"Unatkozó" MAGYAROKAT keres a nemzet! Jelige: zsidó-szezon! Gyülekezõ, mindenhol!
Egy meggyilkolt civilek levágott ujjait gyûjtögetõ rajparancsnok vérszomja, egy rakás felsõbbrendûségében magabiztos katona unalma és túlságosan is elnézõ feletteseik nemtörõdömsége. Ezek vezettek annak az amerikai katonákból álló halálbrigádnak a tevékenységéhez, akik Afganisztánban sportot ûztek civilek gyilkolásából.

Egy mákmezõn indult az egész, Afganisztán déli, Kandahár tartományának egyik jelentéktelen kis vályogfaluja, La Mohammed Kalay határában 2010. január közepén. Az amerikai 5. Stryker dandár harmadik szakaszának két katonája elkószált feletteseitõl, akik egy helyi vezetõvel ültek le tárgyalni a településen, miután arról kaptak információkat, hogy a falusiak összejátszanak a tálibokkal.

A két katona - Jeremy Morlock szakaszvezetõ és Andrew Holmes tizedes - messze bóklászott a többiektõl, látszólag céltalanul, egészen a falu túlsó határában sarjadzó mákmezõig. Egy fiatal földmûves szorgoskodott egymagában, a távolban néhány másik amerikai katona õrködött. Más afgánt nem is lehetett látni, csak a tizenöt év körüli, szakáll nélküli, zöld dzsekis fiút a mákmezõn.

Frusztrált katonák
Morlock és Holmes tudta, most jött el az ideje annak, amirõl már hetek óta beszélgettek néhány társukkal ebédidõben vagy a hasisfüstös estéken a táborban, a Forward Operating Base Ramrod (Ramrod elõretolt hadmûveleti bázis) sátorvárosában. A katonáknak elegük volt abból, hogy hiába vezényelték õket a Stryker páncélozott csapatszállítókkal Afganisztánba 2009 nyarán, nem értek el számottevõ katonai sikereket. Hiába vártak sokat a nyolckerék-meghajtású páncélozott jármûvektõl, a tálib lázadók a nagyobb páncélzatú eszközök ellen nagyobb erejû rögtönzött pokolgépekkel válaszoltak. Egyik zászlóaljuk ennek eredményeként minden addig bevetett amerikai egységnél jelentõsebb emberveszteséget szenvedett.

Bevetésükkor azt a feladatot kapták, hogy vadásszák le a tálibokat, de a szakasz az elsõ hat, Afganisztánban töltött hónap alatt egyetlen ellenséggel sem találkozott. A katonák dühösek voltak és unatkoztak. Moráljukat jól jelzi, hogy amikor 2009 novemberben szembetalálkoztak az elsõ tálibbal - pontosabban azzal, ami maradt belõle egy amerikai helikopterrõl kilõtt rakéta találata után - az egyik katona elõrántott egy vadászkést, és a holttestbe szúrta, az egység új rajparancsnoka - Calvin Gibbs törzsõrmester - pedig egy ollóval kezdett játszadozni a halott ujjai környékén. "Kíváncsi vagyok, le lehet-e vágni egy ujjat ezzel?" - kérdezte a Rolling Stone amerikai magazin írása szerint. A lap az általa folytatott interjúk és megismert vizsgálati dokumentumok alapján hosszú cikkben számolt be a késõbb bíróság elé állított katonák tevékenységének legapróbb részleteirõl.

Ilyen elõzmények vezettek oda, hogy a Gibbs vezette csoport azon kezdett tanakodni, hogy a saját szakállukra megölnek egy hadzsit - ahogy az afgán civileket egymás között csúfolták -, és megpróbálják megúszni úgy, hogy ellenséges támadásnak állítják be az akciót. Volt, aki húzódozott az ötlettõl, volt, aki lelkesedett érte, de végül 2010. újév után döntöttek: elég a szóból, eljött az ideje a cselekvésnek.

