Bejelentkezés
Netanjahu ki-lincselt
Most hívott egy ismerõsöm, aki megerõsítette, hogy bizonyos bennfentes üzleti körökben már két hónapja izzanak a vonalak, mert a zsidó rendszer hullik szét, illetve szedik szét az amerikai (nem zsidó) és az ázsiai körök. Csak csendben teszik, mert nem akarnak pánikot. Pedig már az van. Netanjahu különleges megbízottja Moszkvába utazott, hogy „titkosan” tárgyaljon és Lavrovval is egyeztetett. A kiszivárogtatás szerint az volt a titkolt cél hogy az EU és a maci közé éket verjen a palesztin függetlenség kérdésében, amiben Medvegyev is definitíve deklarálta, hogy õszre meg kell legyen. Erre ott van a feszült szír helyzet is, amit oldani szeretnének, no meg a török is talpig fegyverben, indoklásnak Líbiát felhasználva, no meg Irán is körbe cirkulál a cirkálóival már Izrael partvidékén, bár újabban mesterséges szigetet akar építtetni Gázával átellenben a terrorállam, pont a gázmezõ fölé, hátha nem robbannak fel.
Az ENSZ egyre nyomatékosabban tereli Izraelt, s bár tudjuk, hogy zsizsik-halom a szervezõdés, ahogy az EU maga is, de hát nem baj, ha egymáson rugóznak, mint nyáron a rózsaágon a levéltetek, amelyeket a hangyák fejnek.
Obama magához rendelte Pereszt, hátha sikerül egy peresz-trojkát összehozni, mert már ideje lesz. Fegyverben a horvát és még a bolgár haderõ is, hogy szembe szálljon Líbiával! Kacag a májam! Jó kis indok a hadi gépezet bekurblizására ez a líbiai intervenciónak álcázott mozgolódás.
A Knesszetben új párt jelent meg, amely komoly kihívást jelent a Kadimának, de a Likudnak is. Vezetõje egy orosz emigrátor, s legutóbb Putyin Netanjahunak meg is jegyezte, hogy darabokra lesznek szedve, mert komoly támogatást kap a párt. Közben a Moszadot vizygálgatja mindenféle bizottság és már rebesgetik, hogy nem igazán tartott be semmiféle törvényt, sem a mûködésében, sem a gazdasági elszámolásaiban. Még a végén likudvidálják a társaságot? A kampány is beindult Oroszoországban és támadják Putyint, miközben reklámot csinálnak neki. Talán sejtik, hogy õ lesz a következõ Medvegyev? Vagy már tudják, hogy Medvegyev is õ? Na mindegy, de érdeklõdéssel olvastam a cikket, amiben a bûneit szedték csokorba. Képzeljétek, nem kötötte be magát a kocsijában kétszer és egyszer nem volt bekapcsolva a világítás az autójában, de egyszer és hivatalba kerülésekor egy 5 éves gyermeket elgázolt as szolgálati autója, amit nem õ vezetett. Majdnem sírtam a hahotától, de lehet, hogy a füst ment csak a szemembe, mert miközben írok, sírok, mert csepergõ esõben vizes faágakat égetek, péntek – tüzelõnap- révén. Most mit is mondja erre? Inkább nem sorolom a saját „bûneimet”, majd megírják az újságok, mikor mit csináltam, nekem ezzel nem lesz gondom.
Külön sokat foglalkoztunk már a Japán helyzettel, de meg kell említenem, hogy most már mérik a Jódot a csapadékból is, de közben elkezdtek foglalkozni a „kondenzcsíkok” idõjárás-befolyásoló hatásával is. Kellemest a hasznossal, nemde? Ha már egyszer ezüst-jodiddal is permeteznek és csinálják a felhõket, akkor a csapadékból illik kimutatni némi jódot! Egy gondolatébresztõ levelet idézek, majd jön a hivatalos per-verzió is.
„Vízkereszt, vagy amit akartok Üdv!
Egy gondolat bánt engemet, miért riogatnak minket az ivóvíz elfogyásával (is)?
Utánanéztem pár adatnak, mármint mennyi víz van a Földön.
