapján elmondhatjuk, hogy Nimrud, miután elhagyta Asszíriát, keletre költözött, ahol új birodalmat alapított, az egykori Mediát, Perzsiát, és Baktíriát is hatalma alá vette. Asszíriából elindulva hatalmának központját Perzsiába, a hajdani Evilátba helyezte át. Érdekes, hogy a hagyományok a térség elsõ honfoglalóit mindig kusoknak nevezték. Ezzel kapcsolatban pedig meg kell említeni, hogy a régi sumer nyelvemlékekben megtaláljuk a KUS és KÁM szavakat. (K/H/ám fia Kus, aki „nemzé Nimrudot”). KÁM azt jelenti, hogy a „Tudás Isteni Tökéletessége”. A sumer szótárak KUS jellel értelmezik az „Isteni rendelkezést”, és a KUS ékjel jelentése „szarvasállat”, ami alatt Kost kell értenünk. A sumernak nevezett ékírásos agyagtáblákból kiolvasható a káldeus hiedelem teremtéstörténete. Eszerint KÁM-ból, az Isteni Tudás Tökéletességének a világából származik KUS-KOS. Magyarul Nimrud nagykirály volt a kusi-kosi nép, õseink és a világ elsõ tanítómestere."


szeretettel: spartakusz...
74 #8 74
- 2011. January 22. 17:02:16
és ezt se hagyjátok ki:


Szevasztok!

http://www.magtudin.org/Nimrod%201.htm

1.
Adjon a Napisten ahhoz segítséget,
Hogy meg tudjam írni ezt a történetet.
Hogy versbe szedhessem fõhõsömnek sorsát,
Bátor, hõs tetteit, s minden egyes dolgát.
Le tudjam jegyezni egy nemzet születését,
S hogyan szórta széjjel a Nap a vetését.
Hogy mindenki lássa, mit is jelent nékünk,
Az a dicsõ férfi, ki teremtette népünk.



2.
S adjon a Földanya ahhoz bátorságot,
Hogy én felrázhassam ezzel az országot,
S minden magyar ember rádöbbenjen végre,
Milyen múltra tekint dicsõ nemzetsége.
Olvassa, s láthassa, mit jelent a végzet,
Mely egykoron minket ide telepített.
Meg kell végre tudnunk, hogy mi kik is vagyunk,
Hogy magyarnak hívnak, amíg csak megvagyunk.

csak ízelítõnek bemásoltam - a többit : 12 ének, egyenként 24. db. 8 soros vers résszel és végén az epilógussal olvasd el érdemes......

szeretettel: spartakusz....
267 #9 267
- 2011. January 22. 20:13:31
Tisztelettel!
Mindig akadnak olyanok akik az osmagyarsag ellen agalnak--ilyen-vagy olyan okbol kifolyolag.Mint a tema iroja is.Ki az bargyu lelek aki Nimrud osi apankat kepzeli Atilla apjanak.(persze mint OSAPA).
Akinek (akiknek)kifogasuk van ellene azok a Jujjdejo keresztenyek,akik minduntalan az O szovetsegre hivatkoznak.Nem is latnak tovabb a Sauli tanitasnal.Persze ha megkerdeznek tanitojuk egyiket(rabbi)-akkor kerdezzek mar meg,hogy mit jelent az O szovetsegukben a terkeppel kezdo hely neve***Kishont***.No fogadjunk nemtudjak megmagyarazni.int
58 #10 58
- 2011. January 22. 20:14:34
Sziasztok!
Baranyai Piroska felmenõi véletlenül nem Nóé Sém nevû fiától származnak, vagyis nem szemiták véletlenül????

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.07 masodperc
635,069 egyedi latogato