TÖRVÉNYJAVASLAT
a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi
fegyveres erõk, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított
nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról,
valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekrõl
Elõadó: Dr. Hende Csaba
honvédelmi miniszter

Budapest, 2011. február

2011. évi 2229. törvény

a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erõk,
valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai
parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó
egyes rendelkezésekrõl

Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság NATO-tagságából eredõ kötelezettségeinek
teljesítése, valamint a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erõk, és a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk jogállásának teljes körû biztosítása érdekében a következõ
törvényt alkotja:


1. Általános rendelkezések

1. §

(1) E törvényben foglaltakat kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erõkre, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokra és azok állományának tagjaira, továbbá a rájuk vonatkozó rendelkezések tekintetében az állomány tagjainak a Magyar Köztársaság területén tartózkodó hozzátartozóira.

(2) Nem alkalmazandó e törvény valamely állam Magyar Köztársaság területére akkreditált diplomáciai képviseletéhez tartozó katonai állomány tagjára, ideértve a katonai attaséhivatalok tagjait is.

(3) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ
nemzetközi szervezetek személyzetéhez tartozó külföldi katonai állomány tagjaira akkor kell alkalmazni, ha arról a szervezet magyarországi székhelyérõl szóló vagy jogállását, kiváltságait és mentességeit szabályozó nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik.

(4) Az e törvényben foglaltak nem érintik a külföldi fegyveres erõkre és azok állományára vonatkozó nemzetközi szerzõdéseket, illetve a külföldi fegyveres erõknek és azok állományának a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaiból eredõ jogait és kötelezettségeit, és nem jelentenek mentesítést a külföldi fegyveres erõkre vagy azok állományára a jogállásukra vonatkozó nemzetközi szerzõdésekbõl háruló kötelezettségek teljesítése alól.

2. Értelmezõ rendelkezések

2. §

(1) E törvény alkalmazásában

a) külföldi fegyveres erõ: valamely külföldi állam haderejét alkotó szárazföldi,
haditengerészeti és légierõ, továbbá a haderõ szervezetéhez kapcsolódó rendfenntartó erõk összessége;
b) külföldi fegyveres erõ állományának tagja: az a) pontban foglalt fegyveres erõ katonai személyi állományának és a fegyveres erõ alkalmazásában álló polgári személyzet tagja;
c) nemzetközi katonai parancsnokság: az Észak-atlanti Szerzõdés alapján felállított
nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról, Párizsban, 1952. augusztus 28-án
készült Jegyzõkönyv (a továbbiakban: Párizsi Jegyzõkönyv) I. cikk b), c) pontjának vagy XIV. cikkének hatálya alá tartozó, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió döntése alapján, vagy nemzetközi szerzõdésben nemzetközi katonai parancsnokság jogállással felállított nemzetközi katonai szervezet;

(2) E törvény alkalmazásában hozzátartozónak minõsül:

a) az (1) bekezdés b) pontban foglalt személynek vagy az (1) bekezdés c) pontban foglalt nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó állomány tagjának házastársa, valamint az általa eltartott gyermeke, ideértve a vér szerinti, az örökbefogadott, a nevelt vagy mostohagyermeket is, és b) a külföldi fegyveres erõ állománya tagjának állampolgársága vagy állandó tartózkodási helye szerinti állam jogszabályai szerint hozzátartozónak minõsülõ személy, amennyiben a külföldi fegyveres erõ állománya tagjával magyarországi közös háztartásban él.
(3) A hozzátartozói minõséget az arra hivatkozó személynek vagy törvényes képviselõjének kell igazolnia a külföldi fegyveres erõ állománya tagjának állampolgársága vagy állandó tartózkodási helye szerinti állam jogszabályainak megfelelõ hivatalos okirattal.

3. §

(1) Külföldi fegyveres erõnek a Magyar Köztársaság területére történõ belépését és
tartózkodását szolgálati célúnak kell tekinteni, ha az az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pontja vagy 40/C. § (1) bekezdése alapján engedélyezett.

(2) Szolgálati célúnak minõsül a külföldi fegyveres erõ állománya tagjának a Magyar
Köztársaság területére történõ belépése,

a) ha az az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pontja vagy 40/C. § (1) bekezdése alapján engedélyezett, vagy
b) amennyiben az nem tartozik az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pont vagy 40/C. § (1)
bekezdés hatálya alá ha az az állomány tagjának hivatalos vagy szolgálati feladatai
ellátása érdekében történik, és a belépésrõl, valamint a szolgálati célról az állományt
küldõ állam illetékes hatósága a honvédelemért felelõs miniszter által vezetett
minisztériumot katonadiplomáciai úton, a belépés tervezett idejét legalább 3 nappal
megelõzõen értesíti.

(3) Nemzetközi katonai parancsnokság a Magyar Köztársaság területén az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete, az Európai Unió döntése vagy kifejezetten erre irányuló nemzetközi szerzõdés alapján állítható fel.

3. A külföldi fegyveres erõ, a nemzetközi katonai parancsnokság és állományának
nyilvántartása

4. §

(1) A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve nyilvántartást vezet

a) az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamainak és a Békepartnerségben résztvevõ államok fegyveres erõi Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó állományának tagjairól (a továbbiakban: NATO- és PfP-állomány),
b) az a) pontban foglalt államoktól eltérõ állam fegyveres erejének a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó katonai és polgári állománya tagjáról (a továbbiakban: külföldi állomány),
c) a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erõkrõl, ideértve azok egyes alakulatait vagy kontingenseit is, mint szervezetekrõl,
d) a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokról és az azokhoz tartozó, és a Magyar Köztársaság területén szolgálatot teljesítõ állomány tagjairól a nemzetközi katonai parancsnokságnak a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként történõ elismeréséig.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott nyilvántartás a NATO- és PfP-
állomány, valamint a külföldi állomány alábbi adatait tartalmazza:

a) a családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét és állampolgárságát, rendfokozatát és arcképmását,
b) szolgálati igazolványa vagy útlevele és amennyiben rendelkezésre áll az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamai közötti, fegyveres erõik jogállásáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: NATO SOFA) III. cikke 2. bekezdésének b) pontja szerinti egyéni vagy csoportos menetparancs sorszámát,
c) küldõ államának, és katonai állomány tekintetében a fegyveres erejének, a polgári
állomány tekintetében az alkalmazó megnevezését,
d) a tartózkodás szolgálati céljának megnevezését,
e) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének idõpontját,
f) a szolgálati célú tartózkodás helyét,
g) a szolgálati célú tartózkodás ideje alatti magyarországi elhelyezési helyének címét.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyar Köztársaság területén tartózkodó külföldi fegyveres erõ alábbi adatait tartalmazza:

