Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Kósa: táltos-közeli emberek az alkotmánybírák között

Kóser a kósert szereti, de ha táltos kell neki, azt is bekaphatja!
Debrecen polgármestere a konkrétat szereti, nem a láthatatlant.
Az csak Sólyom László véleménye, hogy a jelenlegi alkotmány modern és európai, így nem kellene hozzányúlni, söpörte félre volt államfõ és alkotmánybírósági elnök álláspontját a Heteknek adott interjújában Kósa Lajos.

Debrecen polgármestere szerint egyébként épp Sólyom nyilatkozta többször is, hogy az alkotmányból hiányzik egy sor nagyon fontos elv, ami egyébként levezethetõ az alaptörvény szellemiségébõl. Persze megeshet, vélekedett Kósa, hogy Sólyom László lát egyfajta láthatatlan alkotmányt, de az is megeshet, hogy van olyan ember az országban, aki mást lát. És mivel nem ugyanazt látják, Kósa szerint a félreértések elkerülése miatt célszerûbb, ha konkrétan fogalmaz az alkotmány. Például, a mostani alaptörvényben nincs konkrétan kimondva hogy a házasság egy férfi és egy nõ kapcsolata, így – bár ugyanezt az Alkotmánybíróság is levezette – Kósa szerint jobb, ha le van írva, mert akkor nem lesz vita. Hiszen, érvelt a Fidesz ügyvezetõ alelnöke, „ha láthatatlan az alkotmány, akkor a láthatatlanban azt látok, amit akarok”.

Persze azt Kósa nem vitatja, hogy az alkotmányjogász egy szakma, de úgy tapasztalja, hogy a taláros bírák között akad egy-két „látó ember”, akiket kevés választ el a táltosoktól. Úgyhogy a békesség érdekében Kósa konkrétumokat akar – és új elemeket. Például a régi alaptörvényben nincs olyan passzus, ami az eladósodástól védené az országot, hiányzik belõle az önvédelem joga, illetve azt sem írták bele, miszerint Magyarországon azok a 21. századi környezetvédelemi elvek az irányadók, amelyek azt mondják: az fizet, aki a környezet rongálja, károsítja. Ráadásul Kósa szerint az alkotmányból a szociális felelõsség is hiányzott, de ezt most beleírta a Fidesz.

És Kósa szerint az sem igaz, hogy a kormánypárt kiszerelte a rendszerbõl a hatalom ellensúlyait, fékjeit. Ezt támasztja alá, magyarázza Kósa, hogy érdemi hatáskört kap a Költségvetési Tanács, ami a szocialisták idejében csupán sóhivatal volt. (A hatáskör lényege: ha egy kormány nem tudja biztosítani az alkotmányban foglalt költségvetési követelményeket, akkor a Tanács akár parlament feloszlatását is kezdeményezheti. Ráadásul Kósa úgy érzi, maga az Alkotmánybíróság helyzete is javulni fog: évente sok ezer beadvány érkezik a testülethez, amely csak 200-300-al tud foglalkozni. Hogy mely ügyekkel, azt az Alkotmánybíróság maga dönti el. Márpedig ez a gyakorlat a debreceni polgármester szerint nem segíti a jogbiztonságot. A Fidesz által elképzelt rendszerben viszont az Alkotmánybíróság elé kerülõ ügyek szûrõn mennek majd keresztül, így gyakorlatilag nem utólagos, hanem elõzetes normakontrol zajlik és megszüntethetõ az a faramuci helyzet, hogy hosszú évek telnek el alkotmányellenes állapotban, de a történteket már nem lehet reparálni.

Azt a kérdést, hogy hogyan tud a kormányzati intézkedések ellen érdemben segítséget találni egy polgár, konkrétan a magánnyugdíjpénztári-tagság kõkemény felszámolása ellen miképp protestálhat, Kósa azzal verte vissza, hogy „a nép döntött: a magánnyugdíj pénztári tagok 90 százaléka visszalép az állami rendszerbe”. Ami pedig a kormány „keménykedését” illeti, az a debreceni polgármester szerint azonos szintû volt azzal a fenyegetettséggel, amit a magánnyugdíjpénztári-rendszer jelentett az ország és a tagok számára az adott pillanatban. Ugyanis, magyarázta Kósa, jelentõs mértékben a magánnyugdíj-rendszer okozta az állam eladósodását. Ráadásul a magánnyugdíj-rendszer bevezetésekor sem volt semmiféle népszavazás, pedig a szisztéma bizonyos korosztályok számára kötelezettséget jelentett. És egyébként Kósa szerint felléphet egy kormányzati döntés ellen a köz, hiszen a népszavazás intézménye megmarad.

