Egy link se jön be nálam müködõképesen:(levolnék tiltva?
Pedig a kabala a babiloni asztrológia másféle változata...abból keletkezõen.

Hegel, beteszem az elsõt mégegyszer, mert nálam bejön, és az oldalon felül vannak a fülek (6 ), azokon vannak a rövid videók :

http://www.kabbalah.info/hung/ma_mela...2video.php

ez valami zsidó propaganda?

kabbala = zsidó vallás másképpen = sátánizmus cukorpapírba csomagolva

hiába erõltetik az agymosást, a zsidók istensége, amirõl itt szó van, nem azonos a magyarok õsi Istenévell!

Hegel, már nálam sem jön be mind, pedig ellenõriztem a linkeket, de az elérhetõségükbe valahogyan beillesztenek egy jelet, amitõl nem indul el!
http://www.kabbalah.info/hung/kabbala_hilo_mistika_2video.php

Ezt másold be külön és a többit is megnézheted!

saman ezt mind tudjuk itt, de nem baj, ha megismered azokat, akiket hülyítenek. Noh dazu, mivel, hogy szidók úgy lopkodták össze a történelmüket, és mindent amijük van, honnan tudod, hogy amit most Kabbalának neveznek, annak a mi õseinkhez van köze, nem pedig Jahvéhoz, Adonájhoz, vagy minek mondják a Sátánjukat.

A nem mûködõ Hivatkozásokat az URL -ek végégére került, ( <br /> ) karakterek "bénítják" meg.
Ha leveszitek a végérõl ezeket, mûködnek a Linkek.



Rudyard Kipling: Ha
...
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
és ami több ember leszel, fiam.

elf, a br/ nem tudom hogy kerül oda, hisz a rendszeren nem szerepel. Ez volt a háromfejû kutyánál is!

Imre, Nem lehet, hogy ott van az, csak láthatatlan sortörés vezérlõkarakterekként (break) vannak jelen.

Lehetséges megoldás:
Nem duplakattintással jelölni-másolni a hivatkozást, -mert ekkor a kijelölésbe bekerülnek a sor végén rejtezõ sortörés karakterek is- hanem csak a látható karakterek kijelölésével és másolásával.


Rudyard Kipling: Ha
...
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
és ami több ember leszel, fiam.

A fentiekkel mélyen egyetértve, talán annyit tennék hozzá, a zsidóság egy a Szaturnusz csillagzat alá tartozó nép és mint ilyen ezáltal minimális szinten áll csak közvetlen kapcsolatban a Teremtõ (Jupiteri) energiákkal/minõségekkel, ezért mint sokszor a történelem folyamán "KÖLCSÖN VETTE" a szkíta-méd-párthus-káldeus neveken futó nép örökségének egy részét, majd azt a sajátjaként kezeli napjainkig.

Szóval oda szeretnék kilyukadni, hogy azért nem kell kiönteni a gyereket is a fürdõvízzel együtt, mert fontos összefüggéseket õriznek, csak le kell hántani azt a réteget ami az okostojás írástudók által rárakódott.

Például a 22 betûs "héber" ABC - ahol gõzük nincs miért úgy néznek ki a "karakterek" még ma sem!, csak használják - például egy a Tér-idõvel kapcsolatos fontos folyamatábrát õriz amely egy térbeli jelenség oktaéder oldalaira vetített síkvetülete.

Vagy itt a MeNóRa, a 7 ágú gyertya tartó esete, amely állítólag Wikipedia szerint "a zsidóság legrégibb jelképe" (http://hu.wikipedia.org/wiki/Men%C3%B3ra) és a 7 bolygó rendszert (is) szimbolizálja, amely az idõ minõségét "mutatja", mint egy óRa. Egy olyan óra amely a világmindenség, a Menny idejére van beállítva - egy MeNny-óRa, amibõl aztán lett a MeNóRa, amely szó az õ nyelvükön semmit nem jelent. Viszont MAGYARUL ahogy ezt anno hívták, teljesen érthetõ még ma is...