a) teljes megnevezését,
b) vezetõjének családi és utónevét, rendfokozatát,
c) teljes, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó létszámát,
d) a tartózkodás szolgálati céljának megnevezését,
e) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének idõpontját,
f) a szolgálati célú tartózkodás helyét,
g) a külföldi fegyveres erõt a Magyar Köztársaság területén történõ termék beszerzés vagy szolgáltatás igénybevétel tekintetében képviselõ személy családi és utónevét,
rendfokozatát, beosztását, állampolgárságát, valamint aláírásának mintáját,
h) az általa termék beszerzéséhez vagy szolgáltatás igénybevételéhez használandó hivatalos pecsétjének mintáját,

i) amennyiben nemzetközi szerzõdés vagy törvény a külföldi fegyveres erõ állományába tartozó személyekre vonatkozó adómentességet ír elõ, a külföldi fegyveres erõ állományába tartozás tényét igazoló személy családi és utónevét, rendfokozatát, beosztását, állampolgárságát, valamint aláírásának mintáját.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok alábbi adatait tartalmazza:

a) teljes megnevezését,
b) vezetõjének családi és utónevét, rendfokozatát,
c) a Magyar Köztársaság területén lévõ szervezetének teljes létszámát,
d) magyarországi székhelyének vagy más képviseletének teljes címét,
e) a nemzetközi katonai parancsnokságot a Magyar Köztársaság területén történõ
termékbeszerzés vagy szolgáltatás-igénybevétel tekintetében képviselõ személy családi és utónevét, rendfokozatát, beosztását, állampolgárságát, valamint aláírásának mintáját, f) az általa termék beszerzéséhez vagy szolgáltatás igénybevételéhez használandó hivatalos
pecsétjének mintáját.

(5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokhoz tartozó és a Magyar Köztársaság területén szolgálatot teljesítõ állomány tagja alábbi adatait tartalmazza:

a) a családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét és állampolgárságát, rendfokozatát és arcképmását,
b) szolgálati igazolványa vagy útlevele és amennyiben rendelkezésre áll a NATO SOFA III. cikke 2. bekezdésének b) pontja szerinti egyéni vagy csoportos menetparancs sorszámát,
c) küldõ államának, és katonai állomány tekintetében a fegyveres erejének, a polgári
állomány tekintetében az alkalmazó megnevezését,
d) a nemzetközi katonai parancsnokság megnevezését,
e) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének idõpontját,
f) a szolgálati célú tartózkodás ideje alatti magyarországi elhelyezési helyének címét.

(6) Amennyiben külföldi fegyveres erõ a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal
tervezetten három hónapnál rövidebb ideig tartózkodik, a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a külföldi fegyveres erõ kérelmére nyilvántartást vezethet a külföldi fegyveres erõ (3) bekezdésben foglalt adatairól, és azokról igazolást állíthat ki.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésének célja:

a) az (1) bekezdésben meghatározott külföldi fegyveres erõkre, nemzetközi katonai
parancsnokságokra és azok állományára vonatkozó nemzetközi szerzõdésekben foglalt, illetve a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaiból eredõ jogállásának biztosítása, b) az (1) bekezdésben meghatározott külföldi fegyveres erõk, nemzetközi katonai parancsnokságok és azok állománya nemzetközi jogi normákban és a magyar
jogszabályokban biztosított kiváltságai és mentességei fennálltának igazolása, valamint azok érvényesítésének és végrehajtásának biztosítása,
c) a Magyar Köztársaságnak a külföldi fegyveres erõk Magyar Köztársaság területén történõ tartózkodásából eredõ honvédelmi és nemzetbiztonsági védelmének elõsegítése.

5. §
(1) A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a NATO- és PfP-állomány, a
Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó és a Magyar Köztársaság területén szolgálatot teljesítõ állomány tagja részére e jogállásának igazolására, valamint egyes, a nemzetközi jog és a magyar jogszabályok által biztosított jogosultságainak és mentességeinek érvényesítéséhez az állomány tagjának erre vonatkozó írásbeli kérelmére, a 4. §-ban foglalt nyilvántartás adatai alapján igazolványt állít ki. Az igazolvány az abban foglalt adatokat közhitelûen igazolja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolvány tartalmazza az igazolvány jogosultjának:

a) arcképmását,
b) családi és utónevét,
c) rendfokozatát,
d) állampolgárságát,
e) a NATO- és PfP-állomány tekintetében küldõ államának és, katonai állomány
tekintetében a fegyveres erejének, a polgári állomány tekintetében az alkalmazó teljes megnevezését, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai
parancsnokságokhoz tartozó és a Magyar Köztársaság területén szolgálatot teljesítõ
állomány tagja tekintetében a nemzetközi katonai parancsnokság megnevezését,
f) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének idõpontját,
g) a szolgálati célú tartózkodás ideje alatti magyarországi elhelyezési helyének címét.

(3) A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartás alapján a külföldi fegyveres erõ vezetõjének kérelmére a 4. § (3) bekezdés
a), b), f), g), h) és i) pontjában foglalt adatokról igazolást állít ki. Az igazolás az abban foglalt adatokat közhitelûen igazolja.

(4) A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokra vonatkozó nyilvántartás alapján a nemzetközi katonai parancsnokság vezetõjének kérelmére a 4. § (4) bekezdés a), d), e), és f) pontjában foglalt adatokról igazolást állít ki. Az igazolás az abban foglalt adatokat közhitelûen igazolja.

(5) Az (1) bekezdés szerinti igazolvány hatályossági ideje azonos a (2) bekezdés f) pontjában foglalt, a szolgálati célú tartózkodás tervezett befejezésének idõpontjával.

6. §
(1) A 4. § (1) bekezdés a) c) pontjaiban meghatározott nyilvántartásokban foglalt adatokat a NATO- és PfP-állomány tagja, a külföldi állomány tagja, valamint a külföldi fegyveres erõ Magyar Köztársaság területén szolgálati célú tartózkodása befejezésének napjától számított öt évig kell megõrizni.

(2) A 3. § (2) bekezdése alapján fogadott értesítéseket a külföldi fegyveres erõ állománya tagjának a Magyar Köztársaság területén szolgálati célú tartózkodása befejezésének napjától számított egy évig kell megõrizni.

