Bejelentkezés
Az orosz-kínai kõolajvezeték - Európa rémálma: BEINDULT
Oroszország, Európa és a világ legnagyobb olajexportõre immár január 1-tõl vezetéken szállítja Kínába a fosszilis energiahordozót. Európa kellemetlen versenybe került. Oroszország bejelentette, hogy 2010. december 31-én, közép-európai idõ szerint másfél órával éjfél elõtt elkezdte a kõolaj vezetékes szállítását Kínába a Kelet-Szibéria-Csendes-óceán vezetéken (ESPO). Korábban csak jóval nagyobb szállítási költséggel, vasúton volt lehetséges az ilyen irányú export. A tervek szerint idén 15 millió tonna kõolaj érkezik a világ legnépesebb országába ezen az úton.
A Szkovorodinó-Daking kõolajvezeték kiépítésének költségét, körülbelül 18,7 milliárd eurót (25 milliárd dollárt) nagyrészt Kína elõlegezte meg szállítójának. A két ország külön-külön kezdte meg a vezeték építését, amit az Amur folyó felett kötöttek össze. A vezeték jelenlegi hossza 2700 kilométer, amit azonban 2013-ig tovább építenek Kína ipari övezetei felé, és tervezett 4070 kilométeres véghosszúságával a világ leghosszabb kõolajvezetéke lesz. Mindkét ország mérföldkõnek tekinti az új export-import relációt lehetõvé tevõ szállítási útvonal megnyitását. Zang Sibin, a Petro China kõolaj-divizíójának vezetõje szerint a próbaüzem jól sikerült, és a rendszert a májusi hó- és jégolvadás fogja igazán tesztelni.
A vezeték jelentõségét európai szempontból se alul-, se túlbecsülni nem szabad. Hosszú távon az Európai Unió egyre inkább versenyezni kényszerül majd Oroszország kõolaj-, és egyszer talán földgázkincseiért is. A verseny azonban egyelõre csak a kõolaj területén, és csak egyes marginális mezõkön érvényesül, hiszen a kérdéses kelet-szibériai területrõl az Európai Unióba szállítani mindenképpen igen költséges volna. A földgázvezetékek versenye pedig egyelõre csak akkor törhet ki, ha Oroszország a már meglévõ vezetékes infrastruktúrájával nem képes megfelelõ áron hosszú távú európai üzleteket kötni, hiszen a kínai vevõknek a még meg nem lévõ infrastruktúra költségét is meg kell fizetnie. Az új kínai-orosz infrastruktúrát egyfajta stratégiai jelzésként érdemes figyelembe venni.
Herceg Károly politológus
A Szkovorodinó-Daking kõolajvezeték kiépítésének költségét, körülbelül 18,7 milliárd eurót (25 milliárd dollárt) nagyrészt Kína elõlegezte meg szállítójának. A két ország külön-külön kezdte meg a vezeték építését, amit az Amur folyó felett kötöttek össze. A vezeték jelenlegi hossza 2700 kilométer, amit azonban 2013-ig tovább építenek Kína ipari övezetei felé, és tervezett 4070 kilométeres véghosszúságával a világ leghosszabb kõolajvezetéke lesz. Mindkét ország mérföldkõnek tekinti az új export-import relációt lehetõvé tevõ szállítási útvonal megnyitását. Zang Sibin, a Petro China kõolaj-divizíójának vezetõje szerint a próbaüzem jól sikerült, és a rendszert a májusi hó- és jégolvadás fogja igazán tesztelni.
A vezeték jelentõségét európai szempontból se alul-, se túlbecsülni nem szabad. Hosszú távon az Európai Unió egyre inkább versenyezni kényszerül majd Oroszország kõolaj-, és egyszer talán földgázkincseiért is. A verseny azonban egyelõre csak a kõolaj területén, és csak egyes marginális mezõkön érvényesül, hiszen a kérdéses kelet-szibériai területrõl az Európai Unióba szállítani mindenképpen igen költséges volna. A földgázvezetékek versenye pedig egyelõre csak akkor törhet ki, ha Oroszország a már meglévõ vezetékes infrastruktúrájával nem képes megfelelõ áron hosszú távú európai üzleteket kötni, hiszen a kínai vevõknek a még meg nem lévõ infrastruktúra költségét is meg kell fizetnie. Az új kínai-orosz infrastruktúrát egyfajta stratégiai jelzésként érdemes figyelembe venni.
Herceg Károly politológus
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2011. January 25. 12:20:03
- 2011. January 25. 12:42:27
- 2011. January 25. 14:15:02
- 2011. January 25. 14:36:28
- 2011. January 25. 14:50:48
- 2011. January 25. 15:06:28
- 2011. January 25. 15:35:54
- 2011. January 25. 15:45:17
- 2011. January 25. 15:52:57
- 2011. January 25. 15:56:57