Holnap meg már elmesélik a HAARP-ot is, csak nem mondják, hogy "Te marha, nézz már fel az égre és gondolkozz!"
Nikola Tesla a XIX. és XX. század fordulójának egyik legnagyobb jelentõségû feltalálója és tudósa volt, akinek – sok egyéb, sokkal fontosabb találmány mellett – mesterségesen sikerült villámokat keltenie.

Régi vágya az emberiségnek, hogy a villámokat megszelídítse. A görög fõisten, Zeusz a villámok ura is volt egyben, s kultusza valószínûleg a még régebbi hurri viharistentõl, Tesubtól ered, a mai Közel-Keletrõl. Hogy a viharistenek számos vallásban kulcsszerepet játszottak, az közismert, az viszont már kevésbé, hogy Tesubot a hettiták a saját Tarhuntasz istenükkel azonosították, s õt három villámmal a kezében ábrázolták már évezredekkel ezelõtt.

A villámok kultúrtörténetét elhagyva ugorjunk a XIX. és a XX. század fordulójára, amikor a magyar korona alattvalójaként Horvátországban született szerb feltaláló Amerikában mesterséges villámokkal kezdett kísérletezni.

Nikola Tesla szerb pópák leszármazottjaként Graz, Prága és Budapest után jutott ki Amerikába, és ahol – miután Edison nem fizette ki a munkadíját, és Westinghouse-nak adta el találmányainak egy részét – saját kísérletezésbe fogott Colorado Springsben. Régi álmát valósította meg – ami egyben az emberiség régi álma is volt.

Tesla rendkívüli elme volt: folyékonyan beszélt több nyelven, memóriája legendás volt, ami érdekes módon nem ment a kreativitás rovására. Állítólag Budapesten, a Városligetben vázolta fel elõször a váltóáramú motor mûködési elvét, és a mágneses és az elektromos, illetve az elektromágneses mezõ változásai – amelyek (váltó)áramot indukálhatnak – is izgatták a képzeletét.

Tesla 1899-ben kezdett abba a kísérletsorozatba, amely ugyan anyagi hasznot sosem hozott, hatalmas károkat viszont annál inkább. Ám nem ezért jelentõsek ezek a kísérletek, hanem azért, mert villámokat fogott munkára.

A villámok hasznosítására már Benjamin Franklin, a villámhárító egyik – nem túl jó megoldást választó, de ötletét sajnos sikeresen elterjesztõ – feltalálója is összeeszkábált szerkezeteket. Õ egy elektrosztatikus motort szerkesztett erre a XVIII. században.

A Föld felszíne is vezetheti az áramot

Tesla azonban egészen nagyszabású kísérleti állomást épített ki a villámok keltésére és hasznosítására. A szerb származású tudós felismerte, hogy a Föld az elektromos áram vezetésére is alkalmas.

Sõt a Föld felszíne és az akkor még kevéssé ismert ionoszféra közötti töltéskülönbség kiegyenlítõdésekor, kisülésekor keletkezõ villámok is hasznosíthatók. (A Föld felszíne negatív töltésû, míg az ionoszféra pozitív.)

A kisüléskor olyan hatalmas energia keletkezik, amely elektromos áram termelésére is hasznosítható lenne. Tesla alighanem ezen is törte a fejét, de a villámok megszelídítésekor rájött arra, hogy rendkívül alacsony, 7,8 hertzes elektromágneses hullámok is keletkeznek a viharok közben. Csak az ötvenes években vált teljességgel bizonyossá egy Winfried Otto Schumann nevû német kutató révén, hogy Tesla megtalálta azokat a hullámokat, amelyek a Föld bolygó sajátfrekvenciájának is megfelelnek. Így ezekre a rezgésekkel bolygónkon akár stabil és nagy hatótávolságú állóhullámok is kelthetõk.

Tesla Colorado Springsben drótnélküli energiaátvitellel is kísérletezett, ezeket azonban sokan kétkedéssel fogadják, akárcsak Tesla többi ottani eredményét. Ugyanis rájött arra, hogy az elektromos áramot az ionoszféra révén drót nélkül továbbíthatja nagy magasságokba. Hogy ezt mennyire sikerült megvalósítania, máig vitatják egyes kutatók, mindenesetre ma már tudjuk, hogy elképzelése helyes volt: az ionoszféra 80 kilométeres magasságban tényleg képes az áram vezetésére.

David Bowie alakította Teslát egy filmben

Pár évvel ezelõtt a villámszelídítõ Tesla alakja feltûnt a Tökéletes trükk (angolul: The Prestige) címû filmben is. Itt tulajdonképpen coloradói kísérleteit utánozták, nem túl hitelesen, de legalább az õt alakító David Bowie neve jól csengett a moziplakátokon.

A természetes villámok befogására szerkesztett kapcsolását ma is sokan utánozzák az interneten. Ám Tesla nemcsak elvben készített kapcsolási rajzokat, hanem mesterséges villámokat is keltett.

Az is bizonyos, hogy majdnem 50 méter magasra kihúzható vasárbocot készíttetett, amelyekkel villámokat fogott be, illetve laboratóriumában mesterséges villámokat keltett, amelyek 30-40 méter távolságú ívet hoztak létre. Volt itt még egy hatalmas rézlabda is, amely az elektromos töltések befogadására szolgálhatott.

Egy egész városban megszûnt az áramszolgáltatás

E kísérletek annyira jól sikerültek, hogy Tesla „magnifying transmitter”-je miatt többször leégett a kísérleti telep. Egy alkalommal, amikor az említett 30-40 méteres villámok létrejöttek, 1899 októberében Tesla annyira feltekerte a teljesítményt, hogy szétégett az El Paso Electric Company generátora, és Colorado Springs városa napokig áram nélkül maradt.

Ekkor Tesla állítólag már közel járt a „világenergia-rendszere” létrehozásához. Csakhogy a felháborodás túl nagy volt, másrészt elfogyott a tudós-feltaláló pénze is, úgyhogy csapot-papot háta mögött hagyva, adósságai rendezése nélkül távozott New Yorkba.

Forrás: Link