(3) A 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokra és azok állományának tagjaira vonatkozó nyilvántartásokban foglalt adatokat, amennyiben a nemzetközi katonai parancsnokságot a Magyar Köztársaság nemzetközi szervezetként nem ismerte el,

a) a külpolitikáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium által a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve részére a nemzetközi katonai parancsnokságnak nemzetközi szervezetként történõ elismerésérõl szóló tájékoztatás kézhezvételéig, vagy b) a Magyar Köztársaság területén felállított, azonban a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként el nem ismert nemzetközi katonai parancsnokság vagy annak magyarországi székhelyének, illetve képviseletének megszûnésérõl szóló, a honvédelemért felelõs miniszter által vezetett minisztérium által kiállított nyilatkozat kézhezvételéig kell megõrizni.

(4) Amennyiben a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai
parancsnokságot a Magyar Köztársaság nemzetközi szervezetként ismeri el, a Magyar
Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartásokban foglalt adatokat a (3) bekezdés a) pontjában hivatkozott értesítés kézhezvételét követõen, az adatok megsemmisítését megelõzõen átadja a külpolitikáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium részére.

(5) A Magyar Köztársaság területén felállított, és a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert nemzetközi katonai parancsnokságokat a külpolitikáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium a Magyar Köztársaságban képviselettel rendelkezõ nemzetközi szervezetek jegyzékében, azok állományának tagjait pedig a Magyar Köztársaságban képviselettel rendelkezõ nemzetközi szervezetek tisztviselõinek jegyzékében tartja nyilván.

7. §
(1) A 4. § (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokban foglalt adatok a (2)
bekezdésben foglaltak kivételével a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal
tartózkodó külföldi fegyveres erõk és azok állománya, valamint a Magyar Köztársaság
területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok nemzetbiztonsági védelmének, valamint a Magyar Köztársaság honvédelmi érdekeinek biztosítása, továbbá a nemzetközi katonai parancsnokságok felállításában érintett nemzetközi szervezetekkel történõ kapcsolattartásra tekintettel nem hozhatók nyilvánosságra.

(2) Nyilvánosságra hozható adatnak minõsül, amennyiben az nem képez minõsített adatot:

a) a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erõk összesített létszáma a küldõ államok szerinti
bontásban;
b) a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó egyes külföldi fegyveres erõk tartózkodásának szolgálati célja;
c) a Magyar Köztársaság területén felállított, és a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként el nem ismert egyes nemzetközi katonai parancsnokságok megnevezése;
d) a Magyar Köztársaság területén felállított, és a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként el nem ismert egyes nemzetközi katonai parancsnokságok Magyar Köztársaság területén lévõ szervezetének teljes létszáma.

(3) A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve erre vonatkozó írásbeli
kérelmére adatot szolgáltat

a) a 4. § (3) bekezdés a), c), d), e) és f) pontjában és a 4. § (4) bekezdés a), c) és d)
pontjában foglalt adatokról a Magyar Köztársaság honvédelmi és nemzetbiztonsági
politikájára vonatkozó, az Országgyûlés hatáskörébe tartozó döntések elõkészítése
érdekében az Országgyûlés nemzetbiztonsági és honvédelmi ügyekkel foglalkozó
bizottsága,
b) a 4. § (3) bekezdés a), c), d), e) és f) pontjában és a 4. § (4) bekezdés a), c) és d)
pontjaiban foglalt adatokról a Magyar Köztársaság honvédelmi politikájára és az
országvédelemre, valamint a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaira vonatkozó, a honvédelemért felelõs miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó döntések meghozatalának elõsegítése érdekében a honvédelemért felelõs miniszter,
c) a 4. § (3) bekezdés a)-f) pontjaiban és a 4. § (4) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt
adatokról a Magyar Köztársaság országvédelmi tervének elkészítéséhez és a befogadó
nemzeti támogatás katonai feladatainak tervezéséhez a honvédelemért felelõs miniszter által vezetett minisztérium hadmûveleti és országvédelmi tervezésért és a befogadó nemzeti támogatás katonai tervezõrendszerének mûködtetéséért felelõs szerve,
d) a 4. § (2) bekezdés a), b), c), e), f) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdésben foglalt adatokról az érintett személyt vagy annak jogos érdekét érintõ eljárás lefolytatása érdekében

da) az illetékes bíróság,

db) az eljáró ügyészség,

dc) az eljáró nyomozó hatóság,

dd) az eljáró szabálysértési hatóság,

de) a nemperes eljárást lefolytató közjegyzõ,

e) a 4. § (2) (5) bekezdésben foglalt adatokról az érintett külföldi fegyveres erõ,
nemzetközi katonai parancsnokság vagy azok állománya tagjának nemzetbiztonsági
ellenõrzése vagy védelme biztosítása céljából az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat,
f) a 4. § (3) bekezdés a), b), c) és f) pontjában és a 4. § (4) bekezdés a)-d) pontjában foglalt adatokról a katasztrófák elleni védekezés tervezésének és végrehajtásának elõsegítése érdekében a katasztrófavédelemmel kapcsolatos ügyekben eljáró központi hatóság,
g) a 4. § (2) bekezdés a), c), e), f) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdés a), c), d), e) és f) pontjában foglalt adatokról az érintett állomány és hozzátartozóik idegenrendészeti jogállásának igazolása és ellenõrzése céljából az illetékes idegenrendészeti hatóság, h) a 4. § (2) bekezdés a), b), c), e) és g) pontjában, a 4. § (3) bekezdés a), e), g), h) és i) pontjában, a 4. § (4) bekezdés a), d), e), és f) pontjában és a 4. § (5) bekezdésében foglalt adatokról az adó- és vámmentesség fennálltának igazolása és ellenõrzése, valamint a vám- vagy adójogszabályok megsértése gyanújának felmerülése esetén az eljárás lefolytatása céljából

ha) az adóhatóság,

hb) a vámhatóság,

i) a 4. § (2) bekezdés a), c) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdés a), d) és f) pontjában foglalt adatokról az érintett állomány családjogi helyzetének a Magyar Köztársaság területén történõ olyan megváltozása esetén, amely az érintett személy vagy hozzátartozója nemzetközi szerzõdésben vagy e törvényben foglalt jogállását, illetve egyes jogait érinti, az anyakönyvezést végzõ hatóság,
j) a 4. § (2) bekezdés a), b), c), e) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdésében foglalt
adatokról a közlekedési igazgatási eljárás lefolytatása érdekében a közlekedési igazgatási hatóság,
k) a 4. § (2) bekezdés a), c), e) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdés a), d), e) és f)
pontjában foglalt adatokról az érintett személy jogait vagy jogos érdekét érintõ hatósági eljárások lefolytatása céljából az érintett személy elhelyezési helye szerinti helyi önkormányzat jegyzõje részére.