A polgári kormány, hangsúlyozta Kósa, amúgy is odafigyel arra, amit az emberek mondanak, így sok mindent képes korrigálni. Ilyen korrekciós ügy volt többek között a családi szavazás kérdése, amit valószínûleg mégsem illeszt be a kormány az alkotmányba – noha Kósának szimpatikus az ötlet, ám az emberek többsége nem kér belõle, és ezt el kell fogadni. És eredetileg az önvédelem joga sem szerepelt volna az alaptörvényben, de olyan mértékû ez ügyben a népakarat, hogy be kell emelni az alkotmányba.

Azon pedig Kósa nem aggódik, hogy esik az emberek véleményére figyelõ kormány népszerûsége, sõt inkább meg van lepõdve, hogy csak ilyen kis mértékben fogy az emberek szeretete. Hiszen a Fidesz kormányra kerülésével az alapvetõ irányok változtak meg, de emiatt máról holnapra senkinek sem lett jobb az élete, sõt, volt, akinek romlott a helyzete, például a devizahiteleseké, akik ki vannak szolgáltatva a piaci hangulatoknak. És bizony Kósa szerint azt is lehet tudni, hogy a kormányzás koptat, úgyhogy szerinte inkább az a furcsa egy ilyen helyzetben, hogy még mindig magas a párt népszerûsége.

Forrás: Link

Hozzaszolasok

1207 #1 1207
- 2011. April 12. 10:57:31
Az ilyen patkányrózsik miközben ekkora hülyeségeket mondanak komoly arccal, magukban jókat nevetnek az elbutított naiv Magyarokon.
Megmagyarázzák nekünk mi akarjuk kiirtani saját magunkat, sõt egyenesen követeljük.
De, hát megérdemeljük? Meg hát!
9 #2 9
- 2011. April 12. 12:55:03
Lesz neked még sokkal kisebb a mellényed!
1207 #3 1207
- 2011. April 12. 12:58:28
Koré, ez nekem szólt, vagy a rózsinak?
2443 #4 2443
- 2011. April 12. 13:40:11
Reméllem a táltosok elintézik,hogy minden tévériporter ,aki elé élõadásba kerül a ká lajos, átváltozzon kálmánolgává! na akkor ossza az észt... mellesleg a slendrián humor sose maradandó.. a jogszabályok jelenleg nem tiltják, hogy táltosok alkotmánybíróvá válljanak, az hogy nem mennek képviselõnek, kizárólag a jóizlés és a gerinc megfelelõ állapotja végett van így...
9 #5 9
- 2011. April 12. 13:49:19
JANI PAPA!
a CIKK nagyképû kiskirályának vakkantottam egyet mérgemben. Azt hittem érthetõen tettem.
9 #6 9
- 2011. April 12. 13:53:02
A gondolataidhoz viszont van egy levél idézetem, melyben Móricz Jánost, az Equadorban kutató magyar honfitársunkat "oktatja ki" egy rózsi. Mindjárt megkeresem. Meg is van!

Móricz Jánostól levél részlet:

"Ma tudom, hogy nem vagyok "fölfedezõ", mert amire én rájöttem, azt nálamnál sokkal jobban tudta a
V(iva)AtiKán, a spanyol korona, a habsburgok, s a héberek.
Csak mi nem tudtuk, hogy kik vagyunk, csak nekünk volt tilos saját múltunkat ismerni. Mindezt tisztázta nekem egy héber Argentinában, ki nevetve mondta:
"Tudja Móricz úr, csak a magyarok olyan hülyék, hogy elhitték, hogy õk nem hunok, mert mi nagyon jol tudtuk, hogy a magyarok hunok, s az indiánok is hunok. Most maga rájött, de ne beszéljen errõl, mert kár lenne magáért. Majd csinálunk mi magából olyan nagy tudóst, olyan gazdag embert, hogy na. Csak Amerikáról ne beszéljen! Jó volt így ezer évig, jó lesz ezután is. Maga úgysem tudna változtatni. Hagyja maga a magyarokat, úgy ahogy vannak, azok hülyék!"
1207 #7 1207
- 2011. April 12. 14:22:35
Hát igen így van ez, ezek a lelki toprongyok állandóan megakarják mondani mit tehetünk mit nem, mit tudhatunk és mi az amit nem szabad megtudnunk.
Nekem tetszik ez az írás, gondoltam megosztom veletek.

