Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Az orosz-kínai kõolajvezeték - Európa rémálma: BEINDULT

Oroszország, Európa és a világ legnagyobb olajexportõre immár január 1-tõl vezetéken szállítja Kínába a fosszilis energiahordozót. Európa kellemetlen versenybe került. Oroszország bejelentette, hogy 2010. december 31-én, közép-európai idõ szerint másfél órával éjfél elõtt elkezdte a kõolaj vezetékes szállítását Kínába a Kelet-Szibéria-Csendes-óceán vezetéken (ESPO). Korábban csak jóval nagyobb szállítási költséggel, vasúton volt lehetséges az ilyen irányú export. A tervek szerint idén 15 millió tonna kõolaj érkezik a világ legnépesebb országába ezen az úton.

A Szkovorodinó-Daking kõolajvezeték kiépítésének költségét, körülbelül 18,7 milliárd eurót (25 milliárd dollárt) nagyrészt Kína elõlegezte meg szállítójának. A két ország külön-külön kezdte meg a vezeték építését, amit az Amur folyó felett kötöttek össze. A vezeték jelenlegi hossza 2700 kilométer, amit azonban 2013-ig tovább építenek Kína ipari övezetei felé, és tervezett 4070 kilométeres véghosszúságával a világ leghosszabb kõolajvezetéke lesz. Mindkét ország mérföldkõnek tekinti az új export-import relációt lehetõvé tevõ szállítási útvonal megnyitását. Zang Sibin, a Petro China kõolaj-divizíójának vezetõje szerint a próbaüzem jól sikerült, és a rendszert a májusi hó- és jégolvadás fogja igazán tesztelni.

A vezeték jelentõségét európai szempontból se alul-, se túlbecsülni nem szabad. Hosszú távon az Európai Unió egyre inkább versenyezni kényszerül majd Oroszország kõolaj-, és egyszer talán földgázkincseiért is. A verseny azonban egyelõre csak a kõolaj területén, és csak egyes marginális mezõkön érvényesül, hiszen a kérdéses kelet-szibériai területrõl az Európai Unióba szállítani mindenképpen igen költséges volna. A földgázvezetékek versenye pedig egyelõre csak akkor törhet ki, ha Oroszország a már meglévõ vezetékes infrastruktúrájával nem képes megfelelõ áron hosszú távú európai üzleteket kötni, hiszen a kínai vevõknek a még meg nem lévõ infrastruktúra költségét is meg kell fizetnie. Az új kínai-orosz infrastruktúrát egyfajta stratégiai jelzésként érdemes figyelembe venni.
Herceg Károly politológus

Hozzaszolasok

2559 #1 2559
- 2011. January 25. 12:20:03
igen a kinai --orosz kapcsolatok meg erosodest elentik.
791 #2 791
- 2011. January 25. 12:42:27
Értelemszerûen ennek fényében Iránnak fel kéne értékelõdnie, aminek talán azzal kéne járni, hogy nem ellenségeskednek vele annyira. Csak sajnos Európa le van hálózva, szellemileg, lelkileg béna és emiatt mások szekerét tolja. Na kiét is megint?
119 #3 119
- 2011. January 25. 14:15:02
"Hosszú távon az Európai Unió egyre inkább versenyezni kényszerül majd Oroszország kõolaj-, és egyszer talán földgázkincseiért is"

... már bocsánat, de hogyan akar versenyezni, ha egyszer azok a fránya lelõhelyek Oroszországban vannak? Ott meg már ott laknak az oroszok, nem nagyon van mit versenyezni. Meg lehet tõlük esetleg venni, de ehhez jófiúnak kéne lenni, mert sok jelentkezõ van és egyáltalán nem biztos, hogy Oroszország pont az EU-t választja. Lehet, hogy nem kéne Oroszország összes szövetségesét buzerálni és színes forradalmakat csinálni, vagy egyfolytában NATO-hadgyakorlatokat tartani és rakétákat telepíteni az orosz határok mellett. A háborúzás elvileg nem tartozik a "fair play" versenyzés eszköztárába...
1237 #4 1237
- 2011. January 25. 14:36:28
Kína már évek óta kap orosz kõolajat egy másik ágon, Kazahsztánon keresztül. Érdekes, hogy Japán szibériai kõolajigényét a szovjet rezsimig visszamenõleg elutasították az oroszok - a fáma szerint túl nagy árat kértek érte.
2559 #5 2559
- 2011. January 25. 14:50:48
tokeltesen igazad van balu.nem kene de ebben azok a[khmm] lengyelek is benne vannak.miert kellet meniuk belorusziaba. szart keverni. elmult husz evben a raketak helyett munka helyet azt nem teremtetek.

