„B.zi magyar, hogy mersz bejönni a mi utcánkba, megölöm a g.ci magyarokat” – hangoztatták azok a cigány elkövetõk, akik a Pesti Központi Kerületi Bíróság csütörtöki határozata értelmében rasszista indíttatásból, származása miatt vertek meg másfél éve egy fiatalembert Budapesten. Az elkövetõket csaknem harmincévnyi letöltendõ börtönbüntetésre, illetve javítóintézeti nevelésre ítélték. Letöltendõ börtönbüntetésre, illetve javítóintézeti nevelésre ítélte csütörtökön a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) annak a fõképp cigány elkövetõkbõl álló társaságnak a tagjait, akik másfél évvel ezelõtt Budapesten magyar származása miatt vertek meg egy fiatalembert az utcán. A precedensértékû határozat kimondta, hogy az elkövetõk rasszista indíttatásból támadták meg a sértettet, s a hét vádlott mindegyikét közösség tagja elleni erõszak bûncselekménye miatt marasztalták el.

Hirtling Ibolya büntetõtanácsa a fiatalkorú R. Józsefet 2,5 év javítóintézeti nevelésre, L. Magdolnát négy év, R. Jánost 5,5 év, H. Gyulát 4,5 év, R. Ferencet hat év, R. Gábort 4,5 év, H. Terézt két év és nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte. R. Jánosnak és R. Ferencnek még más, korábbi bûncselekmények miatt volt egy két-, illetve másfél éves jogerõs szabadságvesztése, ezek letöltését szintén elrendelte a bíróság. A döntés a közügyektõl is eltiltotta a terhelteket.

A vádlottak 2009 szeptemberében a fõváros VIII. kerületében, a Horváth Mihály térnél, a mûszaki fõiskola kollégiumának közelében támadták meg az utcán K. G-t, aki az iskolába tartott. A cigány társaság tagjai épp az utcán veszekedtek – úgy tudjuk, egy korábbi lopással szerzett zsákmányukat próbálták meg elosztani –, amikor meglátták a fiatalembert, s azonnal felelõsségre akarták vonni, mondván: „B.zi magyar, kinek képzeled magad, te sz.rházi, hogy mersz bejönni a mi utcánkba?” R. János megpróbálta megütni a sértettet, de az jártas volt a küzdõsportokban, így le tudta fogni támadóját, s igyekezett elhagyni a helyszínt.

Ekkor lépett oda H. Teréz, és többször megütötte a fiatalembert, majd riadóztatta az utcában lakó rokonait, hogy azok is segítsenek a verésben. A népes család azonnal akcióba lépett, a többi vádlott is a helyszínen termett, K. G-t a kollégium üvegfalához szorították, és alaposan megverték. A bántalmazás közben többször hangoztatták, hogy az utca, a környék az õ területük. A csoport tagjai között volt az egyik nõ tízéves fia is, akit a csetepaté közben elküldtek, hogy hozzon kést, a gyerek egy húsz centiméteres eszközzel tért vissza szüleihez. L. Magdolna esetében ezért a bíróság a kiskorú veszélyeztetését is megállapította. A sértett be tudott menekülni a kollégiumba, s csak azért nem sérült meg súlyosan, mert ismerte az önvédelmi fogásokat.

A garázdák ezután azt követelték az iskola dolgozóitól, hogy adják ki nekik a fiatalembert, az egyik vádlott közben azt kiáltozta, hogy „miénk az utca, miénk az ország, megölöm a g.ci magyarokat”. A ribilliónak csak a rendõrök kiérkezése vetett véget. Az ítélet indokolása sejtetni engedte, hogy ha a feldühödött társaság tagjai újra elkaphatták volna K. G.-t, a történet akár tragédiával is végzõdhetett volna. Az erõszaknak tanúja volt a tanintézmény büfése és egyik dolgozója, akik tanúvallomásukban úgy ítélték meg, hogy a csoport végezni akart a sértettel. Érdekessége az ügynek, hogy a támadással elõször öt embert vádolt az ügyészség, a bíróságon folyt bizonyítás azonban feltárta, hogy az elkövetõk többen voltak. A vádlotti vallomásokat a PKKB nem fogadta el, mert azokat állandóan megváltoztatták a terheltek az eljárásban.

Hirtling Ibolya kiemelte, egyiküknek volt olyan nyilatkozata, amelyben egy összetett mondat két felében is ellentmondó állításokat tett. Korábban, amikor az elkövetõk látták, hogy súlyos bûncselekménybe keveredtek, azzal próbálkoztak, hogy a sértett támadta meg õket az utcán. A vádlottak vélhetõleg nem voltak tudatában, hogy az iskola környékét több térfigyelõ kamera pásztázza, s azok az egész bûncselekményt rögzítették.

A történtek kiemelkedõ társadalmi veszélyessége mellett a bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy a vádlottak mindegyike büntetett elõéletû – más ügyekben jelenleg is többük ellen folytatnak eljárást a hatóságok többek között lopás, zsarolás miatt –, illetve hogy csoportosan követték el tettüket, amelynek nem volt egyéb indíttatása, mint hogy magyarságában megalázzák a sértettet. A közjátékoktól sem mentes tárgyalás végén a bíróság elrendelte az eddig szabadlábon védekezõ L. Magdolna elõzetes letartóztatását, H. Terézét megszüntette, a többiek elleni kényszerintézkedést pedig fenntartotta.

Az ügyész hat terhelt esetében tudomásul vette az ítéletet, egynél három nap gondolkodási idõt kért, a védelem felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett, így a PKKB határozata nem jogerõs.

Link