(4) A (3) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás további feltétele, hogy az adatszolgáltatást kérõ szerv igazolja az általa kért adatok tekintetében az adatkezelés célját és adatkezelési jogosultságát.

(5) A (3) bekezdés szerinti valamennyi adatszolgáltatásról az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbítások jogszerûségének ellenõrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve nyilvántartást vezet:

a) a szolgáltatott adatok körének,
b) az adatigénylõ nevének és címének,
c) az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak és adatkezelési célnak, valamint az adatszolgáltatás idõpontjának, továbbá
d) az adatszolgáltatást végzõ azonosító adatainak feltüntetésével.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:

a) az adatkezelés jogszerûségének ellenõrzése céljából a Magyar Honvédség központi
adatfeldolgozó szerve irányításáért felelõs szerv,
b) a törvényességi felügyelet gyakorlása során az adatkezelés jogszerûségének ellenõrzése céljából a legfõbb ügyész,
c) az adatvédelmi biztos,
d) az adatokkal való visszaélésre utaló bûncselekmények megelõzése, felderítése, valamint büntetõeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, továbbá
e) külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási,
információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belsõ biztonsági és
bûnmegelõzési ellenõrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.

(7) A (3) és (5) bekezdésben foglaltak szerinti adatszolgáltatás térítésmentes.

4. A külföldi fegyveres erõk és állományuk jogállásához kapcsolódó egyes rendelkezések

8. §

Amennyiben nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik, valamely államnak a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó fegyveres erejét és annak katonai és polgári állománya tagjait megilletõ egyes jogosultságok és õket terhelõ egyes kötelezettségek tekintetében a jelen alcímben foglaltakat kell alkalmazni.

9. §

(1) A külföldi fegyveres erõ Magyar Köztársaság területén, valamint a magyar hajón vagy magyar légi jármûvön szolgálati céllal tartózkodó, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított, azonban a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként el nem ismert nemzetközi katonai parancsnokság állományának tagjai és azoknak a Magyar Köztársaság területén, valamint a magyar hajón vagy magyar légi jármûvön tartózkodó hozzátartozói a Magyar Köztársaság joghatósága alá tartoznak.

(2) A Magyar Köztársaság területén szolgálati célból tartózkodó külföldi fegyveres erõ
állományának tagja büntetõjogi vagy fegyelmi felelõsségre vonása érdekében más állam katonai vagy egyéb bírósága nem hozható létre.

10. §

(1) A külföldi fegyveres erõ, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokság állományának tagjai szolgálati fegyvereiket a Magyar Köztársaság területén, valamint a magyar hajón vagy magyar légi jármûvön a jogos védelemre és a végszükségre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelõen használhatják.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen, az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamai és a Békepartnerségben résztvevõ államok Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal
tartózkodó fegyveres erõinek az általuk kizárólagosan használt ingatlanok vagy más
létesítmények, javak õrzését végzõ, valamint e létesítmények katonai rendész feladatokat ellátó külföldi állományának tagjai a honvédelemért felelõs miniszter elõzetes engedélyével a Magyar Honvédség fegyveres szolgálatot teljesítõ állományára vonatkozó fegyverhasználati szabályok szerint használhatják szolgálati fegyvereiket az általuk kizárólagosan használt ingatlanok vagy más létesítmények területén belül.

11. §

(1) A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erõk, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokság állománya tagjának a szolgálati célú tartózkodásából eredõen a küldõ állama fegyveres erejénél, a Magyar Honvédségnél vagy a nemzetközi katonai parancsnokságnál történõ munkavégzéséhez nincs szükség munkavállalási engedélyre.

(2) A kizárólag a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erõ, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokság külföldi állománya tagjának egészségügyi ellátását végzõ, a külföldi fegyveres erõ vagy a nemzetközi katonai parancsnokság állományába tartozó személy e tevékenységének végzése erejéig mentesül az egészségügyi tevékenység végzéséhez jogszabályban elõírt engedélyezési feltételek teljesítése alól.

12. §

A Magyar Honvédséget valamely állam fegyveres erejével szemben megilletõ kártérítési igényekrõl a honvédelemért felelõs miniszter erre vonatkozó viszonosság fennállta esetén, a viszonosság mértékéig lemondhat. A kárigényekrõl való lemondásra vonatkozó viszonosságot a Magyar Honvédség és az érintett állam fegyveres ereje közötti megállapodás, viszonossági nyilatkozat vagy nemzetközi szerzõdés rögzítheti.

5. A külföldi fegyveres erõk, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és azok állományának egyes mentességeihez kapcsolódó rendelkezések

13. §

(1) Az e §-ban foglaltak alapján mentesül a regisztrációs adó megfizetése alól

a) a Magyar Honvédség kivételével az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamai és a
Békepartnerségben résztvevõ államok fegyveres erõinek a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó katonai és polgári állománya a NATO SOFA XI. cikk 6. bekezdése vagy az Észak-atlanti Szerzõdés részes államai és a Békepartnerség más résztvevõ államai közötti, fegyveres erõik jogállásáról szóló Megállapodás alapján saját, illetve hozzátartozóik használatára ideiglenesen behozott gépjármûve forgalomba helyezése tekintetében, figyelemmel a NATO SOFA X.
cikk 1. bekezdésére,
b) a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti, az Egyesült Államok Fegyveres Erõinek a Magyar Köztársaság területén történõ tevékenységérõl szóló Megállapodás 3. cikk 2. bekezdésében meghatározott személyi állomány tulajdonában álló gépjármû forgalomba helyezése esetén,
c) a Párizsi Jegyzõkönyv I. cikk b) vagy c) pontjának vagy XIV. cikkének hatálya alá
tartozó, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió döntése alapján vagy nemzetközi szerzõdésben felállított nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó, nem magyar állampolgárságú katonai és polgári állomány tagja által saját vagy hozzátartozói használata céljából ideiglenesen behozott gépjármûvek forgalomba helyezése esetén, d) a Párizsi Jegyzõkönyv I. cikk b) vagy c) pontjának vagy XIV. cikkének hatálya alá tartozó, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió döntése alapján vagy nemzetközi szerzõdésben felállított nemzetközi katonai parancsnokság a saját tulajdonában álló gépjármû forgalomba helyezése esetén.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontja alkalmazása tekintetében az üzemben tartó a közúti
közlekedési nyilvántartást vezetõ szerv részére a gépjármû (1) bekezdésben foglalt esetekben történõ forgalomba helyezésére irányuló eljárás során nyilatkozik a behozatal ideiglenességérõl, a használat céljáról, és a gépjármûvet használó személy nevérõl és rokonsági fokáról. A közúti közlekedési nyilvántartást vezetõ szerv a nyilatkozatot a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 9. § (6) bekezdése alapján továbbítja a vámhatóság részére.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak alapján forgalomba helyezett gépjármûvet a forgalmi engedély jogosultja a magyar gépjármû forgalomban tartva elidegeníti, köteles a regisztrációs adót a gépjármû elidegenítését megelõzõen megfizetni.