csk mindig be zarjak
2 #6 Olvaso
- 2011. January 25. 15:06:28
joe, a lengyel kormány is olyan mint a "magyal", csak ott van lengyel a zsidó mellett, a miénkben pedig egy lengyel sincs! Szerinted a lengyel kormánygépek szavatossági ideje meddig tart?
balu, nem az olajért kell versenyezni, hanem helyesen értelmezve a mondandót: a kegyekért, ugyanis eddig úgy volt, hogy az orosz függ az EU-zsidótól, mert a nyersanyaga, olaja, gáza volt a fizetõeszköze, fõ bevételi forrása. Ez így egy kölcsönös függõség, amikor az EU azt mondja, hogy bocs, de nem kell annyi olaj és gáz és akkor nem lesz annyi bevétel sem a macinak. Mára ha nem is nyugodtan, de mondhatja, hogy õ elvan Kínával és ha elzárja a csapokat felénk, akkor így jártunk. A helyzet bonyolultsága azért cifrább, mert magyar viszonylatban van okunk feltételezni, hogy magyar gázt juttatnak ki a vezetéken és azt pumpálják nekünk vissza Ukrajnából, mint orosz gáz. Jó üzlet ez, mert duplán fizetünk a zsidónak, ha nem triplán a sajátunkért is.
25 #7 25
- 2011. January 25. 15:35:54
Kina és a kõolaj?

Imre, tovább is lehet cifrázni sajnos.

A globalizmus élcsapatai mint tudjuk, felül egy mindent kezében tartó bankárkaszt, gazdasági harcosai a nemzetközi óriási multik, talán a legveszélyesebb fegyvere a hatalmukban lévõ butító és mindent lényegest elkenõ tömegtájékoztatás.
A helyi nemzeti ipart, kereskedelmet és mezõgazdaságot tönkretevõ multik meg éppen az olcsó és hihetetlen mennyiségben elõállított kinai bovlival árasztják el a világot.
Ez a természet ellenes állapot az orosz kõolajjal tovább nõ.
A kinai ipar tovább erõsítése sajnos a globalizmust is segíti, a nemzeti gazdasági erõkkel szemben.
A globalizmus napjai meg vannak számolva. A felelötlen gazdasági nõvekedés nem tartható fenn. A megoldás biztos nem a maradék kõolaj elégetése?
2 #8 Olvaso
- 2011. January 25. 15:45:17
Guttai, látod fejtegetni kell, mert magad is leírod végül, hogy NINCS fenntartható fejlõdés a jelenlegi struktúrában. Most mondja kínai kérdésben jártas ismerõsöm, hogy az itteni piacról is egynegyedük hazament. Nem kell a bóvli már oly mértékben és ne feledd, ha a kínai GDP drasztikusan emelkedik és egyre nagyobb fizetõképes kereslet támad a termékek iránt, az bizonyos értelemben önszabályzóvá teszi a piacot. A helyzet tényleg bonyolult, geopolitikai, katonai, gazdasági, népvándorlási, kulturális, faji...de ez csak addig tart, amíg a jelenlegi kavarókat nem sikerül kiebrudalni. Az új világrend mindenképpen megszületik, ez igaz, csak nem mindegy, hogy ki oszt kinek és mit!
119 #9 119
- 2011. January 25. 15:52:57
Imi,
"Mára ha nem is nyugodtan, de mondhatja, hogy õ elvan Kínával és ha elzárja a csapokat felénk, akkor így jártunk."
világos, hogy így kell érteni, erre utaltam én is. De ha összeraknék egy gyors válogatást abból, hogy merre nyüzsgött az elmúlt, mondjuk 1 hónapban a NATO, akkor az jönne ki, hogy úgy 80%-ban a szélesebben értelmezett Oroszország körül. Rakétapajzs (Lengyelo.-Cseho. de újabban Románia is odanyilatkozott, hogy befogadna egy bázist), szárazföldi rakétaelhárító-rendszer tesztelése Németországban, "mini-NATO" az északi országokban, Tadzsikisztán kenegetése, Grúzia hitegetése, repülõtér-átalakítás Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában... Nem biztos, hogy csak a bevett gazdasági dimenziókban gondolkodnak, sajnos, túl sok a háborús elõkészület. (Afrikában már gyakorlatilag megkezdték a háborújukat Kína ellen és nemcsak Szudánra gondolok itt. ) Cionék megpróbálnak nagyon jól idõzíteni, de minél gyorsabban mennek az események annál jobb reflexek kellenek, különben mellé lõnek. És már eddig is sokmindent elkúrtak...

Ha nem ismerted, nézz el ide:
http://rickrozoff.wordpress.com/
119 #10 119
- 2011. January 25. 15:56:57
A másik topicon tárgyalt káoszos téma is behozható: túl sok folyamat megy túl sok szereplõvel, senkinek sincsenek abszolút adatai és a bizonytalansági faktor egyre alacsonyabb szintekre kerül, a rendszer egyre instabilabb. Kisebb váratlan esemény is képes elõre nem látott effektusokra.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.07 masodperc
635,064 egyedi latogato