Címlap
A paraziták 21 pontja.
2011, április 9 - 09:01 | Guerilla

Mottó: "A parazita, ha vesztét érzi, akkor is öl, ha tudja, hogy a gazdaállattal maga is elpusztul"

zsidó betelepülõk

1. Létrehoztunk egy demokráciának elnevezett rendszert, amit az ostoba barmok szabadságnak hisznek. Nem ismerték fel, hogy a mindenkori jelölõé a hatalom. Azé, aki megmondja, kik közül lehet választani. Folyamatosan biztosítani kell, hogy a pártok vezetését, a rendszerünkbe tartozó titkos szervezetbe tömörítsük. Csak olyanok kaphatnak meg kulcsszerepet, akik a mi irányításunkat elfogadják, és tudomásul veszik.

2. Ha a látókörünkbe kerülnek olyanok, akik olyan szervezettekkel ápolnak kapcsolatot, amely nem a mi irányításunk alatt állnak, haladéktalanul likvidálni kell õket. Érdekeinket kevésbé veszélyeztetõ esetben, elég köztörvényes bûncselekménnyel megvádolni, és börtönbe zárni az illetõket.

3. Az általunk irányított pártjaink vezetését és tagságát, szigorú ellenõrzés alatt kell tartani. Az arra kiképzett szakértõink pontos választ adnak arról, hogy ki milyen mértékben megvesztegethetõ, ki milyen mértékben zsarolható, ki milyen módon fenyegethetõ, és ki az, aki teljesen a mi oldalunkra átállt egyén, aki élvezetbõl is elárulja sajátjait. Kinek mi jár, a szerint kell kezelni.

4. Különös figyelmet kell szentelni, a saját fajtája iránt elkötelezett, tehetséges, népszerû emberek irányába. A likvidálás nem minden esetben célra vezetõ, mert könnyen mártírrá válhat az illetõ, ami részünkrõl nem megengedhetõ. Az ilyen embereknek állami megbízást kell adni, még pedig úgy, hogy amit ellenünk tesz, azt a mi utasításunkra, a mi igényeinknek megfelelõ módon tegye. Ügyelni kell, hogy az illetõ száját, mindig a víz közelében kell tartani, hogy szükség esetén bármikor le lehessen nyomni a víz alá. Lehet, sõt kötelezõ õsi történelmi alapokon nyugvó társadalmi szervezõdések életre hívása, de nem vezethet hõn áhított egységükhöz. Össze kell egy csokorba gyûjteni a hõzöngõ hazafiakat, de megfelelõ vezetés mellett, egy helyben kell topogásra kárhoztatni õket. Ha valami véletlen folytán mégis összeverõdne egy nem mi általunk vezérelt csoportosulás, akkor rágalomhadjáratot kell indítani ellenük, akár úgy is, hogy a saját szimbólumainkat, sírhelyeinket, emlékmûveinket gyalázzuk meg, hogy erre való hivatkozással, bíróság elé citálhassuk õket, akit a markunkban lévõ bíróság, a markunkban lévõ média támogatásával, jogerõsen elítél.

5. Ügyelni kell arra, hogy az általunk megalkotott törvények, rendeletek, határozatok megfelelõen pontatlanok legyenek, egymásnak ellentmondjanak. Ennek okán, a kizárólagosan közülünk kikerülõ ügyvédi kart folyamatosan eltartatjuk, mert állandóan szükség lesz munkájukra. Továbbá pontosan informálódhatunk ügyvédeink védenceirõl.

6. A helyi közigazgatási szervek tudomása nélkül, minden gazdasági és stratégiai pozícióba, saját jól kiképzett csatlósainkat kell helyezni. Csatlós csak ott foglalhat el tiszti pozíciót, ahol a beépített embereink már jelen vannak.