Máshol és több helyen is olvastam, hogy egyiptomi eredetû a Kabbala bölcselete, pl. az Élet virága c. könyvben is , csak magukénak vallják !
De pl. itt van Czike László-tól egy írás is a Nemzeti Hírhálón:

"...........Jim Marrs így ír errõl: " Úgy tûnik, hogy az õskori tudás apró morzsáit titkos társaságok, például az egyiptomi misztikus iskolák és Pithagorasz iskolái õrizték meg különbözõ ezoterikus formákban. Ezek a kevéssé ismert csoportok nem csak vallási elképzeléseket õriztek meg és adtak tovább - például a reinkarnáció és a lélekvándorlás fogalmát -, de építészeti, szerkezettani, csillagászati, agrártudományi és történelmi tárgyú gyakorlati tudást is. E korai csoportok elgondolásainak egyik közös alapeleme a mono-teizmus, az egyetlen egyetemes, teremtõ istenben való hit (volt). A héberek az ókor legjobban dokumentált népei közé tartoznak, mégsem létezik arról szóló feljegyzés, hogy a nagy piramison dolgoztak volna, pedig egyébként részletes feljegyzések maradtak fenn egyiptomi rabszolgaságban töltött idejükrõl. (Mi is következhet ebbõl?! Vagy az, hogy a piramisokat nem az egyiptomi civilizáció építette; - vagy az, hogy a zsidók Egyiptomban nem rabszolgák voltak.) Minden hagyomány úgy tartja, hogy a héberek tudása Ábrahám s Mózes pátriárkáktól származott. Utóbbi nemcsak az egyiptomi szolgaságból vezette ki õket, de õ volt az is, aki a törvények és társadalmi elõírások hosszú listáját átadta nekik. Az eddigiekbõl világosan következik, hogy a régi és modern titkos társaságok által rejtegetett tudás az õsi Egyiptomból származik. A Biblia szerint Mózes volt az, ki azzal, hogy a zsidókat kivezette Egyiptomból, az általunk ma ismert irányba fordította a világtörténelmet. Webster szerint Mózes megkapta az egyiptomi misztikus iskolák szájhagyomány útján terjedõ tudását, és ezt tovább is adta az õt követõ zsidó vezetõknek. Sok kutató úgy gondolja, hogy a nyugati világba is eljutottak ennek a tudásnak a töredékei a Talmud, a zsidó Kabbala és az Ó-szövetség rejtélyes részein keresztül, valamint a titkos társaságok által örökített szájhagyomány útján. Több gondolkodó is megkérdõjelezi Mózes származását és beszámolóit. Sigmund Freud 1939-es könyvében, a &#8216;Mózes és a mono-teizmus&#8217;-ban felvetette, hogy Mózes valójában nem is zsidó, hanem elõkelõ egyiptomi (Szet-Amon egyiptomi királylány &#8216;törvénytelen&#8217; fia) volt, és Eknaton (Akhenaten) fáraó uralmához kötõdött. Ezt alátámasztandó úgy érvelt, hogy a Mózes által a zsidóknak átadott törvények nagy része egyiptomi eredetû. A Tíz-parancsolat és az egyiptomi Halottak Könyve közti hasonlóságot említettük. Freud felteszi a kérdést: ugyan miért akart volna egy zsidó egyiptomi szokást (ti. a Tízparancsolatot) megtartani, ha már megszabadult a rabszolgaságból?!