A teljes vízkészlet 1500 millió köbkilométer. Ebbõl 83,51% tengervíz. 15,45% kõzetvíz, 1% az állandó jégtakaró, és 0,33% a mozgó készlet. (Valami nem stimmel ezekkel az adatokkal, 100,29% jön ki, ha összeadjuk, de hozzávetõleges adatként elfogadhatjuk).
Azt írja nekem az internet, hogy a teljes vízkészlet 0,0009%-a van a légkörben. Ez szép mennyiség, ugye? És mégis, mindenhol csak az élõvizekre és forrásokra hivatkoznak, ha ivóvízrõl karattyolnak.
Persze, lehet azt mondani, hogy hát nehéz kivonni a légkörbõl, erre viszont azt mondom, hogy nem nehéz. Csak el kell gondolkodni, miért eszi a rozsda a kompresszorok légtartályát, miért fagynak be télen a légfékek meg levegõs vezérlésû ajtók a buszokon/vonatokon, és meg is van a megoldás, hogy csapassuk ki a levegõbõl a vizet.
Ez így eléggé le van egyszerûsítve persze, de a lényege ez.
Ja, és permetezni sem kell hozzá.
És van egy költõi kérdésem is: mi a fenétõl ül vastag koromréteg az esõben ázó vízszintes felületekre?
Úgy gondoltam, ezeket megosztom Veled.
További békés, nyugodt napot kívánok.
Üdvözlettel:..."
Komoly hatással vannak az éghajlatra a kondenzcsíkok :-))
A repülõgépek által hátrahagyott kondenzcsíkok és következményeik hatása az éghajlatra jóval nagyobb, mint eddig hittük - derítették ki német légkörkutatók.
Ulrike Burkhardt, a Német Légi- és Ûrközlekedési Központ kutatója és kollégái egy új éghajlati modell segítségével kiszámították a kondenzcsíkok hatását. A szakember lehetségesnek tartja, hogy napjainkban egy év alatt nagyobb mértékben járulnak hozzá a felmelegedéshez a csíkok, mint a légiközlekedés kezdete óta a repülõgépek által kibocsátott összes szén-dioxid.
A kondenzcsíkokból úgynevezett pehelyfelhõk keletkeznek, amelyek felülete kilencszerese a repülõgépek nyomán keletkezõ vonalszerû csíknak. Eddig a szakemberek a vonalalakú kondenzcsíkok hatását tudták csak felbecsülni, és bár gyanították, hogy a pehelyfelhõk hatása azt jócskán meghaladja, bizonyítani nem tudták. Mivel a kondenzcsíkok párát vonnak el a levegõbõl, csökkentik a természetes felhõtakaró kiterjedését - mutatták ki a modell segítségével.
A természetes és a mesterséges úton keletkezõ pehelyfelhõk egyaránt csökkentik a Föld infravörös sugárzását, ezáltal melegítve az éghajlatot. Szerencsére a kondenzcsíkok sokkal rövidebb ideig fejtik ki a hatásukat, mint az üvegházhatású gázok. A kondenzcsíkok és a belõlük kialakuló pehelyfelhõk Európa felett nagyobb területet fednek le, mint Észak-Amerika felett, ahol intenzívebb a légiközlekedés. Ezért az európai kontinens feletti hidegebb levegõ felelõs, az szükséges ugyanis a kondenzcsíkok kialakulásához. Másrészrõl az Atlanti-óceán északi része felett képzõdõ kondenzcsíkok zöme átsodródik Európa fölé.
Forrás: Link
"Szia Imre!
Újabb érdekességgel tudok beszámolni neked. A minap Budán jártam és mepillantottam a buszmegállóban lévõ plakátot.
Mely plakát még nem is annyira feltûnõ a sok hasonló mellett. Ám ha jobban megnézzük azt az átlós fehér vonalat, akkor az egyik végén van egy repülõgép, és méretarányaiban nézve a képet és magát a fehér vonalat, feltûnik a már általunk jól ismert vegyicsík. Ennek annyi köze van a mûvészethez, hogy ha felpillantunk az égre néha egészen érdekes dolgokat festenek nekünk. Egyébként nagyon ügyes húzás a köztudatba csempészés javára.
