Bejelentkezés
Kósa: táltos-közeli emberek az alkotmánybírák között
Kóser a kósert szereti, de ha táltos kell neki, azt is bekaphatja!
Debrecen polgármestere a konkrétat szereti, nem a láthatatlant.
Az csak Sólyom László véleménye, hogy a jelenlegi alkotmány modern és európai, így nem kellene hozzányúlni, söpörte félre volt államfõ és alkotmánybírósági elnök álláspontját a Heteknek adott interjújában Kósa Lajos.
Debrecen polgármestere szerint egyébként épp Sólyom nyilatkozta többször is, hogy az alkotmányból hiányzik egy sor nagyon fontos elv, ami egyébként levezethetõ az alaptörvény szellemiségébõl. Persze megeshet, vélekedett Kósa, hogy Sólyom László lát egyfajta láthatatlan alkotmányt, de az is megeshet, hogy van olyan ember az országban, aki mást lát. És mivel nem ugyanazt látják, Kósa szerint a félreértések elkerülése miatt célszerûbb, ha konkrétan fogalmaz az alkotmány. Például, a mostani alaptörvényben nincs konkrétan kimondva hogy a házasság egy férfi és egy nõ kapcsolata, így – bár ugyanezt az Alkotmánybíróság is levezette – Kósa szerint jobb, ha le van írva, mert akkor nem lesz vita. Hiszen, érvelt a Fidesz ügyvezetõ alelnöke, „ha láthatatlan az alkotmány, akkor a láthatatlanban azt látok, amit akarok”.
Persze azt Kósa nem vitatja, hogy az alkotmányjogász egy szakma, de úgy tapasztalja, hogy a taláros bírák között akad egy-két „látó ember”, akiket kevés választ el a táltosoktól. Úgyhogy a békesség érdekében Kósa konkrétumokat akar – és új elemeket. Például a régi alaptörvényben nincs olyan passzus, ami az eladósodástól védené az országot, hiányzik belõle az önvédelem joga, illetve azt sem írták bele, miszerint Magyarországon azok a 21. századi környezetvédelemi elvek az irányadók, amelyek azt mondják: az fizet, aki a környezet rongálja, károsítja. Ráadásul Kósa szerint az alkotmányból a szociális felelõsség is hiányzott, de ezt most beleírta a Fidesz.
És Kósa szerint az sem igaz, hogy a kormánypárt kiszerelte a rendszerbõl a hatalom ellensúlyait, fékjeit. Ezt támasztja alá, magyarázza Kósa, hogy érdemi hatáskört kap a Költségvetési Tanács, ami a szocialisták idejében csupán sóhivatal volt. (A hatáskör lényege: ha egy kormány nem tudja biztosítani az alkotmányban foglalt költségvetési követelményeket, akkor a Tanács akár parlament feloszlatását is kezdeményezheti. Ráadásul Kósa úgy érzi, maga az Alkotmánybíróság helyzete is javulni fog: évente sok ezer beadvány érkezik a testülethez, amely csak 200-300-al tud foglalkozni. Hogy mely ügyekkel, azt az Alkotmánybíróság maga dönti el. Márpedig ez a gyakorlat a debreceni polgármester szerint nem segíti a jogbiztonságot. A Fidesz által elképzelt rendszerben viszont az Alkotmánybíróság elé kerülõ ügyek szûrõn mennek majd keresztül, így gyakorlatilag nem utólagos, hanem elõzetes normakontrol zajlik és megszüntethetõ az a faramuci helyzet, hogy hosszú évek telnek el alkotmányellenes állapotban, de a történteket már nem lehet reparálni.