(4) Az (1) bekezdés a)-c) pontja alkalmazásában az ott meghatározott állomány tagja
folyamatos szolgálati célú tartózkodásának ideje alatt saját vagy hozzátartozói használata céljából személyenként egy személygépkocsit és egy motorkerékpárt helyezhet regisztrációs adómentesen forgalomba.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott állomány ismételten, a korábbi szolgálati célú tartózkodásának idejével nem folytatólagosan, az (1) bekezdés a)-c) pontjának megfelelõen szolgálati céllal tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, a regisztrációs adómentességre jogosító idõtartam újrakezdõdik.

(6) Amennyiben az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott állomány tagja szolgálati célú tartózkodásának ideje alatt regisztrációs adómentesen forgalomba helyezett gépjármûvét a forgalomból véglegesen kivonja, a forgalomból kivont gépjármû pótlására az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamai közötti, fegyveres erõik jogállásáról szóló Megállapodás XI. cikk 6. bekezdése alapján ideiglenesen behozott gépjármûvet is regisztrációs adómentesen helyezheti forgalomba.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

14. §

(1) A Párizsi Jegyzõkönyv I. cikk b), c) pontjának vagy XIV. cikkének hatálya alá tartozó, vagy nemzetközi szerzõdésben nemzetközi katonai parancsnokság jogállással felállított nemzetközi katonai szervezet hivatalos céljára történõ termékbeszerzés vagy szolgáltatások igénybevétele tekintetében a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezeteket az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 107. § (1) bekezdés b) pontja alapján megilletõ általános forgalmi adó, és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 47/A. § alapján megilletõ jövedéki adó alóli mentességeket kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentességek adó visszatérítés formájában illetik meg a feljogosított szervezeteket, amennyiben az azok létrehozásáról vagy székhelyegyezményérõl szóló jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik.

6. Módosuló rendelkezések

15. §

(1) A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. § 1. pontja a következõ d) alponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában

1. forgalomba helyezés: a gépjármû]

d) törvényben kihirdetett nemzetközi szerzõdésben vagy törvényben meghatározott
adómentesség megszûnése;

(2) A gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[Mentes az adó alól]

k) az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete, az Észak-atlanti Szerzõdés alapján
felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerzõdés
tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevõ államainak Magyarországon
tartózkodó fegyveres erõi, és e fegyveres erõk és parancsnokságok személyi
állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai
szolgálatban lévõ és polgári állományú személyek tulajdonában lévõ gépjármû.

(3) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3/A. § helyébe a következõ rendelkezés lép:

3/A. § (1) Valamennyi helyi adó alól mentes az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete
és az Észak-atlanti Szerzõdés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok.

(2) Mentesek a lakásbérleti jog után megállapítható magánszemélyek kommunális
adója és a tartózkodás alapján megállapítható idegenforgalmi adó alól

a) az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamainak a Békepartnerség más részt vevõ
államainak, Magyarországon kizárólag szolgálati kötelezettség céljából
tartózkodó fegyveres erõi,
b) az Észak-atlanti Szerzõdés alapján felállított nemzetközi katonai
parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévõ és polgári állományú személyek.

(4) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[Teljes személyes illetékmentességben részesül:]

k) az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete, az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevõ államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erõi, valamint az Észak-atlanti Szerzõdés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erõk és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévõ és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggõ illetékügyek tekintetében,

16. §

A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 47. §-ának t) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A törvény alkalmazásában:]

t) Belföldi üzemben tartó: az az üzemben tartó akinek (amelynek) lakó-, szokásos
tartózkodási, illetve székhelye a Magyar Köztársaság területén van. Belföldi üzemben
tartónak minõsül továbbá az az üzemben tartó is, aki az Észak-atlanti Szerzõdés
tagállamai és a Békepartnerségben résztvevõ államok fegyveres erõinek a Magyar
Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó
állományának tagja vagy a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi
katonai parancsnoksághoz tartozó, a Magyar Köztársaság területén szolgálatot teljesítõ állomány tagja, amennyiben a Magyar Köztársaság területén igazolt elhelyezési hellyel rendelkezik.

7. Felhatalmazó rendelkezések

17. §
Felhatalmazást kap

a) a honvédelemért felelõs miniszter, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelõs miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza a 4. §-ban foglalt nyilvántartás vezetésével, a nyilvántartásba vétellel, továbbá az 5. §-ban foglalt igazolvány és igazolás kiadásával és visszavonásával, valamint a nyilvántartásból történõ adatszolgáltatással kapcsolatos eljárási szabályokat és a nyilvántartási eljárás során használandó iratmintákat, valamint az alkalmazandó díjtételeket,

b) a honvédelemért felelõs miniszter, hogy az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pont vagy
40/C. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, szolgálati célú belépésérõl és
tartózkodásáról szóló értesítés eljárási szabályait, valamint az eljárás során használandó iratmintákat rendeletben szabályozza.

8. Záró rendelkezések
18. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ második hónap elsõ napján lép hatályba.

(2) E törvény 6. alcíme a törvény hatályba lépését követõ napon hatályát veszti. E törvény 14. §-a 2012. december 31-én hatályát veszti.

(3) A Magyar Köztársaság területén a jelen törvény hatályba lépésének napján szolgálati célból tartózkodó azon külföldi fegyveres erõket, a Magyar Köztársaság területén felállított, azonban a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként el nem ismert nemzetközi katonai parancsnokságokat és ezek állományát, akik szolgálati célú tartózkodásának idejébõl még legalább három hónap van hátra, a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a
4. § (1) bekezdésében foglalt nyilvántartásokba veszi.

