Egységes európai adó kivetését sürgeti Janusz Lewandowski, az EU költségvetési biztosa. Az egyik elképzelés, hogy az áfa-kulcsok felemelésébõl származó többletet szednék be, de továbbra is napirenden van a pénzügyi tranzakciók megadóztatása is.

Magyarország már a "plafonon" van

Hónapok óta sürgeti az egységes európai adó bevezetését Janusz Lewandowski, az Európai Unió költségvetésért felelõs biztosa. A pénzügyminiszterek gödöllõi tanácskozása után több német lapnak is azt nyilatkozta, hogy eddig még soha nem voltak ilyen konkrét elképzelések az Európai Bizottság kezében az európai adóról, mint most. Ennek ellenére továbbra sem kristályosodott ki, hogy valójában milyen típusú adó bevezetésérõl lenne szó.

Az egyik elképzelés szerint a tagállamoknak meg kellene emelniük az általános forgalmi adókulcsokat, s a többletet közvetlenül befizetni a közös költségvetésbe. Magyarország - Dániához és Svédországhoz hasonlóan - viszont már most a maximum, 25 százalékos adómértéket alkalmazza. Így egybõl adódik a kérdés, hogy az intézkedéssel együtt felemelnék-e az áfa-irányelvben rögzített felsõ adómértéket. Algirdas Semeta, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa kitérõ választ adott a Portfolio.hu erre irányuló kérdésére. Egy uniós vámkonferencia miatt Budapesten tartózkodó biztos érdeklõdésünkre mindössze annyit válaszolt, hogy az egységes adóterhet illetõen korai lenne még bármiféle feltételezésbe bocsátkozni.

A kezdetekkor az unió költségvetési bevételeinek 80 százalékát a közvetlenül beszedett saját forrásai adták. Mostanra pont az ellenkezõ irányba fordult a mérleg: az EU bevételeinek a 88 százaléka, mintegy 120 milliárd euró - közvetlenül a tagállamok befizetésébõl és az áfa-bevételbõl származik, a fennmaradó részt az átvett feladatokból - például vámbevétel - származó összegek teszik ki.


Jelenleg a tagállamok egységesen a nemzeti jövedelmük 1,14 százalékát fizetik be a közös kalapba. Ez azt jelenti a befizetések az egyes országok teherviselõ képességét is figyelembe veszik, vagyis a tehetõsebbek többet fizetnek.


Lewandowski szerint az áfa-alapú egységes adó bevezetésével a háztartások közvetlenül is hozzájárulnának a közös kiadásokhoz. Ezzel együtt csökkenteni lehetne a tagállamok befizetéseit. A biztos hangsúlyozta: nem több adót szeretnének, hanem azt, hogy a háztartások egyenlõen részesüljenek a terhekbõl.

A franciák ellenzik

Franciaország nem támogatja az egységes áfa ötletét - hangzott el José Manuel Barroso és Francois Fillon francia miniszterelnök brüsszeli munkaebédjét követõen az EUvonal.hu híradása szerint. A párizsi vezetés ugyanakkor nem zárkózik el attól, hogy az uniós költségvetés újabb saját forrásra tegyen szert, de konkrét javaslatot még nem tett, hogy melyik adóztatási formát támogatná.

Egyelõre a magyar kormány véleménye sem ismert a közös adóról. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól nem kaptunk választ arra a kérdésünkre, Magyarország hogyan viszonyul a egységes uniós adó bevezetéséhez.

Hat éve már megbukott a közös adó
A közös uniós adó ötlete nem új keletû, hat évvel ezelõtt vetõdött fel elõször, s azóta újra és újra napvilágra kerül. Akkor a fejlõdõ országok gazdaságának megsegítésére fordították volna a beszedett összeget.

Ötféle lehetõséget dolgoztak ki arra, mely termékeket, illetve szolgáltatásokat kellene az egységes adóval terhelni. Megvizsgálták a kerozinadó, illetve a repülõjegy-adó kivetésének lehetõségét. Emellett felmerült, hogy egységesen növelni kellene a szárazföldi üzemanyagok adótartalmát, vagy az általános forgalmi adó terheket. Már akkor szóba került, hogy meg kellene adóztatni a pénzügyi tranzakciókat. Az EU-pénzügyminiszterei három hónap alatt lesöpörték az asztalról a terveket - mondta el a Portfolio.hu érdeklõdésére Kovács László, volt uniós adó- és vámügyi biztos.