7. A rendfenntartó erõk vezetõinek megengedett bárminemû bûnszervezettel való kapcsolata, csak tudj róla, és vedd el a haszon nagyobb részét.

8. Fontos, hogy az egészségügybe, az oktatásban, közmûvelõdésben ne legyenek megfizetve az alkalmazottak. Így biztosíthatod, hogy az elsilányosodjon.

Eredeti történelmûket el kell venni. Annak valódiságát hirdetõ tanokat nevetségessé kell tenni, tudománytalannak titulálni. Hitvány bûnös nemzet érzetét kell beléjük nevelni. A szakrális királyságok tényét tagadni kell. A királyok zsarnokságára és kegyetlenkedéseire kell fektetni a hangsúlyt. Nem szabad engedni, hogy a közgondolkodás eljusson a királyság, mint intézmény, vágyáig.

9. A közhivatalokba elbutult, ostoba, rosszindulatú személyeket kell pozíciókkal ellátni. Egyes ügyekkel, több osztálynak, alosztálynak és csoportnak kelljen foglalkozni, de döntést egyik se tudjon hozni a másik jóváhagyása nélkül. Semmiképpen nem engedhetõ meg normális mûködésük. Így el lehet érni, hogy semmi ne mûködjön, ami nem a mi érdekünk.

10. Csak azokat a csatlósokat szabad kitüntetéssel ellátni, akik nem akarnak túl látni egy-egy probléma körön, és nem fognak annak analizálásába.

11. Minden nemzeti termelést vissza kell szorítani. A mezõgazdaság tevékenységét veszteségessé kell tenni, így az magától, szinte észrevétlenül, kihalásos módon elsorvad. Az ipart, ha már tönkre tettük, nem szabad hagyni, hogy ismét talpra álljon. Mesterségesen ki kell vonni a pénzt a gazdaság vérkeringésébõl. Jogos járandóságok kifizetését meg kell tagadni, a vállalkozókat, ki kell véreztetni. Hirdetni kell a termelõ munka alantas jellegét. Csak a szolgáltató ipar mûködjön kedvünkre, mert így mi dönthetjük el, kinek adjunk munkát, ezáltal megélhetést.

12. Mondanom sem kell, annyira természetes, hogy az írott és elektronikus média minden jelenleg ismert formáját, tulajdonosi szinten ellenõrizni kell.

13. Minden tudományos kutatóintézet fokozott felügyeletet igényel. A találmányokat csak akkor vonhatjuk hasznosítási fázisba, ha kizárólag a mi saját fajtánk fejébõl pattanhat ki, vagy eltulajdonítható. Ha nem lehetséges az eltulajdonítás, az ötletgazdát örökre el kell némítani.

14. A megélhetéshez szükséges valamennyi közmû, így az ivóvíz, energia, szennyvízelvezetés, megszerzendõ, és saját tulajdonban tartandó. A szolgáltatás árát, állandóan az elviselhetetlenség határán kell tartani. A felhasználó így kénytelen állandóan rettegni attól, mit hoz a holnap. A létbizonytalanság, a rabszolgasorsban tartás eszköze. Ezért az egyénnek, a közmû hálózat bármely rendszerérõl való lekapcsolódása nem ajánlott.

15. A gyógyítás, természet adta módszereit szigorúan tiltani kell. Kizárólag a tulajdonunkban lévõ gyógyszerek, és gyógymódok alkalmazhatók, melyek arra jók, hogy átmeneti javulást okozzanak. A mellékhatások kiküszöbölésére megvásároltatott újabb, és újabb gyógyszerek úgyis biztosítják a folyamatos árbevételt, és a megfelelõ hasznot. Ki kell fejleszteni olyan vírusokat, aminek az ellenszerét csak a mi fajtánk ismerheti, és használhatja. Az élelmiszerüket olyan módon kell az asztalukra tenni, hogy az soha ne lehessen friss. Hirdetni kell a konzerv és a fagyasztott áruk nagyszerûségét, így kellõ mennyiségû mérgezõ vegyi anyagot juttathatunk tartósítószer címén a szervezetükbe. Ezáltal ismételten, jelentõsen növelhetjük gyógyszergyártó iparunk hasznát.