Indokolás

a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erõk,
valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai
parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó
egyes rendelkezésekrõl szóló törvényjavaslathoz

Általános indokolás

A Magyar Köztársaság immár több mint tízéves NATO-tagságának eredményeképpen
számos olyan szövetségesi programban vesz részt, amely révén hosszabb idõszakra, nagyobb létszámú külföldi katonai állomány teljesít szolgálatot (állomásozik) hazánk területén.
Mindemellett, magyar kezdeményezésre felállításra került a Magyar Köztársaság területén egy NATO kiválósági központ, amely mint nemzetközi katonai parancsnokság, sajátos jogállást élvez hazánk területén.

E Javaslat egyrészrõl arra irányul, hogy a Magyar Köztársaság tekintetében pótolja az
1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamai közötti,
fegyveres erõik jogállásáról szóló Megállapodás (NATO SOFA) és az 1995. évi CII.
törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerzõdés részes államai és a Békepartnerség más résztvevõ államai közötti, fegyveres erõik jogállásáról szóló Megállapodás (PfP SOFA), illetve az 1999. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerzõdés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról, Párizsban, 1952. augusztus 28-án készült Jegyzõkönyv (Párizsi Jegyzõkönyv) végrehajtásához kapcsolódó magyar szabályozás hiányosságait, illetve az elmúlt idõszakban bekövetkezett változások révén felújítsa azokat, és olyan átfogó szabályozást alakítson ki, amely a Magyar Köztársaság területén tartózkodó külföldi katonai állomány jogállásának valamennyi fontos kérdését átfogja. Egyidejûleg, e
Javaslat fontos honvédelmi és nemzetbiztonsági érdeket is szolgál: abból eredõen, hogy a jövõben várhatóan megnõ a Magyar Köztársaság területén hosszabb ideig állomásozó külföldi haderõk létszáma, a Magyar Köztársaság honvédelmi és nemzetbiztonsági érdeke is az, hogy e haderõk mindenkori létszámáról és jelenlétének céljáról pontos nyilvántartást vezessen.

A Javaslat által elõirányzott nyilvántartás célja a jogállás igazolásának megkönnyítése, továbbá olyan, a NATO / PfP SOFA-hoz kapcsolódó, de azokban kifejezetten nem nevesített kiváltságok és mentességek biztosításának megalapozása, amelyek elengedhetetlenek a tartósan a Magyar Köztársaság területén állomásozó külföldi haderõk állományának és hozzátartozóik megfelelõ életkörülményének biztosításához. Emellett, a nyilvántartás kiemelten fontos a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekeinek
biztosításához is.
A külföldi fegyveres erõk és állományuk nyilvántartása mellett a Javaslat számos
olyan, a jelenleg hatályos nemzetközi szerzõdésekben nem szabályozott jogállási kérdést rendez, amely mindenekelõtt a nyugat-európai szövetséges államok gyakorlatában felmerült, és várhatóan a Magyar Köztársaság tekintetében is felmerülhet.

A NATO SOFA, a PfP SOFA és a Párizsi Jegyzõkönyv mint nemzetközi szerzõdések
általános természetét tekintve megállapítható, hogy csupán egyes rendelkezéseik tekinthetõk önmagukat végrehajtónak, míg más rendelkezéseik további belsõ jogi jogalkotást igényelnek annak érdekében, hogy a bennük foglalt jogok (jogállás, kiváltságok és mentességek) valóban érvényesüljenek. A jelen Javaslat célja a NATO SOFA, a PfP SOFA és a Párizsi Jegyzõkönyv megállapodások teljes körû végrehajtásának elõsegítése, valamint a tartósan a Magyar Köztársaság területén tartózkodó külföldi haderõk állományának részére megfelelõ
életkörülmények biztosítása.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A Javaslat 1. §-ának (1) bekezdése meghatározza személyi hatályát: a törvény hatálya alá a Magyar Köztársaság területén hivatalos, szolgálati céllal tartózkodó haderõk tartoznak, azonban nem értendõ ide egy esetleges fegyveres konfliktus során megszálló hatalomként jelenlévõ külföldi haderõ. Továbbá, e haderõk és a Magyar Köztársaság területén létrehozott nemzetközi katonai parancsnokságok és azok katonai és polgári állományának tagja tartozik a törvény hatálya alá. Katonai és polgári állomány alatt a külföldi haderõknél katonai szolgálati viszonyban álló személyeket, valamint a haderõk (ideértve a védelmi minisztériumokat és a
haderõk kapcsolódó katonai szervezeteit is) által alkalmazott polgári személyeket kell érteni.
Ugyanakkor, a (2) bekezdés szerint a katonadiplomáciai személyekre nem vonatkozik e törvény, rájuk a diplomáciai személyzetre vonatkozó nemzetközi szerzõdéseket és az azok végrehajtását szolgáló magyar jogszabályokat kell alkalmazni. Figyelemmel a Magyar Köztársaság NATO- és EU-tagságára, olyan nemzetközi (katonai) szervezetek is helyezhetik székhelyüket a Magyar Köztársaság területére, amelyek személyzetében katonai állomány is van. E személyek tekintetében a Javaslat megengedõ: amennyiben a szervezet székhely-megállapodása azt lehetõvé teszi, a Javaslat egyes rendelkezései kiterjedhetnek a nemzetközi szervezet katonai személyzetére is. E rendelkezés célja a megfelelõ rugalmasság biztosítása e
nemzetközi szervezeteknek, illetve a NATO-ban elfogadott, a különbözõ katonai állományok lehetõség szerint azonos elvek alapján történõ kezelésének lehetõvé tétele. Tekintettel arra, hogy a Javaslat egyes rendelkezései a fenti állomány hozzátartozóit is érintik, így a Javaslat hatálya csak a rájuk vonatkozó rendelkezések erejéig a hozzátartozókra is kiterjed.

A Javaslat 1. §-ának (4) bekezdése fontos korlátozást is tartalmaz ugyanakkor: e
törvény semmiben sem rontja le a vonatkozó nemzetközi szerzõdések (NATO SOFA és PfP SOFA, OMNIBUS Megállapodás, Párizsi Jegyzõkönyv) alkalmazhatóságát, azaz az azokban foglaltakat csupán kiegészíti, megkönnyítendõ azok hazai alkalmazását. Ugyanakkor, korlátozást tartalmaz a külföldi haderõk tekintetében is: a jelen törvényre való hivatkozás nem mentesíti õket a vonatkozó nemzetközi szerzõdésekbõl rájuk háruló kötelezettségek alól.

