Imre,

Készítettem egy összeállítást a hazugság-gépezet mûködési elvérõl.

Ha gondolod nyugodtan tedd ki a lapra.

Íme :

Cselek szárnyán.

Hogyan mûködik a megtévesztés ?
A megtévesztésnek nagyon magas szintjét dolgozták ki. Olyan ez mint egy bûvészmutatvány. tudjuk, hogy amit látunk az nem lehetséges, de mégse tudjuk megmagyarázni, hogy hol a trükk.
A trükknek olyannak kell lennie, mintha valódi lenne. Így mûködik ez a megtévesztéssel is.
Egy módszer a hazugságok terjesztésére :
Az elsõ lépés, hogy az igazságot cáfolni kell. Ki kell találni valami igaznak tûnõ dolgot és el kell kezdeni ezt leírni tudományos munkákban.
Eleinte senkit nem fog ez meghatni, mivel alapja nincs és mindenki tudja, hogy tévedés a dolog.
Az idõ múlásával újabb és újabb tudományos munkákat kell készíteni amik az állításaikat az elõzõleg készült munkában szereplõ hazugságra alapozzák.
Készül négy öt ilyen tanulmány különbözõ idõkben különbözõ szerzõktõl. Ez így már elgondolkodtató lesz. Persze, ha megvizsgáljuk a forrásokat akkor arra fogunk kilyukadni, hogy egyetlen hazugságra visszavezetjhetõ az egész elmélet.
Ezért fontos mindig megvizsgálni, hogy az adott állításban a szerzõ milyen forrásmunkákra alapozza a véleményét.
ÉS utánanézni, hogy amire alapoz õ honnan szedte amit leírt.
A bizonyítékokat folyamatosan tüntetik el és gyártanak helyette hamis bizonyítékokat. És késõbb a hamis bizonyítékokra építik fel a hazugságot és az igazságot állítják be hazugságnak, mivel az eredeti bizonyítékok amire lehetne hivatkozni eltûnnek.
Nagyon jól ki van találva a rendszer. de azért aki kicsit utánajár az rájöhet egy-két turpisságra és felfedheti a bûvész trükkjét.
Ehhez elsõsorban nyitott gondolkozás kell, elõítéletek nélküli hozzáállás.
Ugyanis a módszer része az is, hogy az igazságot hirdetõ személyeket hiteltelenítik. Hazugságokat írnak le róluk és beállítják olyan embernek amilyen sose volt. Elõítéleteket gyártanak emberek vagy embercsoportokkal szemben.
Ez egy nagy szövevény. Nehéz átlátni, de nem lehetetlen. egy kis kutatás, kételkedés és gondolkodás segíthet.

A másik módszer a hazugságok terjesztésére, hogy sok igazság közé belekevernek apró hazugságokat.Ez így mûködik :
Az elsõ mondat igaz.A második mondat is igaz (ekkor már kezdünk bízni a dologban) A harmadik mondat egy hazugság. De mivel nem tudjuk ezt még csak annyit tudunk, hogy ezt eddig nem tudtuk(nem volt róla egyértelmû, hogy igaz)
A negyedik ötödik állítás megint igaz és a hatodik megint hazug. A hazug állításokat így az igazság közé keverve igaznak fogjuk érzékelni, mert döntõ többségében igaz állítások vannak.
A trükk az, hogy a végén a tanulság levonásához fõleg a hazugságokat emeljük ki és arra alapozzuk a véleményt. Ügyes trükk.

Ennek az ellenkezõje, mikor egy blõdséget hozunk össze. Az elsõ mondatok már hazugok. Majd utána leírunk egy igazságot. ÉS ezt így váltogatjuk. A végén a következtetést mindegy, hogy mibõl vonjuk le csak az igaz dolgokból vagy a hazugokból az olvasónak hiteltelennek fog tûnni az egész. hiába van benne egy csomó igazság a hazugságok miatt elveti az egészet(ahelyett, hogy az igazságokat azért elfogadnák)
Így lehet a tiszta és világos dolgokat összezagyválni és összekutyulni.

Ezért fontos, hogy amikor ilyen ismeretlen mûvet vagy tanulmányt, leírást, elemzést olvasunk az állításait egyesével nézzük meg. ÉS ami nem biztos, hogy igaz azzal szemben legyen bennünk egy egészséges kételkedés.Csak azt tekintsük igaznak amit több egymástól független különbözõ forrás is alátámaszt. A végsõ következtetést is vizsgáljuk meg alaposan. Nincs-e benne logikai bukfenc vagy nem épp az olyan állításokra alapozódik amikben eleve kételkedtünk.