16. Tûzzel, vassal irtani kell a hitélet valóságába vetett bizalmat. Porból lettünk, porrá leszünk. Ez legyen a hittétel. Nem kell, hogy átlássák, hogy minden cselekedetüknek súlya van. Éljék le csak úgy az életüket, abban a hitben, hogy nincs több esélyük. Költsenek, szórakozzanak, éljenek csak egészségtelen életet a mi hasznunkra.

17. Az ellenõrzõ szervek ellenõrzésének az ellenõrzését is ki kell, megfelelõ besúgó, és fizetett hálózattal építeni.

18. Az államot és a magánszemélyeket visszafizethetetlen kölcsönökbe kell csalogatni. Amikor ez megtörtént, olyan gazdasági helyzetet kell teremteni, hogy képtelenek legyen a kölcsönüket visszafizetni. Ezáltal az erõsebbek, bérlõkké válhatnak saját otthonukban, a gyengébbek mehetnek az utcára. A felszabadult ingatlanok kisajátíthatók a világ más részein élõ, testvéreink számára.

19. Egyes kisebbségeket ragyogóan fel lehet használni a többségi nemzet ellehetetlenítésére. Segíteni kell jogokat, kiharcolni nekik kötelezettségek nélkül. Megfelelõ rendeletekkel fel kell szaporítani õket, majd a jog szerint járó segélyek terheit a többség vállára kell tenni. A nációk között felmerülõ jogi kérdésekben, a kisebbségnek mindig elõjogai legyenek.

20. A család szentségét tedd tönkre. Priorizáld az egyedül létet, és az egynemûek párkapcsolatát. Engedd, sõt támogasd a magzat elvételét.

21. Utoljára, de nem utolsó sorban termõföldjeik tulajdonjogát meg kell szerezni, így a kiszolgáltatottság véglegessé, és visszafordíthatatlanná válik.
2471 #8 2471
- 2011. April 12. 14:37:30
Azért az érdekelne honnan a f@szból tudják mi mik vagyunk fõlkéne robbantani azokat a levéltárakat muzeumokat ahol a titkainkat tárolják és derüljön végre ki minden igazság!!!!A rossebb egyem emg ezeket mind!
74 #9 74
- 2011. April 12. 15:22:10
Kedves Mindenki!

Úgy volt, ahogy Janipapa leírta, de lebuktak, Hegel ne mérgelõdj, mert mi megelõztük õket, az igaz, hogy összegyûjtötték és eltüntették lerombolták emlékeinket - de a tudást nem tudták legyõzni és nem is fogják.

El mentettük a jövõ számára - mondákban, mesékben ...stb. regében - regélem: Föld minden országában úgy kezdõdik az igazi MESE, hogy HOL VOLT HOL NEM VOLT.... STB.

hogy megértsd ez Grandpierre Attila Tanító leírta - leírta, úgy, hogy mindenki megértse - nekünk csak a feladatunk az, hogy terjesszük, terjesszük, hogy van más boldogabb és szebb világ, ahol minden természetes és harmóniában áll...

olvassátok el:


Hozzászólások

spartakusz spartakusz üzente 3 hete

Szevasztok!

http://www.grandpierre.hu/200310/nepmese.htm
Nekem az jobban inponál - és talán igazabb is, egy kis részlet az írásból, hogy felcsigázza érdeklõdésed:

"Ebben a rövid írásban csak egy-két mese-elemet vizsgálok meg. A magyar népmese jellegzetes indítása: „Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, az Üveghegyeken is túl, ahol a kurtafarkú kismalac túr, volt egyszer a világon…”. Így például „Eccer vót, hol nem vót a régi világba, még talán azonn es, az óperenciás tengerenn es túl, még talán az üveghegyeken es túl…” – így kezdõdik a Pupos János c. bukovinai székely népmese. De hogyan értsük ezt a népmese-indítást? Szabó Judit népmesekutató szerint „a mesei tér- és idõfogalmat jelölõ formula, az „egyszer volt, hol nem volt…állítás-tagadásként jelentkezõ hely –és idõmeghatározás”. Ez a volt-nem voltba foglalt állítás-tagadás tehát tulajdonképpen jelzi, hogy ami ezután következik, azt nem kell komolyan venni, az „csak” mese, az valótlanság. Ha a szó szoros értelmében vesszük, azaz a mese elõadásának helyzetére vonatkoztatjuk, akkor a mese persze valótlanság, hiszen nem ott és akkor játszódnak le az események, ahol a mesét mesélik. De ezen az alapon a fizika tankönyv feladatai is valótlanságok lennének, hiszen nem ott és akkor zajlanak le a fizikai folyamatok, ahol és amikor a fizikai feladatot a tanulók, mérnökök megoldják – és épp ez a lényege a feladatmegoldásnak, a jelen nem levõ helyzetre történõ elõzetes felkészülésnek. A fizika esetében ismertnek vehetõ, hogy hol és mikor zajlanak le a feladatban leírt fizikai folyamatok. De tudjuk-e, hol és mikor zajlottak le a mesében leírt események? Mire vonatkozik, melyik térre és idõre a mese bevezetõ „varázs”-formulája? Honti János „A mese világa” c. könyvében megfogalmazza, hogy a világ értelmezése teszi a világot átélhetõvé, érthetõvé, emberi valósággá. Ha tehát mi a mese emberi lényegét akarjuk felfogni, értelmeznünk kell a mese titokzatos, bevezetõ formuláját! De milyen alapon tegyük ezt?

Természetes alapot ad az értelmezéshez a mesehelyzet. A mese a régi világra vonatkozik, ezért a mese tényleges kibontakozását be kell vezesse egy idõutazás, utazás a mából a régmúlt világába! A kiinduló helyzet, a mese hangütése, a „hol volt, hol nem volt”, már a tulajdonképpeni mesevilágot érzékelteti, tehát a „hol volt, hol nem volt" a mese világa és a mai világ között feszülõ idõhíd túlsó pillére, ami már teljességében a mese világában található. Miután a mesemondó a túlsó pillért elhelyezte, ezután indulhatunk át az idõhídon a mából a régmúltba. És mit látunk utunkban? Elõször feltûnik a „régi világ”, majd „talán azon is túl” az Óperenciás tenger, majd azon túl az „üveghegyek”, és csak ezek után érkezhetünk meg az újra valóság-szagú világba, a túlpart világába, oda, ahol a „kurtafarkú kismalac túr”. Hogyan értelmezzük ezeket az egymásra következõ a mese-elemeket? Természetszerûen utazásunk szemléltetése egy térbeli utazásként jeleníthetõ meg, mintha nem az idõben, hanem a térben utaznánk, hiszen az idõutazás számunkra gyakorlatilag nem valóságos, viszont térben könnyen útra kelhetünk.

