Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az öreg fõbíró csemetéje a NAGY Magyarország történelmi folyóirat fõmunkatársa. A Breuer Peti meg a médiazsidó a Tel-Aviv-New York- Budapest zsidó tengely kovácsa)
és az abból fakadó kedvezmények az Izraelben élõ magyarajkú zsidók számára
A kedvezményes honosítás jogkövetkezményei és az abból fakadó kedvezmények az Izraelben élõ magyarajkú zsidók számára

Az elmúlt idõszakban több sajtóorgánum beszámolt arról, hogy rendkívüli érdeklõdés mutatkozik Izraelben a kettõs állampolgárság iránt. Az Izraelben élõ magyarajkú zsidó diaszpóra közel ötszázezer fõre tehetõ, és közülük sokan történelmi igazságtételként tekintenek a kedvezményes honosítás lehetõségére.

A holokauszt rémtettei mellett talán kevésbé közismert tény, hogy részben a zsidók gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. évi IV. törvény nyomán, részben az emigráció következtében számos zsidó honfitársunk vesztette el magyar állampolgárságát. Az õ hányattatott sorsuk a kitelepüléssel nem ért véget: a zsidó hontalanok fõként Anglia Palesztina-politikájának köszönhetõen illegális bevándorlóknak minõsültek, az õket szállító hajókat elsüllyesztették, a partraszállókat az angolok elfogták és deportálták.

A valódi fordulat csupán 1950-ben az un. visszatérési törvénnyel következett be, amely elõírta, hogy Izrael állam befogadjon minden olyan zsidót, aki olé-ként jelentkezik, azaz olyan zsidóként, aki Izraelbe kíván bevándorolni. Így 1948 és 1970 között csaknem hatszázezer európai zsidó – közöttük nagyszámú magyar – telepedett le Izraelben, akiknek Magyarországhoz fûzõdõ közjogi státuszuk rendezése lényegében 2010-ig váratott magára.

Mint ismeretes az Országgyûlés által elfogadott és 2010. augusztus 20-án hatályba lépett kéttõs állampolgárságról szóló törvény alapján 2011. január 1. napját követõen kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenõje magyar állampolgár volt, vagy valószínûsíti magyar származását, és magyar nyelvtudását igazolja. A jogszabály azonban nem érintette a választójog kérdését. E körben szólnunk kell arról a körülményrõl, hogy amennyiben egy magyarajkú zsidó kedvezményes honosítás útján megszerzi a magyar állampolgárságot, ennek nyomán többek között vonatkoznak rá az EU-s állampolgárokra vonatkozó kedvezmények (szabad mozgás, letelepedés, munkavállalás etc.), illetve pl. az USA-ba vízummentesen történõ beutazás lehetõsége is, amennyiben az érintettek igényelik a vízummentes utazásra feljogosító biometrikus (az Európai Unióban is használatos) útlevelet.
A jelenleg ismert szabályok alapján, a magyar választásokon részt vehetett és a magyar pártokra szavazhatott minden EU-tagállam Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezõ állampolgára, amennyiben jelezte szavazási szándékát. Az Európai Unió Bírósága – az EU-parlamenti választások kapcsán – azonban több ítéletében rámutatott arra, hogy a közösségi jog jelenlegi állása szerint a választásokra vonatkozó aktív és passzív választójoggal rendelkezõk körének meghatározása a közösségi jog tiszteletben tartása mellett az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik.
Az EK-szerzõdés vonatkozó rendelkezéseivel ugyanis nem ellentétes az, hogy a tagállamok saját állampolgáraikon és a területükön lakóhellyel rendelkezõ uniós polgárokon kívül aktív és passzív választójogot adnak velük szoros kapcsolatban álló, meghatározott személyeknek. Az EU Bíróságának gyakorlata rögzíti továbbá, hogy a közösségi jog egyetlen általános elve sem írja elõ, hogy a választások során a választók köre az európai uniós polgárokra lenne korlátozva.

Fontos annak rögzítése is, hogy amennyiben a honosított állampolgár nem kapja meg az adott országtól a választójogot ennek érvényesítésére lehetõsége van a strasbourgi emberi jogi bíróság elõtt is. A Matthews kontra Egyesült Királyság ügyben 1999. február 18 án hozott ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az Egyesült Királyság – mivel Gibraltárban nem rendezett európai parlamenti választásokat – megsértette az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló, Rómában, 1950. november 4 én kelt Egyezmény elsõ kiegészítõ jegyzõkönyvének 3. cikkét, amely elõírja a szerzõdõ feleknek, hogy kötelezzék magukat arra, hogy ésszerû idõközönként, titkos szavazással szabad választásokat tartsanak olyan körülmények között, amely a törvényhozó testület megválasztását illetõen biztosítja a nép véleményének kifejezését. Ítéletének 64. pontjában az említett Bíróság megállapította, hogy a felperest gibraltári lakosként megfosztották az Európai Parlament képviselõinek megválasztásával kapcsolatos véleménye kifejezésének valamennyi lehetõségétõl. A Bíróság kérésére az Egyesült Királyság pontosította, hogy – mint az az Emberi Jogok Bizottságának jelentésébõl is következett – Denise Matthews brit állampolgár volt.

A fentiek nyomán tehát amennyiben a magyar parlament megadja a választójogot a kedvezményes honosítással élõ határon túli magyar gyökerekkel rendelkezõ személyeknek, így a magyar ajkú zsidóknak a diaszpórában, számukra megnyílhat a lehetõség a magyar belpolitika alakításában történõ részvételre.

Ifj. Lomnici Zoltán
alkotmányjogász

BreuerPress-media info

Forrás: Link

BREUERPRESS INTERNATIONAL
World B.P.I. Ltd.
Tel Aviv - New York - Budapest