Errõl van szó, nyuszómuszó! Ez az idióta zsidó azt sem tudja, hogy õ most darvintól, vagy a majomtól származik-e, pedig történész, de a 168 Tóra erre is megadja a választ!

A Szent Korona-tan egy kitalált hagyomány - legalábbis ezt állítja a lapunk által megkérdezett történész. Kees Teszelszky ugyanis - aki a téma elismert kutatója - a Népszavának elmondta, hogy a 18 század végéig egyetlen írásos emlék sem árulkodik arról, hogy ez az eszme létezett volna. Késõbb viszont rendszeresen hivatkoztak a koronára, és a Szent Korona-tanra, mindig más és más értelmezést adva neki. Kérdéses viszont, hogy az emberek gondolkodására, valóban hatással van-e a korona.

Schmitt Pál köztársasági elnöki beiktatásán elmondott beszédében azt mondta, hogy az Alkotmányból kihagyhatatlan a Szent Korona eszméje, így valószínûleg az új alaptörvény is tartalmaz majd erre való utalást. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy a Szent Korona-tan beemelése azért fontos-e, mert valóban spirituális többletet jelent az embereknek, vagy csak a területi összetartozást akarják hangsúlyozni.

A hívek szerint ugyanis a korona nem csak az országban élõk összetartozását jelképezi, hanem azt is, hogy az anyaország egységet alkot a trianoni szerzõdés következtében elcsatolt területekkel. A Szent Korona-tan egy másik értelmezése szerint viszont a fékek és ellensúlyok rendszere jelenik meg az eszmében, miután I. István ezzel garantálta, hogy a kiváltságot élvezõ rendek jogai ne csorbuljanak, azaz "nincs nemesség király nélkül és nincs király nemesség nélkül" - írta a Népszava.

A Szent Korona-tan hirdetõi gyakran hivatkoznak arra is, hogy Magyarország megszakításokkal teli történelmi múltjában egyedül ez az eszme jelenti a jogfolytonosságot. Ennek ellentmond Kees Teszelszky félig magyar származású holland kutató megállapítása, miszerint a 18. század végéig egyetlen konkrét dokumentum sem említi meg a Szent korona-tant.

"Ez egy kitalált hagyomány, ami elsõsorban a saját ideológia meghatározása miatt fontos" - fogalmazott a politológus-történész hangsúlyozva, hogy ugyanakkor semmi kivetnivaló sincsen abban, ha egy politikai erõ megpróbálja meghatározni a saját értékrendszerét.

Teszelszky rámutatott arra is, hogy a történelem folyamán akkor lett a politikai közbeszéd része a korona, ha az ország valamilyen nagyobb problémával találta szemben magát. Azonban az is megfigyelhetõ, hogy minden esetben más és más értelmezést adtak a koronának annak megfelelõen, hogy az egyes politikai erõk mit akartak elérni a korona eszméjével.

"Így fordulhat elõ, hogy a koronát értelmezték már a területi integritás megtestesítõjeként, a korlátlan hatalom ellensúlyaként, illetve az embereknek spirituális többletet adó ereklyeként is" - mondta. Az emberek gondolkodására azonban nincs nagy hatással a Szent Korona-tan, s egyáltalán maga a korona sem. Kees Teszelszky úgy véli, hogy a korona abban az esetben lenne bármilyen befolyással a magyarokra, ha azt el tudnák helyezni magukban, vagy tudnák valamihez kötni. A koronára azonban nincs utalás egyetlen szófordulatban vagy akár közmondásban sem.

Miután a Szent Korona-tan elsõ említése a 18. század végéhez köthetõ, a korona nem tudta betölteni a jogfolytonosság szerepét sem. Árulkodó, hogy az eszme hirdetõi rendszerint hivatkoznak Szent István Intelmeire, majd a Werbõczy-féle Hármaskönyvre, de a következõ utalás már a huszadik századból ered. Az Intelemben, illetve a Hármaskönyvben egyáltalán nem szerepel a Szent Korona-tan, csak egyesek úgy értelmeznek bizonyos mondatokat - fejtette ki Teszelszky.

A politológus szerint azonban a korona ilyen magas szintre való emelésével nevetségessé válhat Magyarország a nemzetközi színtéren. "Az európai országok nem képesek értelmezni azt, hogy egy ország egy tárgy vagy egy ereklye iránt táplál érzelmeket. Más országokban ez elképzelhetetlen a 21. században" - fogalmazott.

Szent Korona-tan
A Szent Korona-tan hívei István királyig vezetik vissza az eszme kezdetét. Szerintük ugyanis az Imre herceghez intézett Intelemben már ez a gondolat jelenik meg. Egy korona jelképezi tehát az országot mint területet, az ország polgárait, a közigazgatási rendszert, az apostoli keresztény hitet, az apostolságot, az uralkodó személyét, az uralkodói tulajdonságokat és képességeket, a jogi intézményrendszert, az igazságos ítélkezést, a társadalmi türelmet (toleranciát), az ország védelmét és az országban lakó, együtt élõ, vendégként befogadott idegen népeket.

Többen hivatkoznak az Aranybullára is, álláspontjuk szerint ugyanis a Szent Korona-tanból vezethetõ le az ellenállási záradék, amely feljogosította a nemességet a fegyveres ellenállásra a király ellen, ha az nem tartja be a vállalt kötelezettségeit. Ezekben a forrásokban azonban egy helyen sem szerepel a Szent Korona-tan, vagy egy ehhez hasonló kifejezés.

Késõbb, Horthy idején jelent meg újra a "Szent Korona-tan", ekkor ugyanis már létezett. A legitimisták is hivatkoztak a "Szent Korona - tanra", miszerint IV. Károly visszaültetése a trónra, jogfolytonossá tette a "Szent Korona" országának, a "történelmi" Magyarországnak a területi integritását is.

Már az elsõ Orbán-kormány idején is kiemelt szerephez jutott a korona
A korona átköltöztetésén túl más esetek is megmutatták, hogy a Fidesz kiemelt szerepet szán az ereklyének. A 2000-ben elfogadott koronatörvény például kimondta, hogy a Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítõ ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban.

A Szent Koronának és a hozzá tartozó jelvényeknek a védelmére és megóvására, valamint a velük kapcsolatos intézkedések végrehajtása érdekében még külön testületet is létrehoztak Szent Korona Testület néven. A "tanács" még ma is létezik, amely a törvény szerint évente egyszer ülésezik - írta a Népszava.

Forrás: Link