Megadóztatnák a spekulációt

A másik lehetséges módszer az unió saját bevételeinek növelésére a pénzügyi tranzakciók megadóztatása. Az úgynevezett Tobin-adó bevezetése a gazdasági válság kirobbanásakor került ismét elõtérbe. Az Európai Parlament (EP) tavaly márciusban elsöprõ többséggel állásfoglalást fogadott el arról, hogy adóztassák meg a pénzügyi mûveleteket. James Tobin Nobel-díjas közgazdász gondolatának lényege, hogy a nemzetközi átutalásokra kivetett alacsony - 0,01-0,25 százalék - adóval megfékezhetõk a spekulációs pénzmozgások úgy, hogy közben a mûködõ tõke gyakorlatilag zavartalanul áramolhat. Az adó ugyanis - alacsony volta miatt - csak a spekulációra jellemzõ napi többszöri átutalásokat sújtaná igazán.

Az EP akkor úgy vélte, hogy a globális adó elriasztaná a pénzintézeteket a túlzott kockázatvállalástól. Az adó azt is biztosíthatná, hogy a bankok fizessék meg azokat a károkat, amelyeket a pénzügyi válság okozott. Az új közteher akkor érné el tényleges célját, ha annak bevezetésére a G20, azaz a világ 19 legnagyobb fejlett és feltörekvõ gazdaságát, valamint az Európai Uniót tömörítõ szervezet valamennyi tagállama rábólintana. A javaslatot azonban a G20 tavaly júniusi ülésén sem sikerült elfogadtatni, elsõsorban az USA és Kanada ellenállása miatt.

Az Európai Parlament nem tágít: idén márciusban ismét elfogadott egy jelentést, amelyben leszögezi, hogy a terhet akkor is be kellene vezetni az EU-ban, ha az adó kivetéséhez nem csatlakozik a többi G20-ország. Az EP úgy véli: egy kismértékû, 0,01-0,05 százalékos adó nem okozna versenyhátrányt az EU-nak.

Félnek a kitelepüléstõl

Algirdas Semeta adóügyi biztos ellenben akkor úgy vélekedett: az adó kizárólag EU-n belüli alkalmazása azzal a veszéllyel járna, hogy a pénzügyi szolgáltatók áttelepülnének az unión kívüli országokba. A Portfolio.hu kérdésére diplomatikusan csak annyit válaszolt, hogy meg kell vizsgálni az intézkedés pozitív és negatív hatásait. Hozzátette: a végleges javaslat június végén kerül az Európai Bizottság elé a megvalósíthatósági és hatástanulmányokkal együtt.

Az adóügyi biztos aggályait támasztja alá Svédország példája, ahol a nyolcvanas években bevezették a tranzakciós adót. Ez azt eredményezte, hogy számos pénzügyi cég települt át Londonba. Nem véletlen, hogy Nagy-Britannia nem támogatja a Tobin-adó kizárólagos uniós alkalmazásának ötletét. Félnek attól, hogy a svédek sorsára jut a londoni City, ahonnan a lépés hatására tömegével települnének EU-n kívüli országokba a pénzügyi szolgáltatók. Ez jelentõs adóbevétel-kiesést eredményezne a brit államháztartás számára.

Ugyanerre a veszélyre figyelmeztet Lõcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. Véleménye szerint a fix adók bevezetése hatékonyabb eszköz arra, hogy a pénzintézetek részt vállaljanak a pénzügyi válság okozta károk enyhítésében. A tranzakció-alapú adóztatás révén félõ, hogy a pénzügyi ügyletek jelentõs részét az EU-n kívüli országokba - például Szingapúrba - helyeznék át a pénzintézetek.

A szakember szerint könnyebben el lehetne fogadtatni az egységes adót, ha olyan célt határoznának meg, amelyben valamennyi uniós állam érintett. Az egész kontinens azzal a problémával küzd, hogy öregszik a társadalom, s az egyes államok attól félnek, hogy nem tudják majd finanszírozni az idõskorúak ellátását. Az európai nyugdíjadó bevezetése például nem lenne rossz ötlet - véli Lõcsei Tamás.
Link