Áldás!..."
És anyátok hogy van?
Egyébként az idõjárás nem járja. Tegnap, március utolsó napján félmezítelen vágtam a fát hûvös halomban, vagy 25 fokban. Vagyis, ha nincs permet és napsütés van, akkor meg beköszönt a nyár!
Az ENSZ egyre nyomatékosabban tereli Izraelt, s bár tudjuk, hogy zsizsik-halom a szervezõdés, ahogy az EU maga is, de hát nem baj, ha egymáson rugóznak, mint nyáron a rózsaágon a levéltetek, amelyeket a hangyák fejnek.
Obama magához rendelte Pereszt, hátha sikerül egy peresz-trojkát összehozni, mert már ideje lesz. Fegyverben a horvát és még a bolgár haderõ is, hogy szembe szálljon Líbiával! Kacag a májam! Jó kis indok a hadi gépezet bekurblizására ez a líbiai intervenciónak álcázott mozgolódás.
A Knesszetben új párt jelent meg, amely komoly kihívást jelent a Kadimának, de a Likudnak is. Vezetõje egy orosz emigrátor, s legutóbb Putyin Netanjahunak meg is jegyezte, hogy darabokra lesznek szedve, mert komoly támogatást kap a párt. Közben a Moszadot vizygálgatja mindenféle bizottság és már rebesgetik, hogy nem igazán tartott be semmiféle törvényt, sem a mûködésében, sem a gazdasági elszámolásaiban. Még a végén likudvidálják a társaságot? A kampány is beindult Oroszoországban és támadják Putyint, miközben reklámot csinálnak neki. Talán sejtik, hogy õ lesz a következõ Medvegyev? Vagy már tudják, hogy Medvegyev is õ? Na mindegy, de érdeklõdéssel olvastam a cikket, amiben a bûneit szedték csokorba. Képzeljétek, nem kötötte be magát a kocsijában kétszer és egyszer nem volt bekapcsolva a világítás az autójában, de egyszer és hivatalba kerülésekor egy 5 éves gyermeket elgázolt as szolgálati autója, amit nem õ vezetett. Majdnem sírtam a hahotától, de lehet, hogy a füst ment csak a szemembe, mert miközben írok, sírok, mert csepergõ esõben vizes faágakat égetek, péntek – tüzelõnap- révén. Most mit is mondja erre? Inkább nem sorolom a saját „bûneimet”, majd megírják az újságok, mikor mit csináltam, nekem ezzel nem lesz gondom.
Külön sokat foglalkoztunk már a Japán helyzettel, de meg kell említenem, hogy most már mérik a Jódot a csapadékból is, de közben elkezdtek foglalkozni a „kondenzcsíkok” idõjárás-befolyásoló hatásával is. Kellemest a hasznossal, nemde? Ha már egyszer ezüst-jodiddal is permeteznek és csinálják a felhõket, akkor a csapadékból illik kimutatni némi jódot! Egy gondolatébresztõ levelet idézek, majd jön a hivatalos per-verzió is.
„Vízkereszt, vagy amit akartok Üdv!
Egy gondolat bánt engemet, miért riogatnak minket az ivóvíz elfogyásával (is)?
Utánanéztem pár adatnak, mármint mennyi víz van a Földön.
A teljes vízkészlet 1500 millió köbkilométer. Ebbõl 83,51% tengervíz. 15,45% kõzetvíz, 1% az állandó jégtakaró, és 0,33% a mozgó készlet. (Valami nem stimmel ezekkel az adatokkal, 100,29% jön ki, ha összeadjuk, de hozzávetõleges adatként elfogadhatjuk).
Azt írja nekem az internet, hogy a teljes vízkészlet 0,0009%-a van a légkörben. Ez szép mennyiség, ugye? És mégis, mindenhol csak az élõvizekre és forrásokra hivatkoznak, ha ivóvízrõl karattyolnak.