Megjátszott támadások
Morlock és Holmes pastu nyelven hívta oda a mákmezõn szorgoskodó fiút, Gul Mudint, aki fegyvertelen volt, és barátságosan nézett a katonákra a Rolling Stone által idézett katonai vizsgálatok jegyzõkönyveiben szereplõ tanúvallomások szerint. A két katona hamar ráparancsolt a fiúra, hogy maradjon állva, ahol éppen van, majd egy vályogfal mögé térdelve felé dobtak egy gránátot. A robbanás után tüzet nyitottak rá automata fegyvereikbõl. A fiú holtan bukott elõre. A váratlan robbanás és lövések hangja több katonát felriasztott, de volt, aki csak megjegyezte a bajtársának: nem valódi támadás volt, hanem csak egy megrendezett gyilkosság.

Ez volt az elsõ ilyen eset, amelyet még két hasonló követett. A csapat tagjai Gibbs vezetésével a következõk szerint jártak el: amikor alkalmasnak látszott a hely és az idõ, egy, a katonai nyilvántartásokban nem szereplõ - általában helyi rendõröktõl pornómagazinokért cserélt vagy roncsokból begyûjtött - lõfegyvert vagy gránátot dobtak a fegyvertelen civilhez, ezzel igazolva, hogy rájuk támadt, majd kvázi önvédelembõl szitává lõtték. Így halt meg egy idõs férfi, Marach Aga is, akit egy Kari Kejl nevû faluban parancsoltak ki otthonából, az utcán a lábához dobtak egy lopott AK-47-est (amellyel elõzõleg egy sorozatot eresztettek egy közeli házfalba), és közvetlen közelrõl megölték - derült ki a vizsgálati anyagokból.

A harmadik haláleset - amely idõrendben az elsõ után következett - inkább tûnt valódi tévedésnek, mint megrendezett gyilkosságnak, de itt is jogtalan eszközökhöz folyamodtak a szakasz tagjai, hogy eltussolják az ügyet. Egy feltehetõleg süket és értelmi fogyatékos idõs férfit öltek meg, akibe éjszaka akadtak bele, és nem engedelmeskedett a felszólításuknak, hogy álljon meg feltartott kézzel. Negyven golyót eresztettek bele. Hogy elkerüljék a vizsgálatot, itt az AK-47-es tölténytárát dobták el a gyilkosság helyszínén, hogy igazolják: támadási helyzetrõl volt szó.

A gyilkosságok körül azonban több árulkodó jel is maradt. Az elsõ gyilkosság esetében például mindenki számára világos volt, hogy a tálibok nem támadnak fényes nappal fedezék nélkül egy szál gránáttal az amerikaiakra. Marach Aga esetében pedig Gibbs azt állította, hogy a férfi rájuk lõtt, de a gépkarabély csõdöt mondott, viszont amikor egy másik szakaszhoz tartozó társa kipróbálta a fegyvert, az hibátlanul mûködött. A megölt afgán férfi rokonai ráadásul késõbb közölték, a mélyen vallásos Marach Aga azt sem tudta, hogyan kell kezelni egy gépkarabélyt.

A gyanús körülmények ellenére a felettesek sokáig elnézték vagy nem vettek tudomást a történtekrõl - írja a Rolling Stone. Még amikor a szakasz egyik tagjának apja - fiától tudomást szerezve a társaság civilek megölésére irányuló terveirõl - telefonált a helyi parancsnokságra, õt is lerázták. Az apjának árulkodó fiút utóbb meg is fenyegette Gibbs, hogy ha bárkinek is szól a dologról, akkor hullazsákban térhet haza.

Cukorkák és kisujjgyûjtemény
A katonák, megúszva az elsõ gyilkosságokat, szinte vérszemet kaptak: volt olyan alkalom, amikor illegálisan beszerzett orosz gránátokat dobáltak ki a jármûvek ablakán, majd a robbanás után össze-vissza kezdtek lövöldözni, lakott területeken. Ezeknek az incidenseknek az esetleges áldozatairól nincs információ. A tanúvallomások szerint annak a lehetõségét is taglalták, hogy cukorkákat szórnak ki a Stryker elé és mögé, majd egyszerûen áthajtanak az édességet összeszedni igyekvõ afgán kisgyerekeken, vagy egyszerûen csak rájuk lõnek.

A rajparancsnok pedig rendre levágta áldozataik jobb kisujját - sõt Marach Agának egy fogát is kitörte -, amelyeket õ vagy társai nejlontasakokban õrizgettek trófeaként. Egyik társa, Michael Wagnon, az éjszaka lelõtt, feltehetõleg értelmi fogyatékos férfi golyók által széttépett koponyájának egy darabját tette el emlékbe.