A 2. §-hoz

A 2. § a Javaslat által alkalmazott legfontosabb, és nemzetközi szerzõdésekben nem
teljes mértékben meghatározott fogalmak magyarázatát tartalmazza. Az a) pontban foglaltak alapvetõen a NATO és PfP SOFA megállapodások szövegét veszik át, ugyanakkor kiegészítik is azt, a gyakorlati tapasztalatok felhasználásával. A fegyveres erõkhöz kapcsolódó, azoknak szervezetileg alárendelt rendfenntartó erõk (pl. az olasz, francia vagy török csendõrség ) a fegyveres erõkkel azonos jogokkal rendelkezik a jogállási megállapodásokban, illetve a nemzetközi szokásjogban, így ennek pontos értelmezéséhez szükséges külön kiemelésük.

A nemzetközi katonai parancsnokság új fogalomként kerül bevezetésre. A jogalkotói
szándék szerint mindenekelõtt a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában és a közös védelemben érintett nemzetközi szervezetek által vagy többnemzeti együttmûködésben, nemzetközi szerzõdéssel felállított, kifejezetten nemzetközi katonai parancsnokságként létrehozott szervezetek értendõek e fogalom alatt.

A hozzátartozó fogalma a huzamosabb ideig más államok területén tartózkodó
állomány tapasztalatait tükrözi. A gyakorlatban ugyanis nem csupán a házastárs tekintendõ ellátásra szoruló, gyakran együttköltözõ hozzátartozónak, hanem az egyenesági rokonok is.


A 3. §-hoz

A 3. § részben alkotmányjogi, részben a nemzetközi szerzõdésekben nem szabályozott kérdéseket rendezi. A nemzetközi jogállási megállapodások a külföldi fegyveres erõk más állam területére történõ belépésének szolgálati célúvá minõsítését nem rendezik, így ez a mindenkori fogadó állam belsõ jogából ered. Maga a NATO SOFA megállapodás preambuluma is kifejezi, hogy a fogadó állam területére történõ, szolgálati célú belépés kereteinek meghatározása a mindenkori fogadó állam joga; a NATO SOFA csak az e kereteken belül, a más állam területén tartózkodó haderõ tagjainak jogállását rendezi, a beléptetés közjogi kereteit nem határozza meg. Minden fogadó államnak a saját szuverenitásából eredõ joga az, hogy egyoldalúan meghatározza, milyen feltételek teljesülése esetén engedi a területére szolgálati céllal más államok fegyveres erejének tagját. Ennek megfelelõen, a beiktatandó rendelkezés a Magyar Köztársaság tekintetében határozza meg,
mely eseteket tekint szolgálati célú belépésnek.

A 4. §-hoz

A 4. § a Javaslat egyik legfontosabb rendelkezése. Célja egy olyan nyilvántartási
rendszer létrehozása, amely révén a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább 3 hónapig tartózkodó külföldi állományról, illetve a haderõkrõl és a nemzetközi katonai parancsnokságok állományáról pontos és naprakész adatok állnak rendelkezésre. A nyilvántartás létrehozásának célja kettõs. Egyrészrõl, a nyilvántartás alapján biztosítható adatszolgáltatás, illetve az alapján kiállítandó igazolvány megfelelõ módon igazolni tudja az érintett személyek jogállását, amely nagyban megkönnyíti a magyar hatóságok jogszerû, és a nemzetközi jogi kötelezettségeknek is eleget tevõ eljárását. (E nyilvántartás egyrészrõl tehát a
jogállás megfelelõ igazolását teszi lehetõvé.)

Mindemellett, a Magyar Köztársaság területén nagyobb létszámban állomásozó
külföldi (különösen a NATO-tagállamokból származó) haderõk kihatással vannak a Magyar Köztársaság honvédelmi és nemzetbiztonsági védelmére, illetve esetleges
veszélyeztetettségére is. A nemzetbiztonsági célú védelem ugyanakkor a külföldi haderõket is megilleti, hiszen a mindenkori fogadó állam kötelezettsége a területén állomásozó külföldi haderõk biztonságának szavatolása. Ahhoz, hogy az egyes haderõk vagy azok tagjainak nemzetbiztonsági védelmét a Magyar Köztársaság megfelelõen biztosítani tudja, illetve annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság honvédelmi érdekeit megfelelõ módon védhesse, a magyar hatóságoknak nyilvántartást kell vezetniük a külföldi haderõkrõl és állományukról, és
ebbõl eredõen ismeretekkel kell rendelkezniük a külföldi haderõk létszámáról
elhelyezkedésérõl, és a Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységükrõl. E jog minden állam szuverenitásából ered.

Az 5. §-hoz

Az 5. § a jogállás, valamint a kiváltságok és mentességek érvényesítéséhez szükséges igazolás adattartalmát határozza meg. Megjegyzendõ, hogy ezen igazolványra csak az a személyi állomány jogosult, amelyre nézve külön nemzetközi szerzõdés van hatályban, és az igazolvány az abban foglaltak érvényesítéséhez szükséges. Így, jelenleg csupán a NATO-tagállamok és a békepartnerségi államok haderõi, illetve a nemzetközi katonai parancsnokságok állománya kaphat ilyen igazolványt.

A jogállás megkönnyített igazolásának kiemelkedõen fontos eleme az igazolvány
kiadása, amely mindazon adatokat tartalmazza, amelyek a magyarországi jogállás
igazolásához, valamint a kiváltságok és mentességek érvényesítéséhez szükségesek, továbbá azon adatokat is, amelyek egyes magyarországi szolgáltatások igénybevételéhez szükségesek.

A 6. §-hoz

A 6. § rögzíti a nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás megõrzésének alapvetõ
rendelkezéseit.

A 7. §-hoz

A 7. § meghatározza a nyilvántartásból való adatszolgáltatás körét, a szükségesség és célhoz kötöttség elvét teljes mértékig figyelembe véve.

A 8. §-hoz

A 8. § a szorosabb értelemben vett jogállási kérdésekkel foglalkozó rész bevezetése,
amelynek elsõdleges célja a külföldi államok haderõinek hazai jogállását érintõ egyes
alapvetõ, a Magyar Köztársaság tekintetében alkalmazandó nemzetközi szerzõdésekben nem szabályozott kérdések rendezése, továbbá a Magyar Köztársaság álláspontjának rögzítése olyan nemzetközi jogállási kérdésekben, amelyek tekintetében a nemzetközi joggyakorlat változó képet mutat.