Nem Freud volt az elsõ, aki kételkedett Mózes héber eredetében. Az Egyiptom története címû mûvében a Manetho nevû pap írja, hogy Mózes magas rangú egyiptomi pap volt, aki Heliopolisz misztikus iskolájában tanult. Gardner még ennél is merészebb feltevéssel állt elõ. (...) Meggyõzõen érvelve kifejtette, hogy Mózes nem más, mint Eknaton, vagy hivatalos nevén IV. Amenhotep fáraó. Ez nem volt teljesen új gondolat, hiszen már a XVIII. századi rózsakeresztesek is ezen a véleményen voltak. (...) Tény, hogy Eknaton és Mózes gyermekkora között számos párhuzamot találunk. (...) III. Amenhotep második fia csak úgy menekült meg, hogy a bábák összefogtak az anyával, és a gyereket nádból font kosárba tették, amelyben leúsztatták a folyón. A fiút héberek nevelték fel, majd vallásos nevelést kapott Heliopoliszban, és késõbb feleségül vette féltestvérét, Nefertitit, miáltal számíthatott a trónra. A sásból készített kosárban menekült gyermek története egészen a sumérokig vezethetõ vissza. (...) Eknaton nevét sem volt szabad kiejteni, ami csak növelte az életét körülvevõ titokzatosságot. Gardner szerint Eknaton fia volt a híres gyermekfáraó: Tutenkámen. (...)

Eknaton akkor lép újra a bibliai (ószövetségi) történetbe, amikor "testvérével", Áronnal, a levitával - a "levita" szóról jut eszembe, nyilván belõle ered a "levitál" ige! - együtt visszatér Egyiptomba, hogy "Ábrahám Istenéne " a parancsára megszabadítsa a zsidókat. Egyiptomi varázslókkal vívott mágikus párbaj után a megmaradt zsidókkal együtt elhagyják az országot. (...) Gardner arra is rá-mutatott, hogy Eknaton követõi még mindig õt tartották a jog szerinti trón-örökösnek, és Moze, Mezes, vagy Mozis néven szólították, ami "örökös"-t vagy "valakitõl született"-et jelent. Így tehát lehetséges, hogy a Mózes nem is név, hanem rang. (...) A Mózes-Eknaton elméletet támogatja Miriam alakja is - õ volt a prófétához legközelebb álló asszony; nagy szerepet játszott az egyiptomi kivonulásban s az azt követõ eseményekben. Gardner megállapította: &#8216;Minden feljegyzés arra mutat, hogy Eknaton uralkodásának vége felé Miriam lett a fõ királynõ Meri-Amon ("Ámon kedveltje") néven. Kettõs királyi örökséget õrzött: egyiptomit és mezopotámiait. Késõbb õ volt az, aki számûzetésbe vonult Mózes-Eknatonnal, és akit az izraeliták Miriam (Mária) néven ismertek meg (...) s az õ királyi vére volt az, ami lányán, Tutenkámen testvérén keresztül biztosította az utódlást Júda uralkodóháza számára." Ha Mózes valóban azonos személy volt Eknatonnal; ez sokkal szorosabb kapcsolatra utal az õsi egyiptomiak és a héberek között, mint amit eddig sejtettek és megmagyarázza a héber teológiába beolvadt egyiptomi elemeket. De még ha Mózes és Eknaton nem ugyanaz a személy volt is, rendelkezésünkre állnak feljegyzések, melyek szerint Mózes igen jártas volt az õsi tudásban és magas rangra jutott Egyiptomban. Az új-szövetségi Apostolok Cselekedetei (7,22) megállapítja: "Így Mózes szert tett az egyiptomiak minden tudományára, s szavaiban és tetteiben egyaránt hatalmas volt." A bibliai történet szerint Mózes azután lett a héberek pátriárkája, hogy a Sínai-hegyen üzeneteket és parancsolatokat kapott Istentõl. Míg Jehovával találkozott, követõi biztos távolból figyeltek. Amit láttak, az Mózes második könyvében így van leírva (19,18): "Az egész Sínai-hegyet beborította a füst, mivel az Úr tûzben szállt le rá. A füst úgy szállt fel, mint az olvasztó kemence füstje, s az egész hegy hevesen megrendült." A leírás összecseng Illés próféta késõbbi elbeszélésével, ........

az írás folytatását megtaláljátok a linken de gördítsétek le a 2.2 és 2.3 pontig!
http://www.nemzetihirhalo.hu/index.ph...kk=19#cikk