Persze, lehet azt mondani, hogy hát nehéz kivonni a légkörbõl, erre viszont azt mondom, hogy nem nehéz. Csak el kell gondolkodni, miért eszi a rozsda a kompresszorok légtartályát, miért fagynak be télen a légfékek meg levegõs vezérlésû ajtók a buszokon/vonatokon, és meg is van a megoldás, hogy csapassuk ki a levegõbõl a vizet.
Ez így eléggé le van egyszerûsítve persze, de a lényege ez.
Ja, és permetezni sem kell hozzá.
És van egy költõi kérdésem is: mi a fenétõl ül vastag koromréteg az esõben ázó vízszintes felületekre?
Úgy gondoltam, ezeket megosztom Veled.
További békés, nyugodt napot kívánok.
Üdvözlettel:..."
Komoly hatással vannak az éghajlatra a kondenzcsíkok :-))
A repülõgépek által hátrahagyott kondenzcsíkok és következményeik hatása az éghajlatra jóval nagyobb, mint eddig hittük - derítették ki német légkörkutatók.
Ulrike Burkhardt, a Német Légi- és Ûrközlekedési Központ kutatója és kollégái egy új éghajlati modell segítségével kiszámították a kondenzcsíkok hatását. A szakember lehetségesnek tartja, hogy napjainkban egy év alatt nagyobb mértékben járulnak hozzá a felmelegedéshez a csíkok, mint a légiközlekedés kezdete óta a repülõgépek által kibocsátott összes szén-dioxid.
A kondenzcsíkokból úgynevezett pehelyfelhõk keletkeznek, amelyek felülete kilencszerese a repülõgépek nyomán keletkezõ vonalszerû csíknak. Eddig a szakemberek a vonalalakú kondenzcsíkok hatását tudták csak felbecsülni, és bár gyanították, hogy a pehelyfelhõk hatása azt jócskán meghaladja, bizonyítani nem tudták. Mivel a kondenzcsíkok párát vonnak el a levegõbõl, csökkentik a természetes felhõtakaró kiterjedését - mutatták ki a modell segítségével.
A természetes és a mesterséges úton keletkezõ pehelyfelhõk egyaránt csökkentik a Föld infravörös sugárzását, ezáltal melegítve az éghajlatot. Szerencsére a kondenzcsíkok sokkal rövidebb ideig fejtik ki a hatásukat, mint az üvegházhatású gázok. A kondenzcsíkok és a belõlük kialakuló pehelyfelhõk Európa felett nagyobb területet fednek le, mint Észak-Amerika felett, ahol intenzívebb a légiközlekedés. Ezért az európai kontinens feletti hidegebb levegõ felelõs, az szükséges ugyanis a kondenzcsíkok kialakulásához. Másrészrõl az Atlanti-óceán északi része felett képzõdõ kondenzcsíkok zöme átsodródik Európa fölé.
Forrás: Link
"Szia Imre!
Újabb érdekességgel tudok beszámolni neked. A minap Budán jártam és mepillantottam a buszmegállóban lévõ plakátot.
Mely plakát még nem is annyira feltûnõ a sok hasonló mellett. Ám ha jobban megnézzük azt az átlós fehér vonalat, akkor az egyik végén van egy repülõgép, és méretarányaiban nézve a képet és magát a fehér vonalat, feltûnik a már általunk jól ismert vegyicsík. Ennek annyi köze van a mûvészethez, hogy ha felpillantunk az égre néha egészen érdekes dolgokat festenek nekünk. Egyébként nagyon ügyes húzás a köztudatba csempészés javára.
Áldás!..."
Egyébként az idõjárás nem járja. Tegnap, március utolsó napján félmezítelen vágtam a fát hûvös halomban, vagy 25 fokban. Vagyis, ha nincs permet és napsütés van, akkor meg beköszönt a nyár!
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2011. April 01. 18:27:20
- 2011. April 01. 18:36:11
- 2011. April 01. 19:03:49
- 2011. April 01. 19:49:41
- 2011. April 01. 21:11:43
- 2011. April 01. 22:49:22
- 2011. April 01. 23:38:52
- 2011. April 02. 00:11:53
- 2011. April 02. 00:43:47
- 2011. April 02. 19:51:45