A 9. §-hoz

A § az idegen államok hadereje állományának jogállására vonatkozó egyik alapvetõ
kérdést, a joghatóság gyakorlásának kérdését rendezi, ideértve a polgári jogi, büntetõjogi és közigazgatási jogi joghatóságot is, azaz a Magyar Köztársaság jogszabályainak alkalmazhatóságát a külföldi haderõk állományára.

A 10. §-hoz

A 10. § a külföldi fegyveres erõk magyarországi szolgálatteljesítésével összefüggõ
fegyverhasználatát szabályozza általános és különös rendelkezéssel. A (2) bekezdésben az általános szabálytól való eltérést a NATO SOFA Megállapodás VII. Cikk 10. bekezdése teszi szükségessé, amely a külföldi haderõ által kizárólagosan használt objektumokon belül lehetõvé teszi a küldõ állam fegyveres ereje részére a rend fenntartását, és ennek keretében minden megfelelõ intézkedés megtételét.

A 11. §-hoz

A 11. § a legtöbb nemzetközi szerzõdésben nem rögzített, de a nemzetközi
gyakorlatban kialakult szabályt foglalja magában. A rendelkezés célja, hogy a Magyar
köztársaság területén szolgálatot teljesítõ külföldi állomány feladat-végrehajtásához
kapcsolódó munkavállalási engedélyek meglétét biztosítsa.

A 12. §-hoz

A 12. § olyan esetekben teremti meg a kárigényekrõl való lemondás lehetõségét,
amelyekben a jelenleg hatályos nemzetközi szerzõdések ugyan nem alkalmazhatók, de a felek között írásban rögzített formában biztosított a kárigényekrõl való kölcsönös lemondás. Hangsúlyozandó, hogy e rendelkezés kizárólag rögzített viszonosság, azaz kölcsönös lemondás esetén teremti meg a magyar kárigényekrõl való lemondást.

A 13. §-hoz

A 13. § a NATO SOFA-ból levezethetõ, de annak érvényesítéséhez további belsõ
jogalkotást igénylõ mentességet határoz meg a regisztrációs adó tekintetében. A NATO SOFA megállapodás ugyan utal az ideiglenesen a fogadó állam területén lévõ vagyontárgyak adómentességére (X. Cikk 2. bekezdés), e rendelkezés azonban önmagában nem végrehajtható. E rendelkezés célja a nemzetközi szerzõdésben foglaltak végrehajthatóságához kapcsolódó belsõ jogi rendelkezések megteremtése. A rendelkezés célja a magyarországi forgalomba helyezés megkönnyítése, különös tekintettel arra, hogy e mentesség az ideiglenességre tekintettel kerül bevezetésre.

A rendelkezés a mentesség korlátait is meghatározza. A nemzetközi gyakorlat szerint a fogadó államok általában személyenként egy gépjármû forgalomba helyezését támogatják. Ugyanakkor, e korlátozás önmagában nem érinti a NATO SOFA XI. cikk 6. bekezdését, mivel az csak a behozatalt szabályozza, a forgalomba helyezést nem. Így, e belsõ jogi korlátozás a fogadó állam szuverenitásából ered, a nemzetközi szerzõdéssel nem ellentétes. A Javaslat külön kitér az ismételt (nem folyamatos) szolgálati célú tartózkodás esetére, valamint arra az esetre, ha a forgalomba helyezett gépjármûvet annak tulajdonosa kivonja a forgalomból (pl. mûszaki okokból), és annak pótlására újabb gépjármûvet kíván behozni és
forgalomba helyezni.

Amennyiben a fegyveres erõ tagja az általa eredeti szándéka szerint ideiglenesen
behozott gépjármûvét mégis el kívánja idegeníteni Magyarországon, akkor az elidegenítéskor az adót köteles megfizetni. E rendelkezés szoros összhangban áll a NATO SOFA XI. cikke 8. bekezdésének b) pontjával.

A 14. §-hoz

A 14. § célja a Párizsi Jegyzõkönyv VIII. cikk 1. bekezdése alapján a nemzetközi
katonai parancsnokságokat a mûködésükhöz szükséges mértékben megilletõ egyes
adómentességek belsõ jogi végrehajthatóságának biztosítása.

A 15. §-hoz

E rendelkezés célja a NATO-t és a szövetséges haderõket már megilletõ
adómentességi rendelkezések pontosítása, valamint az 1999. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerzõdés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról, Párizsban, 1952. augusztus 28-án készült Jegyzõkönyvbõl eredõ nemzetközi kötelezettség teljesítéseként a NATO-parancsnokságok beemelése a szövegbe.

A 16. §-hoz

A 16. § szintén a gépjármûvek forgalomba helyezéséhez kapcsolódik. Figyelemmel a
közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 23. § (6) bekezdésében foglaltakra külföldi rendszámú autót magyarországi gépjármûforgalomba belföldi üzembentartó helyezhet. A Kkt. 47. §-ának t) pontja a lakóhelyhez köti a belföldi üzemben tartó fogalmát, amelyet a NATO- és PfP-állományok és a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok állománya tekintetében szükséges kiegészíteni. Mivel ezen állomány csupán elhelyezési hellyel rendelkezik Magyarországon, amely nem azonos a lakó-, illetve tartózkodási hellyel, így az új fogalom Kkt.-be történõ átvezetése is szükséges. E rendelkezés révén a Tv. 5. §-ában foglalt igazolvánnyal rendelkezõ személy megfelelõ módon igazolhatja magyarországi elhelyezési helyét, így belföldi üzembentartónak minõsülhet, és
gépjármûvet helyezhet forgalomba.

A 17. §-hoz

E rendelkezés célja a törvényben foglaltak végrehajtásához, az eljárási és technikai
részleteket tartalmazó miniszteri rendeletek kiadásához szükséges felhatalmazó rendelkezés rögzítése.

A 18. §-hoz

Az (1) bekezdés a hatályba lépés napját határozza meg. A rendelkezés célja a
végrehajtásban érintett szervek számára megfelelõ felkészülési idõ biztosítása.

A (2) bekezdés a jogtechnikai jellegû deregulációs rendelkezést tartalmazza.

A (3) bekezdés átmeneti rendelkezéseket határoz meg azon állomány és haderõk
nyilvántartásba vételére, amelyek a hatályba lépés napján már a Magyar Köztársaság területén tartózkodnak. E személy, illetve haderõ, amennyiben még legalább 3 hónap van hátra szolgálati célú tartózkodásából, szintén a nyilvántartásba vételi eljárás hatálya alá kerül.
Ennek lefolytatása iránt a Honvédség illetékes szerve intézkedik, a külföldi állományt fogadó honvédségi szervek megkeresése révén.