Van még egy módszer, az elfedés. amikor a valóságot egy hasonlónak tûnõ dologgal elfedjük. Létrehozunk egy hamisítványt egy utánzatot ami nagyon hasonlít az eredetire de mégsem teljesen az. Majd errõl a hamis dologról írunk sokat. ÉS azt állítjuk, hogy ez az igazi és a másik a hamis.Könyvet írunk róla filmet, zenét csinálunk a lényeg, hogy mennyiségileg elárasztjuk a hamissággal a piacot. ÉS az igaziról kevés forrás lesz.(és azt hamisnak mutatjuk be) Ilyenkor a vizsgáló önkéntelenül is a hamis utánzatot fogja vizsgálgatni az eredeti helyett így pedig csak téves következtetésre juthat.

Ilyen módon megy az emberek megtévesztése és hazugságokkal történõ manipulálása.

Ezért legyünk mindig nyitottak, de kételkedõk. Ne higgyünk el semmit, inkább nézzünk utána. A forrásoknak is.

A másik, hogy általában tényekre (mindenki által vagy sokak által elfogadott megtörtént és igazolható cselekedetekre alapozzunk.Vagy kézzelfogható és hitelesnek ítélt bizonyítékokra. Az, hogy valaki valahol mit mondott és ezt valaki leírta sohase tekintsük szilárd alapnak. Csak akkor, ha ezeket az állításokat cselekményekkel lehet igazolni.
Az emlékezet sokszor megcsalja az embert. dolgokra nem úgy emlékezünk ahogy az megtörtént. Ebbõl adódik, hogy az emlékezetbõl leírt dolgoknál mindig lesz egy kis homály.Pontatlanság, valótlanság.

egy példa : Ha én valamikor azt mondtam, hogy én egy sas vagyok, de soha életemben nem repültem egy centit sem akkor vagy az lehet, hogy nem vagyok sas vagy még az is lehet, hogy én ilyet sose mondtam...csak valakik így adták elõ.

Még egy jó támpont. Mikor egy tanulmányt olvasunk próbáljuk meg megérteni a szerzõ szándékát. Ha az az objektív igazság feltárására irányul, akkor a forrásokat óvatosan kezeli és egészséges kételkedését megtartja. Amennyiben nem érezzük ki a mûbõl, hogy az igazságot keresné akkor lehet, hogy amit olvasunk/nézünk az csak egy újabb hamis bizonyítéknak kell alátámasztani egy hazugsághalmazt.

Általában olyan szerzõk mûveire alapozzunk, akik láthatóan objektívek (nem elfogultak, elõítéletektõl mentesek) és az igazság kiderítését tûzték ki céljuknak.Vizsgálódás közben legyenek olyan gondolatok, állítások amiket igaznak tekintünk. Járjunk jól utána ezeknek és amikor kiderült számunkra, hogy ezek igazak akkor azokra nyugodtan támaszkodjunk. de vigyázzunk, nehogy valami hazug tant válasszunk viszonyítási alapnak, mert akkor el fogunk tévedni a hazugságok útvesztõjében.

Amennyiben szilárd alapot választunk akkor ahhoz mindig visszatérhetünk.aki az alapokat támadja, azt fogadjuk kétkedéssel.A logikánk legyen egységes. Olyan érvrendszert válasszunk ki ami alapján mindent meg lehet magyarázni. Ha van olyan terület ami kívül esik a logikai érvrendszerünkön akkor az azt jelenti, hogy még nem tökéletes valami hiba van benne. Ha ellentmondásba keveredünk bizonyos dolgok magyarázata közben akkor is korrigálásra szorul a rendszer.Tökéletesítsük tovább addig, hogy mindent meg tudjunk az érvrendszerrel magyarázni.

Ezt az érvrendszert ami alapján magyarázzuk a világ dolgait folyamatosan fejlesszük. Mivel valószínûleg elsõre nem lesz tökéletes.Ami beválik azt meg kell tartani de amirõl kiderül, hogy nem állja meg a helyét azt ki kell venni belõle. ÉS amire magunk jövünk rá idõközben azokat is be kell építeni.Így folyamatosan fejlõdik a világnézetünk. Nem csontosodik bele egy adott állapotba. Az igazsághoz vezetõ út fáradtságos és rögös. Nekünk magunknak kell rájönnünk, hogy mi az igaz.

Minél szélesebb körbõl vannak a bizonyítékok, annál jobb!

Tartsuk észben a fenti gondolatokat amikor olvasunk valamit vagy utánajárunk valaminek. amikor egymással vitatkozunk akkor is tartsuk észben, hogy a fenti módszerekkel van átitatva szinte minden...

bukovinai