Eltitkolt fotók
Fotókat is készítettek, ahogy a megölt áldozatokkal pózolnak, a képeket egymás között terjesztették. Amikor végül vizsgálat indult, de az ügy még nem került nyilvánosságra, a Pentagon - a Rolling Stone szerint - mindent megtett, hogy ezek a képek titokban maradjanak. Lefoglaltak több mint egy tucat laptopot a katonáktól, sõt ügynökeik végigjárták otthoni hozzátartozóikat is, hogy minden képet összegyûjtsenek vagy kitöröljenek. A képek ügye a legmagasabb szintekig eljutott, állítólag tájékoztatták róla Stanley McChrystal tábornokot, az USA afganisztáni haderejének korábbi parancsnokát és Hamid Karzai afgán elnököt is.

A Rolling Stone szerint az sem kizárt, hogy a fotók eltüntetésével azt is megpróbálták elkerülni, hogy az addig számukra ismertté vált ügyeken kívül továbbiakra derüljön fény. Több jel is utal ugyanis arra, hogy nem csak a harmadik szakasz tagjai követtek el ilyen gyilkosságokat, vagy nem csak a felsorolt gyilkosságok történtek meg. Van egy kép például, amelyen két agyonlõtt afgán van kikötve egy kilométerkõhöz. A Pentagon szerint feltehetõleg tálibok által megölt, nyugatbarátnak titulált helyiek vannak a képen. Egy, a Rolling Stone-nak névtelenül nyilatkozó katona szerint azonban két ártatlan földmûvesrõl van szó, akikkel a dandár egy másik szakaszának katonái végeztek. Ennek a szakasznak a tagjai a beszámoló szerint áldozataikat rendre felhurcolják az útpadkára. Ráadásul amikor a katonai nyomozók elkezdtek bizonyítékot gyûjteni, több levágott kisujjat is találtak Gibbs szállása közelében, amelyekrõl nem tudni, kihez tartoztak.

A fotókat azonban hiába próbálták eltitkolni, mégis kiszivárogtak. A múlt héten a német Spiegel magazin, most pedig a Rolling Stone hozott le többet is közülük. Az amerikai hadsereg mindkét alkalom után külön bocsánatkérõ közleményt adott ki, azt hangsúlyozva, hogy a képek és a rajtuk ábrázolt jelenetek szöges ellentétben állnak az amerikai hadsereg elveivel, és minden lehetséges szálat felgöngyölítenek az ügy kivizsgálása során.

Hasisszívás miatt borult ki a bili
Annak idején azonban akkor sem indult azonnal vizsgálat, amikor a szakasz egyik tagja - az újonc Justin Stoner - megelégelve, hogy társai mindig az õ körletében szívnak be hasisból, panaszra ment a parancsnokságra, és közben megemlítette, hogy kivégeztek egy helyi civilt. Szavait nem vették komolyan, de árulkodása visszajutott Gibbsék fülébe, akik alaposan helybenhagyták az újoncot, gondosan ügyelve arra, hogy az arca ne sérüljön meg.

Az ügy végül akkor bukott ki, amikor a megvert Stonert másnap egy egészségügyi asszisztens megvizsgálta, és felfedezte rajta a bántalmazás nyomait. Ekkor indult a vizsgálat, amelynek eredményeképp a múlt héten 24 év börtönre ítélték Morlockot. A férfi azonban vádalkut kötött, hogy tanúskodik a társai ellen, így várhatóan csak hét évet kell börtönben töltenie.

Az ügyben rajta kívül további négy katona ellen folyik eljárás, de egyetlen felettesük ellen sem indult vizsgálat. Pedig a Rolling Stone szerint több alkalommal is csak rajtuk múlott, hogy nem indítottak tüzetesebb vizsgálatot a gyanús halálesetek ügyében. A felettesek - és beosztottjaik - hozzáállását jól jellemzik a Morlock vallomásának utolsó részében elhangzott mondatok: "A szakasz összes tagja - a szakaszvezetõ, a szakaszparancsnok - mindenki leszarja ezeket az embereket" - mondta a helyiekre, majd egy ásítás után így folytatta: "Történhet bármi szar, a szakaszparancsnok õrmester meglapogatja a válladat: Jó munka. Szard le õket!"

Forrás: Link