Azt a kérdést, hogy hogyan tud a kormányzati intézkedések ellen érdemben segítséget találni egy polgár, konkrétan a magánnyugdíjpénztári-tagság kõkemény felszámolása ellen miképp protestálhat, Kósa azzal verte vissza, hogy „a nép döntött: a magánnyugdíj pénztári tagok 90 százaléka visszalép az állami rendszerbe”. Ami pedig a kormány „keménykedését” illeti, az a debreceni polgármester szerint azonos szintû volt azzal a fenyegetettséggel, amit a magánnyugdíjpénztári-rendszer jelentett az ország és a tagok számára az adott pillanatban. Ugyanis, magyarázta Kósa, jelentõs mértékben a magánnyugdíj-rendszer okozta az állam eladósodását. Ráadásul a magánnyugdíj-rendszer bevezetésekor sem volt semmiféle népszavazás, pedig a szisztéma bizonyos korosztályok számára kötelezettséget jelentett. És egyébként Kósa szerint felléphet egy kormányzati döntés ellen a köz, hiszen a népszavazás intézménye megmarad.
A polgári kormány, hangsúlyozta Kósa, amúgy is odafigyel arra, amit az emberek mondanak, így sok mindent képes korrigálni. Ilyen korrekciós ügy volt többek között a családi szavazás kérdése, amit valószínûleg mégsem illeszt be a kormány az alkotmányba – noha Kósának szimpatikus az ötlet, ám az emberek többsége nem kér belõle, és ezt el kell fogadni. És eredetileg az önvédelem joga sem szerepelt volna az alaptörvényben, de olyan mértékû ez ügyben a népakarat, hogy be kell emelni az alkotmányba.
Azon pedig Kósa nem aggódik, hogy esik az emberek véleményére figyelõ kormány népszerûsége, sõt inkább meg van lepõdve, hogy csak ilyen kis mértékben fogy az emberek szeretete. Hiszen a Fidesz kormányra kerülésével az alapvetõ irányok változtak meg, de emiatt máról holnapra senkinek sem lett jobb az élete, sõt, volt, akinek romlott a helyzete, például a devizahiteleseké, akik ki vannak szolgáltatva a piaci hangulatoknak. És bizony Kósa szerint azt is lehet tudni, hogy a kormányzás koptat, úgyhogy szerinte inkább az a furcsa egy ilyen helyzetben, hogy még mindig magas a párt népszerûsége.
Forrás: Link
Debrecen polgármestere a konkrétat szereti, nem a láthatatlant.
Az csak Sólyom László véleménye, hogy a jelenlegi alkotmány modern és európai, így nem kellene hozzányúlni, söpörte félre volt államfõ és alkotmánybírósági elnök álláspontját a Heteknek adott interjújában Kósa Lajos.
Debrecen polgármestere szerint egyébként épp Sólyom nyilatkozta többször is, hogy az alkotmányból hiányzik egy sor nagyon fontos elv, ami egyébként levezethetõ az alaptörvény szellemiségébõl. Persze megeshet, vélekedett Kósa, hogy Sólyom László lát egyfajta láthatatlan alkotmányt, de az is megeshet, hogy van olyan ember az országban, aki mást lát. És mivel nem ugyanazt látják, Kósa szerint a félreértések elkerülése miatt célszerûbb, ha konkrétan fogalmaz az alkotmány. Például, a mostani alaptörvényben nincs konkrétan kimondva hogy a házasság egy férfi és egy nõ kapcsolata, így – bár ugyanezt az Alkotmánybíróság is levezette – Kósa szerint jobb, ha le van írva, mert akkor nem lesz vita. Hiszen, érvelt a Fidesz ügyvezetõ alelnöke, „ha láthatatlan az alkotmány, akkor a láthatatlanban azt látok, amit akarok”.
Persze azt Kósa nem vitatja, hogy az alkotmányjogász egy szakma, de úgy tapasztalja, hogy a taláros bírák között akad egy-két „látó ember”, akiket kevés választ el a táltosoktól. Úgyhogy a békesség érdekében Kósa konkrétumokat akar – és új elemeket. Például a régi alaptörvényben nincs olyan passzus, ami az eladósodástól védené az országot, hiányzik belõle az önvédelem joga, illetve azt sem írták bele, miszerint Magyarországon azok a 21. századi környezetvédelemi elvek az irányadók, amelyek azt mondják: az fizet, aki a környezet rongálja, károsítja. Ráadásul Kósa szerint az alkotmányból a szociális felelõsség is hiányzott, de ezt most beleírta a Fidesz.
