Vélhetõen elkészült az "új magyar" szótár!
Kilencvenévi munkával elkészítették el a Chicagói Egyetem tudósai az õsi mezopotámiai nyelv, az akkád, annak babiloni és asszír dialektusa huszonegy kötetes szótárát. Ezt a nyelvet kétezer éve senki sem beszéli, de agyagtáblák és kõbe vésett feliratok megõrizték, és az elmúlt kétszáz évben sikerült megfejteni a szövegek jelentését.

Ezen a nyelven irányította az i.e. XXIV. században Nagy Sargon akkád király a világ feltehetõen elsõ birodalmát, és ezt a nyelvet használta i.e. 1700 táján Hammurábi is, hogy megalkossa az emberiség mai ismeretek szerint elsõ törvénykönyvét. Ezen a nyelven született a Gilgames eposz, a világirodalom legõsibb remeke, és ezen a nyelven vigasztalta a folyton szülõföldje zöld vidékei után sóvárgó feleségét II. Nabú-kudurri-uszur, vagy más néven Nabukodonozor babilóniai uralkodó, mielõtt megépíttette az ókori világ egyik csodáját, Szemirámisz függõkertjét.

Az akkádot használták különbözõ vállalkozásokhoz, például a földek öntözése, a megtermelt gabona szállítása és jövendõmondás során. A babilóniai szövegekben határozott utasítások találhatók arra vonatkozóan is, hogyan kell kiolvasni egy leölt juh májából a jövõt.

Egy közelmúltban rendezett tanácskozáson történészek, régészek és az õsi sémi nyelvek szakértõi méltatták a szótárat, amelyrõl Gil Stein, az egyetem Keleti Intézetének igazgatója azt mondta, hogy "nélkülözhetetlen kutatási segédlet bármely tudós számára, aki a mezopotámiai civilizáció írásos emlékeit akarja kutatni". Jerrold Cooper, a Johns Hopkins Egyetem sémi nyelvekkel foglalkozó emeritus professzora szerint a szótár jelentõsége felmérhetetlen. "Az ékírás leggazdagabb tárháza" - utalt a suméroknak az i.e. negyedik évezredben Mezopotámiában kialakult írására.

Valószínûleg ez volt a világ elsõ írásrendszere, és azok a városállamok pedig, amelyek a mai Irak és részben Szíria területén a Tigris és az Eufrátesz folyó mentén kialakultak, a legrégebbi városi, írást használó civilizációk.

Kultúrára nyíló ablakok
A szótár 28 ezer olyan, az i.e. 2500 és i.sz. 100 között használt szót tartalmaz, amelynek sikerült megfejteni a különbözõ jelentésárnyalatait.

A precíz, aprólékos kutatómunkával létrehozott nagy mû címe - Chicagói Asszír Szótár - azonban furcsa módon idejétmúlt, téves. Amikor James Henry Breasted, a Keleti Intézet alapítója 1921-ben elkezdte a munkát, a rendelkezésére álló írott anyag jelentõs részét asszír uralkodókhoz kötötték. A bibliai utalások is azt a benyomást erõsítették, hogy az asszír megjelölés az ókori sémi nyelvek többségének a szinonimája, ezért máig rendszeresen használják kutatások megjelölésekor. Valójában azonban a mezopotámiai alapnyelv az akkád.

Maga a szótár inkább nevezhetõ enciklopédiának, mintsem szavak és meghatározások átfogó gyûjteményének. Sok olyan szó után, amelynek több jelentése van és kiterjedt történelmi gondolattársításra kínál lehetõséget, több oldalnyi irodalmi, jogi, vallási, a gazdasági és a mindennapi életben használatos beszédbõl vett idézet következik. Az "umu" szóhoz, amelynek a jelentése "nap", például tizenhét oldalnyi szöveg tartozik.

A rabszolgát jelentõ "ardu" szó után részletes ismertetés található a mezopotámiai rabszolgaságról, annak a helyi kultúrában betöltött szerepérõl. Az pedig megítélés dolga, hogy miként vélekedik valaki egy társadalomról, amelynek egyik legsokoldalúbb igéje a "kalu", amely jelentheti azt, hogy fogva tartani, de azt is, hogy halasztani, visszatartani, õrizni, félbeszakítani - és így tovább. A "di nu" kifejezés, akárcsak az angol "case" szó - mutatott rá Jerrold Cooper a The New York Timesnak - utalhat perre, jogi keresetre, ítéletre vagy általában a jogra.

"Minden szó, minden kifejezés egy a kultúrára nyíló ablak" - fogalmazott Martha T. Roth, aki 1979-tõl dolgozott a szótáron, és 1996 óta a fõszerkesztõje volt.

Alap, amelyre minden egyéb kutatás épül
Még egy holt nyelv is válthat ki élénk vitákat, ahogy a munkálatokban hosszú ideig részt vevõ Matthew W. Stolper, a Chicagói Egyetem professzora írta egyszer. A szótárban lévõ fordítások szerinte széles skálát fognak át "a megkérdõjelezhetetlen bizonyítékon alapuló megállapításoktól a bizonytalan adatra támaszkodó provokatív feltételezésekig".

Martha T. Roth megfogalmazása szerint a szótár "az az alap, amelyre minden egyéb (Mezopotámiával kapcsolatos) kutatás épül", de készítõi sose mondták azt, hogy "az utolsó szót" jelenti a tudománynak ezen a területén.

Felmerül a kérdés, hogy miért tartott olyan sokáig az elkészítése?

James Henry Breasted kezdetben hatkötetes szótárat tervezett, de a szavak és a használatukat bemutató példák feljegyzése csaknem kétmillió indexkártyára igen idõt rabló feladat volt a professzor és tanítványai számára, akiknek emellett egyéb dolguk is akadt. Ráadásul a munka végeérhetetlennek látszott, mert a régészeti ásatások újabb és újabb ismeretlen szavakat vagy ismert szavak újabb jelentéseit produkálták.

A II. világháború után a hatalmas vállalkozást átszervezték, és a munka felgyorsult. 1956-ban megjelent az elsõ kötet. Ezt 55 év alatt még 20 követte A. Leo Oppenheim, majd Erica Reiner, és végül Dr. Roth szerkesztésében.

A teljes szótár az Egyesült Államokban 1995 dollárért vehetõ meg, egyes köteteinek az ára pedig 45 és 510 dollár között váltakozik. Ingyen is rendelkezésre áll ugyanakkor az interneten.

Forrás: Link