Imre, egy kis írás, a napi szinten a tévében menõ gagyiságokról és figyelemelterelésrõl.. Kérlek jelentesd meg, most hétvégére aktuális is, hiszen megy a nagy nézettségû nem a Való Világ..

A sztárkultusz ma az egész világunkat átszövõ legnagyobb és legerõsebb iparág mozgatója, a globális és multinacionális tömegkultúráé. A sztárkultusz a mai mindennapi világunkban mindig mindenhol jelen lévõ valóság. A nemzetközi nagytõkének és a minden információval rendelkezõ szûk körû háttérhatalomnak szüksége van a tudatlan és irányítható tömegre, s ezért elõállítja ezt. Tévével, rádióval, újságokkal, reklámokkal, az ezekben megjelenõ tömegkultúrával és sztárkultusszal. Az anyagi dolgok és a külsõségek elõretolásával, ugyanakkor a belsõ emberi értékek semmibevételével és tönkretételével. A mai tudatlanságformák közül a leghatékonyabb a sztártudatlanság. A sztártudatlanságban minden együtt van ami kell, amire a liberális, profit és üzletalapú, pénzügyi világhatalomnak szüksége van manapság a teljes félrevezetéshez. A sztár természetszerûleg szép, okos, gazdag és sikeres. A sztár csak egyértelmûen sikeres ember lehet. A sztár példakép mert tud élni, minden vágyát ki tudja elégíteni. A mai sztár tulajdonképpen egy idol, egy ideál, egy emberfeletti lény. A sztár igazi hedonista módon szinte minden nap fenékig üríti az élvezetek poharát. Tudjuk róla, hogy hány nõt, férfit, hermafroditát fogyasztott el, éppen kit szerzett meg magának, most éppen kivel jár és mit csinál vele, mi a hobbija. A sztár az élet császára, aki minden jelentõs mai divatfoglalkozásban megtalálható. Ma már vannak sztárok minden egyes közérdeklõdést kiváltó területen. Vannak sztár politikusok, sztár színészek, sztár modellek, sztár énekesek, sztár zenészek, sztár mûsorvezetõk, sztár sportolók. Velük és a különbözõ reklámok által eladhatóvá válik szinte minden. Magyarországra a sztárkultusz a rendszerváltás után egy csapásra betört 1990-ben, a kereskedelmi televíziók és a bulvárlapok megjelenésével. Akkor mindent elöntött az amerikanizáció, megjelentek a Hollywoodi, s a Metro-Goldwyn sztárok a képernyõkön és újságoldalakon, és kiszorították a magyar hírességeket. Ma már a csupasz nõi mellek és popók is az amerikai reklámügynökségek sajátjai. Aztán megindult a sztárkészítés a magyar képernyõkön is, megjelentek a magyar sztárok is. Jöttek és arattak a Mónikák és Balázsok, a kibeszélõshow és valóságshow hõsök, Big Brother és Való Világ figurák, megasztárok és gigasztárok, boldogok és boldogtalanok.. Ezután már teljesen mindegy volt az, hogy mennyire értelmetlen és gagyi a mûsor, a lényeg csak az volt, nézzék minél többen. A gój tömeg észre sem vette, hogy közben már teljesen tudatlanná van téve. Elhisz valamit ami valójában nincs is, és nem is létezik. A sztár, aki sokszor még a saját mûfajának sem kiemelkedõ alakja, félistenné felnövelve a népbutítás elsõ számú fegyvere. A társadalom nagy része szegénységben, mélyszegénységben élve, munkanélküliként, nincstelenként, putrilakóként, nyugdíjasként a képernyõkön mindenhol csak sztárt lát. A szegénységben és kilátástalanságban sokaknak egyetlen szórakozásként marad a tévé, mert másra már nem telik, a tévé elé merednek és névtelen sztárokat néznek. Közben észrevétlen átalakulnak és megtanulnak hinni a sztárnak. A sztár nem azzal hat amit mond, hanem ahogyan mondja, sztárosan mondja. A sztár ha nem mond semmit, azzal mond mindent. A sztár a félistenségével vonz, csábít és befolyásol. Azt, hogy a sztár valamilyen politikai erõ szolgálatában áll, a gyanútlan nézõ sosem veszi észre. Így válik a sztár a legnagyobb befolyásoló erõvé. Amerikában látták meg és alkalmazták elõször sztárkultuszt, ott jöttek rá arra, hogy a sztárkultuszt és szórakoztató ipart össze kell keverni a politikával. A különbözõ politikai célok így sokkal könnyebben átvezethetõvé váltak a mindennapi életbe, a hétköznapi élet körforgásába.. Aztán pedig az ott már jól bevált showbisnis szépen lassan elterjedt, elterjesztették azt szerte az egész világon. Manapság ott tartunk, hogy jelen idõ szerint is a legnézettebb televízió mûsor a Való Világnak mondott, de nem a Való Világot bemutató szörnyûség. Most a mindennapi állandó beszédtémát az emberek nagy többségénél az utcáról beesett Való Világ valóság show hõsök jelentik, õk a legnépszerûbbek. A folyamatot azt hiszem nem kell különösebben bemutatni, ezt agymosásnak nevezik. Itt tartunk, pedig valójában nem az a Való Világ ami a tévében megy, ott a luxusvilla falain belül történik, hanem ami azon kívül van, az a Való Világ. A napi szinten a túléléséért küzdõ, már teljesen kizsigerelt magyarság küzdelmét a fennmaradásért, az életben maradásért. A tévé és a mûsor persze ennek ellenére megy tovább, mert mennie kell, nap mint nap milliók nézik, mintha mi sem történne velük közben. Az eredményt, a lehangoló végeredményt láthatjuk, ami manapság már önmagáért beszél itt Magyarországon is.

Bíró Csaba.