És Kósa szerint az sem igaz, hogy a kormánypárt kiszerelte a rendszerbõl a hatalom ellensúlyait, fékjeit. Ezt támasztja alá, magyarázza Kósa, hogy érdemi hatáskört kap a Költségvetési Tanács, ami a szocialisták idejében csupán sóhivatal volt. (A hatáskör lényege: ha egy kormány nem tudja biztosítani az alkotmányban foglalt költségvetési követelményeket, akkor a Tanács akár parlament feloszlatását is kezdeményezheti. Ráadásul Kósa úgy érzi, maga az Alkotmánybíróság helyzete is javulni fog: évente sok ezer beadvány érkezik a testülethez, amely csak 200-300-al tud foglalkozni. Hogy mely ügyekkel, azt az Alkotmánybíróság maga dönti el. Márpedig ez a gyakorlat a debreceni polgármester szerint nem segíti a jogbiztonságot. A Fidesz által elképzelt rendszerben viszont az Alkotmánybíróság elé kerülõ ügyek szûrõn mennek majd keresztül, így gyakorlatilag nem utólagos, hanem elõzetes normakontrol zajlik és megszüntethetõ az a faramuci helyzet, hogy hosszú évek telnek el alkotmányellenes állapotban, de a történteket már nem lehet reparálni.
Azt a kérdést, hogy hogyan tud a kormányzati intézkedések ellen érdemben segítséget találni egy polgár, konkrétan a magánnyugdíjpénztári-tagság kõkemény felszámolása ellen miképp protestálhat, Kósa azzal verte vissza, hogy „a nép döntött: a magánnyugdíj pénztári tagok 90 százaléka visszalép az állami rendszerbe”. Ami pedig a kormány „keménykedését” illeti, az a debreceni polgármester szerint azonos szintû volt azzal a fenyegetettséggel, amit a magánnyugdíjpénztári-rendszer jelentett az ország és a tagok számára az adott pillanatban. Ugyanis, magyarázta Kósa, jelentõs mértékben a magánnyugdíj-rendszer okozta az állam eladósodását. Ráadásul a magánnyugdíj-rendszer bevezetésekor sem volt semmiféle népszavazás, pedig a szisztéma bizonyos korosztályok számára kötelezettséget jelentett. És egyébként Kósa szerint felléphet egy kormányzati döntés ellen a köz, hiszen a népszavazás intézménye megmarad.
A polgári kormány, hangsúlyozta Kósa, amúgy is odafigyel arra, amit az emberek mondanak, így sok mindent képes korrigálni. Ilyen korrekciós ügy volt többek között a családi szavazás kérdése, amit valószínûleg mégsem illeszt be a kormány az alkotmányba – noha Kósának szimpatikus az ötlet, ám az emberek többsége nem kér belõle, és ezt el kell fogadni. És eredetileg az önvédelem joga sem szerepelt volna az alaptörvényben, de olyan mértékû ez ügyben a népakarat, hogy be kell emelni az alkotmányba.
Azon pedig Kósa nem aggódik, hogy esik az emberek véleményére figyelõ kormány népszerûsége, sõt inkább meg van lepõdve, hogy csak ilyen kis mértékben fogy az emberek szeretete. Hiszen a Fidesz kormányra kerülésével az alapvetõ irányok változtak meg, de emiatt máról holnapra senkinek sem lett jobb az élete, sõt, volt, akinek romlott a helyzete, például a devizahiteleseké, akik ki vannak szolgáltatva a piaci hangulatoknak. És bizony Kósa szerint azt is lehet tudni, hogy a kormányzás koptat, úgyhogy szerinte inkább az a furcsa egy ilyen helyzetben, hogy még mindig magas a párt népszerûsége.
Forrás: Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2011. April 12. 10:57:31
- 2011. April 12. 12:55:03
- 2011. April 12. 12:58:28
- 2011. April 12. 13:40:11
- 2011. April 12. 13:49:19
- 2011. April 12. 13:53:02
- 2011. April 12. 14:22:35
- 2011. April 12. 14:37:30
- 2011. April 12. 15:22:10
- 2011. April 12. 16:13:41