Híres rabbik voltak a múltban és jelenünkben is vannak, akik a jelenlétükkel, tetteikkel és kapcsolataikkal igen erõsen befolyásolják az adott országban zajló folyamatokat, történéseket. A judaizmusban a rabbi jelentése: vallási tanító, szó szerint: a „nagy” . A rabbi szó a héberül nagy, amely a bibliai héber nyelvben a „nagy”, „kimagasló tudású” jelentésekkel bír. A szefárd és a jemeni zsidó ezt a szót héberül ribbi-nek ejtik; a modern izraeli ivrit kiejtése héberül rabbi, ami egy 18. századi askenázi imakönyvben bevezetett újításból ered, bár ez a kiejtés néhány korai forrásban is elõfordul. Egyéb kiejtésváltozatai még a ravi, a jiddisben rebbe.
A rabbi, nem pap, hanem csak a vallás hivatásos tanítója. A vallás papjai eredetileg a léviták törzsén belül a kohaniták voltak, feladatuk a pusztai vándorlás során felállított szentélyben, illetve a jeruzsálemi elsõ és második templomban volt, õk végezték a szertartásokat. A szentély pusztulásával és a rabbinikus judaizmus felemelkedésével a szerepük eljelentéktelenedett. A mai napig is számon tartják õket, tóra olvasáshoz elõször egy kohént, majd egy levitát hívnak fel.. A Fent idézett cím egyébként a francia Louis de Funés egyik legjobb és leghíresebb, 1973-ban készült filmjérõl jutott eszembe: "Les Aventures de Rabbi Jacob - Jákob rabbi kalandjai". Valószínûleg már õ is tudta akkoriban is jól, hogy mitõl döglik a légy, és azért vette elõ ezt a hálás témát filmjében, ami nagy siker lett.. A híres és hírhedt rabbik közül már Lõw Lipóttal és Lõw Imánuellel itt is foglalkoztam egy elõzõ írásomban, így velük már nem kívánok többet bíbelõdni. Hiszen vannak még szép számmal mások, akik jelenünkben érdemesek a figyelemre a kalandjaik, a tetteik és a tevékenységük alapján.

Link. Habarovszkban végzett mûszaki egyetemet, mérnökként diplomázott. Ezután a Moszkvai jesivában, majd a budapesti Rabbiképzõben tanult az 1970-es években. 1980-tól a moszkvai fõzsinagóga rabbija. 1983-ban választotta meg a "VSZERO" fõrabbinak. 1993-ban az orosz vallásos zsidó szervezetek és egyesületek kongresszusa döntése alapján a "КЕРООР" Oroszország fõrabbijává vált. Nõs, felesége magyar, két fia van, jól beszél magyarul. A rabbi diplomája megszerzése óta Moszkva, illetve Oroszország fõrabbija. Két felnõtt fiúk, oroszországi iskoláik befejezése után, már Magyarországon él, az egyik jégkorongozó az UTE sportegyesületében, illetve a Semmelweis Egyetem hallgatója, a másik munkája mellett most gyógypedagógiát tanul. Sájevics fõrabbi egyébként Magyarországon is igen gyakran feltûnik, hiszen jól és behatóan ismeri a helyi viszonyokat, ápolja a kapcsolatokat a régi barátokkal, ismerõsökkel. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik az egész volt Szovjetunió, az Egyesült Államok és elsõsorban New York, valamint Izrael irányában is. A kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén is elég erõs ráhatása van a hazánkban folyó történések, események formálására, alakítására.

Oberlander Báruch (New York - Amerikai Egyesült Államok, 1965.) ortodox haszid zsidó vallási vezetõ, a Chabad-Lubavics irányzat magyarországi megteremtõje és legfõbb vezetõje. Magyar Újpesti emigráns zsidó szülõk gyermekeként született az Egyesült Államokban. Izraeli és amerikai jesivákban tanult, majd a Central Yeshiva Tomchei Temimim Lubavitzban avatták rabbivá. A rendszerváltáskor, 1989-ben költözött Budapestre a szintén Amerikában született Magyar, Debreceni holokauszt-túlélõk gyermekeként született feleségével. Ezután rögtön megalapította a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesületet, hogy a magyarországi zsidóság körében terjessze és népszerûsítse ezt az irányzatot az ortodox judaizmuson belül. 2004-ben a MAZSIHISZ alternatívájának szánt, attól független Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség egyik alapítója volt. A Vasvári Pál utcai zsinagóga rabbija, az Egység, és a Gut Sábesz címû hitközségi lapok fõszerkesztõje; az ELTE jogi karának 1990 óta elõadója. Nõs, hét gyermek apja. Kiterjedt és széleskörû nemzetközi kapcsolatainak köszönhetõen igen nagy rálátással bír, és igen nagy befolyása van a nemzetközi és a hazai fejlemények alakításában is.