Nem szabad tehát készpénznek vennünk, hogy az Óperenciás tenger egy térbeli tenger, ami valahol, ma (vagy régebben, földrajzi tengerként) megtalálható. Az „Óperenciás tenger”, korszakjelzõ lévén, azt a korszakot jelöli, amikor a vizek, tengerek nagy kiterjedése volt jellemzõ. Az Óperenciás tenger tehát a „nagy víz” korszaka, a mindenhol jelen levõ víz világkorszaka…és ha ezt felfogjuk, akkor kirajzolódik a megoldás elõttünk: az Óperenciás tenger az Özönvíz világkorszakára utal! Létezik ez? Valóságos értelmezést nyertünk? Ezt is eldönthetjük, ha az így felmerült értelmezési szempontot alkalmazzuk a sorra következõ meseelemekre: a következõ az Üveghegyek világkorszaka. Ha az Óperenciás tenger az Özönvíz világkorszakát jelenti, akkor az Üveghegyek nem jelenthetnek mást, mint a Jégkorszakot! Az „Üveghegyek” kifejezés, korszakjelzõ lévén, azt a korszakot jelöli, amikor az üveghegyek, jéghegyek nagy kiterjedése volt jellemzõ. Ha az Óperenciás tenger a mindenhol jelen levõ víz, akkor az Üveghegyek világkorszaka a mindenhol jelen levõ Üveghegyeket kell jelentse! Igen, az értelmezések egybevágnak, egyik megerõsíti a másikat, törvényszerû, logikus láncot alkotva. A geofizika tudománya teljes mértékben alátámasztja a múltból felénk tekintve, azaz a mesei idõiránnyal ellentétesen haladva az enyhe, napfényes kor (kõkor), a rákövetkezõ Jégkorszak és a rákövetkezõ olvadás korszaka létét, amiket a mai, ismét napfényes korszak követ. Még egy ellenõrzésre nyílik módunk, mert a mesei indítás világosan megmondja, hogy az Üveghegyek világkorszakán túl ott áll az a világ, ahol a kurtafarkú kismalac túr, vagyis se víz-világ, se jég-világ, hanem napfényes, boldog, mesebeli szépségû világ tárul elénk világ. Ez a napfényes világ az Aranykor világa, ami az özönvíz és a Jégkorszak elõtti békés, mai szemmel szinte felfoghatatlan, de ugyanolyan valóságos világ, aminek valóságossága feltárható, felfogható, megérthetõ, ha alapvetõ emberi szempontjainkat nem hagyjuk figyelmen kívül, és helytálló értelmezést találunk a mesei indítás igazi jelentésére. És ha értelmezésünk helyes, akkor és csak akkor, a mesék valósága így válik valóságosan átélhetõvé. Valóban, ha a mese indításában a legrégibb állapot az Aranykor, és erre következik a ma felé közeledve a Jégkorszak, erre az Özönvíz korszaka, ez megfelel a jól ismert geológiai tényeknek, és annak a természetes sorrendnek is, hogy az Üveghegyek (a Jégkorszak mindenfelé kiterjedt jéghegyeinek) elolvadása vezet az Özönvíz, az Óperenciás tenger képzõdéséhez.

Így válik érthetõvé, így bontakozik ki elõttünk, hogy a mesevilág valójában egy olyan valóságos világ, ami teljes valóságos súlyával élni akar bennünk, és aminek szemeit csak úgy tudjuk felnyitni, láttatni, életre bírni, ha felfogjuk valóságos természetét, a különbözõ világkorszakokon átívelõ mivoltát. Ha igazunk van, és a mese világa a Jégkorszak elõtti, napfényes Aranykorról hoz hírt, akkor igazunknak valóságos történelem-alakító szerepe is van. Hiszen másképp alakítjuk életünket, ha úgy gondoljuk, hogy párezer évvel ezelõtt az ember vadember volt…hiszen akkor az események logikájából (abból, hogy egy dolog természete, igazi lényege születésével adott), az következik, hogy az ember lényege, hogy vadember legyen, mûveletlen, tudatlan, igénytelen, a táplálkozás elemi szintjéig nehezen felérõ legyen, vagyis megérdemli a nélkülözést, a szegénységet, és örüljön, ha ma válogathat a szegénység különbözõ formái (testi, lelki, szellemi, véglény-szerû, tömegember-létre kényszerített, arca-vesztett stb) között. És másképp alakítjuk életünket akkor, ha tudjuk, ha Napnál világosabban tudjuk, mert beragyog belsõ világunkba a népmesék idõkön átívelõ fénye, hogy eredeti természetünk a boldogságé, az emberi, világos értelemé, az Aranykoré, a csodálatosan kiteljesedõ, önmagának érvényt követelõ jóságé, és egyszer, évmilliókon keresztül, részünk is volt ebben az aranykori életben."

szeretettel: spártáéskus:...
2443 #10 2443
- 2011. April 12. 16:13:41
Kos,a lajos majd néz nagyokat, ha az éhes gyomrok nem veszik beee a silány humorát...
A továbbiakról: Hiába égettek el, romboltak hamisítottak át millió bizonyítékot, a ,,lenyomata" örökre megvan, elérhetõ, eltérõ mértékben megnyilvánul bennünk... ha most lerombolják a történelemoktatást, azal direkt szivességet tesznek, hogy a megérzések, keresések jófelé menjenek.. (persze marad a töri érettségi, de a mûtudás ami nem szerves benne, le fog 1-2 év alatt mállani a gyermektudatokról...)
Ja és kóserlajostól megkérdezhetnénk, hogy kiket szánnak alkotmánybírónak? Pokolbélát? vagy mást??? Õk garantáltan nem lesznek táltosok... ha ez az elvárás...

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.08 masodperc
635,050 egyedi latogato