Zoltai Gusztáv (Zucker Gusztáv, Újpest - Magyarország, 1935. július 28.) a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) ügyvezetõ igazgatója, a Zsidó világkongresszus magyarországi elnöke, a Magyarországi Zsidó Közösség Közalapítvány (MAZSÖK) társelnöke. Zoltai Gusztáv az 1956-os forradalom alatt a Kecskeméti repülõtéren teljesített katonai szolgálatot. A forradalom után munkásõr lett a Kõbányai Textilgyárban, illetve belépett a kommunista állampártba, az MSZMP-be is. Ezután a Magyar Hirdetõ osztályvezetõje.1968-tól 1976-ig Komlós János mûvészeti titkáraként tevékenykedett. Ezután a Pesti Vigadó mûvészeti vezetõje, majd a Játékszín mûvészeti titkára lett Rigó László keze alatt. 1987-ben a Budapesti Zsidó Hitközségek kulturális, késõbb pedig ügyvezetõ igazgatója lett, 1991-ben pedig a MAZSIHISZ ügyvezetõ igazgatójává választották, mely tisztséget mind a mai napig ellátja, ami idõ alatt neve gyakorlatilag egybeforrt a szervezettel. Egy idõben az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja is volt. 1992-ben Landeszmann György budapesti fõrabbi mellett õ volt a másik alanya a "bõgatya és a fütyülõs barack" néven elhíresült interjúnak, amiben Landeszmann a zsidóság és a magyarság kulturális összefonódottságára tett gúnyosnak értelmezhetõ kijelentést. Ezután Zoltai az interjú egy részétõl hamar elhatárolta magát.. 1999-ben Budapest VII. kerülete díszpolgára lett, 2005-ben átvehette A Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztjét a csillaggal, majd 2006-ban meglepetésre megkapta az '56-os szövetségtõl az 1956-os szellemiség ápolásáért járó Pro Fidelia érdemrendet munkásõri és párttag múltja ellenére. 2009-ben Budapest díszpolgára lett. Mivel Õ az egyik legfõbb magyarországi zsidó hitközségi elöljáró, személye a rendszerváltozás óta a rózsadombi paktumtól kezdve erõsen jelen van mindenben. A "rózsadombi paktumnál" egy budai villában 1991. március 15-én titkos tárgyaláson vett részt a távozó szovjet hadsereg tábornoka, a szovjet titkosrendõrség ezredese, az amerikai követség elsõ titkára, a CIA egyik tisztje, az izraeli titkosszolgálat egyik képviselõje, a magyar katolikus egyház és az izraelita hitközség egy-egy megbízottja, valamint öt magyar politikai vezetõ, akik ma is pozíciókat töltenek be. Õk írták alá a magyar nép nevében az ország szabad újjáépítésének tervét korlátozó diktátumot. A találkozó résztvevõi: Antall József, Boross Péter, Göncz Árpád, Horn Gyula, Paskai László, Petõ Iván, és a Mazsihisz-tõl Zoltai Gusztáv. Zoltai Gusztáv azóta is természetesen erõsen jelen van az itt végbemenõ folyamatok alakításában.

Dr. Feldmájer Péter ( Nagykõrõs - Magyarország, 1953. július 14.) rabbi és ügyvéd, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége jelenlegi elnöke. Édesapja Dr. Feldmájer György, édesanyja Goldstein Edit voltak. Egyetemi tanulmányait a József Attila Tudományegyetem jogtudományi karán végezte 1972 és 1977 között, majd ügyvéd lett a Feldmájer és Somogyi Ügyvédi Irodában. 1982-ben a Nagykõrösi zsidó hitközség elöljárója, 1989-ben a vezetõbizottság tagja lett. Innét 1991-ben távozott, mikor megválasztották a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) országos elnökévé. A tisztséget 1999-ig látta el, ekkor a MAZSIHISZ Közép-magyarországi Területi Csoportjának elnöke lett. 2003-ban a MAZSIHISZ alelnökévé, 2005-ben pedig ismét az elnökévé választották, mely tisztséget mind a mai napig viseli. 1990-1991 között a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) vezetõségi tagja volt, majd 2000-2006 között az elnöke. Ezen kívül 2000 és 2007 között a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara Oktatási Bizottságának elnöke volt, ahol a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara Oktatási Bizottsága által szervezett ügyvédjelölt-képzés keretében tanított. 1976-ban házasodott, felesége dr. Bottka Erzsébet bíró. Négy gyermeke van: Lea (1977), Benjámin (1980), Máté (1984) és Dán (1992). Dr. Feldmájer Péter széleskörû kapcsolatokkal rendelkezik a hazai rendvédelmi és rendészeti viszonyokat illetõen, hazai viszonyok tekintetében és ismeretében õ a legtájékozottabb.

Köves Slomó (Budapest, 1979. január 15.) ortodox rabbi, a MAZSIHISZ alternatívájának szánt, attól független Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség "EMIH" egyik alapítója, vezetõ rabbija. Budapesten született. Rabbinikus tanulmányait Oberlander Báruch, Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesületnél kezdte, majd az egyesült államokbeli Pittsburghben (Pennsylvania állam) található Yeshiva High Schoolban, a franciaországi Institut Superieur D’etudes Rabbiniques et Talmudiques-ban és a New York-i Central Lubavitch Yeshivot-ban végezte. Letette a szofér, azaz a hivatásos tóramásoló és a mohél, azaz a hagyományos körülmetélõ vizsgákat is. A második világháború óta õ volt az elsõ Magyarországon felavatott ortodox rabbi. Köves rabbivá avatásán 2003. január 7-én az akkori köztársasági elnök,Mádl Ferenc, illetve Mordecháj Elijáhu prominens izraeli ortodox rabbi, aki 1983-1993 között Izrael szefárd fõrabbija is, részt vett. A ceremóniát is õ vezette, amire a Vasvári Pál utcai zsinagógában került sor, amit a szintén ortodox, de nem Magyarországon felavatott Oberlander Báruch rabbi vezetett és vezet azóta is. Felavatása után Köves nekilátott társaival a Statusqo Ante: ortodox, de a külvilág és a többi zsidó irányzat felé is nyitott vallási filozófiájú Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség megszervezésének, amit 2004. május 24-én jegyeztek be. 2007-ben a Debreceni Egyetem történelemtudományi kara doktorrá avatta. Köves Slomó igen erõs ráhatással van a Magyarországon zajló eseményekre. Köves feleségével és két gyermekével Budapesten él.

Bíró Csaba