(Nocsak-nocsak!)
Rabszolgasorban az õrzõ-védõk, 5 éve nem voltak szabadságon, s mintegy havi 30-35 ezer forinttal rövidítik meg õket. Betegállomány, cafeteria, utazási hozzájárulás, mûszak- és éjszakai pótlék nincs. Rengeteg a panasz, emiatt az adóhatóság fokozottan ellenõriz, és büntet, a szakszervezet pedig jobb híján feljelentéssel próbálja ritkítani a szabályszegõ cégek sorát.

Zsolt, a 44 éves Szolnok megyei vagyonõr félti az állását, ezért kérte, hogy a vezetéknevét ne írjuk le. 1995-ben megszûnt a gyár, ahol technikusként dolgozott, s mivel más munkát nem talált, vagyonõrnek állt. Boldog idõk! Még nem voltak alvállalkozási láncok, sem irreálisan nyomott árak és bérek. Hogy ez mennyit jelent Zsoltnak? 16 évvel ezelõtt több fizetést kapott, mint ma, amikor havi 240 óráért mindössze 96 ezer forint üti a markát.

Minimálbérre van bejelentve, a többi feketén, zsebbe megy. Amennyire tudja, az õrök túlnyomó többségét így fizetik. Fél tõle, hogy kevés lesz a nyugdíja, de úgy van vele, hogy legalább van munkája. Mert azt sem könnyû szerezni. A tanfolyamok (amiket ma már nem a cég fizet, hanem a dolgozó) ontják az õröket, ezért bárki gond nélkül lecserélhetõ. Emiatt is nagyon nyomottak a bérek, fõleg vidéken, ahol 300 forintos óradíjról is hallott. Na meg azért, mert az alvállalkozói lánc minden tagja keresni akar.

Nem árt az óvatosság
A 16 év alatt legalább 16 cégnél dolgozott Zsolt, s közben meglehetõsen óvatos lett. Interneten elõre tájékozódik a foglalkoztatójáról (megnézi a cég honlapját, meg például azt, hogy nincs-e az adóhatóság feketelistáján), s ha már felvették, az ügyfélkapun keresztül azt is ellenõrzi, bejelentik-e (ez még megkötött munkaszerzõdés mellett sem biztos), s ha nem, akkor rájuk szól. Ilyenkor persze nem kizárt, hogy elküldik.

Mostani cégénél ugyan bejelentették, s a fizetést is idõben kapja, de táppénz, délutáni, éjszakai pótlék, étkezési utalvány, utazási hozzájárulás nincs. Ha el szeretnének menni szabadságra, egymás között kell megoldaniuk, ami azt jelenti, hogy amíg az õrpár egyik tagja „szabadságon” van, addig a másik dolgozik helyette is, aztán cserélnek. Vagyis csak munkaidõ átrendezésrõl van szó, nem szabadságról.

S bár Zsolt szerint nem túl összetartó a szakma, egymásnak azért elmondják, melyik cég nem jelent be, vagy nem fizet ki, s például a Kiszolgáltatott vagyonõrök fórumán, vagy Edina oldalán közkinccsé is teszik az ilyen híreket.
Úgy véli, hiába van a szakszervezet (õ nem tagja), féltik az emberek az állásukat, ezért inkább tûrnek és hallgatnak.

10 gyanús jel
Szinte biztos, hogy a (leendõ) õrt átvágják:

1. Ha behívják próbanapra. Ez azt jelenti, hogy az álláshirdetésre jelentkezõt 1 vagy több napig ingyen dolgoztatják. A vagyonvédelemben ez igen elterjedt, van olyan cég, amelyik hónapokig „próbanapoztat”, nem kevés költséget spórolva meg magának. Az esetek 99 százalékában ebbõl nem lesz állás!

2. Ha az állást meghirdetõ nem a cég irodájában, hanem furcsa, vadregényes helyen (utcasarok, parkoló, kávézó, buszmegálló) akar találkozni a leendõ dolgozóval. Fontos szabály: állás reményében senki ne engedje, hogy pénzt csaljanak ki belõle!

3. Ha nem készül írásos munkaszerzõdés, vagy ugyan elkészül, de annak egy példányát többszöri felszólításra/kérésre sem adják oda a dolgozónak.

4. Ha az adóbevalláskor nem adnak adóigazolást (a NAV is említette, hogy erre gyakran van panasz) vagy a munkaviszony megszûnésekor nem adják ki a szükséges papírokat.

5. Ha az orvosnál kiderül, hogy nincs biztosítás.

6. Ha egyre jobban, egyre többször késik a fizetés, vagy annak csak egy részét kapja meg a dolgozó, és azzal ámítják, hogy majd a következõ hónapban... Van, aki 3-4 hónapig is képes így dolgozni, aztán végül nem kap semmit.

7. Ha gyakran cserélik a dolgozó feje fölött a cégeket, vagyis a tulajdonosi kör marad, de papíron idõrõl idõre újabb cég alkalmazásába kerül az õr.

8. Ha egy adott álláshirdetés folyamatosan újra és újra megjelenik...

9. Ha nincs a cég bejegyzett tevékenységi körei között a vagyonvédelmi, biztonsági szolgáltatás, s mégis ezzel foglalkozik

10. Ha a cég székhelye és a cégvezetõ lakhelye száz kilométerekre van egymástól. (Csegéné S. Edina foglalta össze az õrök tapasztalatait.)

A szakszervezet tudja
A Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének országos elnöke, Sipos Endre elmondása szerint menekülõ ágazat a vagyonvédelem, ahol rengeteg munkanélküli próbál szerencsét. A kötelezõ tanfolyam és vizsga jó üzlet, de a színvonal sokszor szánalmas. S mire számítson, aki állást kap?

Nagy a fluktuáció, sokan csak a próbanapokig jutnak el, amiért általában bért sem kapnak, aztán újra munka nélkül maradnak.

Bejelentve 106 ezer vagyonõrt foglalkoztatnak, de Sipos Endre szerint összesen 200 ezren lehetnek. Havonta több tízezer dolgozói panasz érkezik a szakszervezethez. A legjellemzõbb visszaélések: a foglalkoztatók nem fizetik ki a szabadságot, a túlmunkát, feketén vagy szürkén foglalkoztatnak (vagy pl. 4 órára jelentik be a 24 órás õrt), évekig tartják próbaidõn a dolgozót, s gyakori a jogosulatlan elküldés is (amikor a fõvállalkozó mond fel, miközben az õr az alvállalkozóval van leszerzõdve).

Az ma már ritka, hogy a teljes bért ne fizetnék ki, de az gyakori, hogy csak a 172 órára szóló kötelezõ bérminimumot (bruttó 94 ezer forint) adják 240 ledolgozott órára. Durva becsléssel minden munkaidejét ledolgozó vagyonõrt nettó 30-35 ezer forinttal rövidítenek meg – állította Sipos Endre. S az elmúlt öt évben egyetlen vagyonõr sem volt szabadságon – tette hozzá. Ez alapján úgy tûnik, hogy a szakszervezet nem sok mindent tudott elérni.

Tárgyalás híján perelnek
Kétségtelen, hogy egyeztetést hiába kezdeményezett a szakszervezet a munkáltatóknál (az ágazati párbeszéd bizottságban), de találtak más eszközt. A panaszok alapján feljelentik a hatóságoknál vagy a bíróságokon a törvényszegõ cégeket. Ez azért viszonylag hatékony eszköz, mert amelyik céget megbüntetik, az nem tud indulni a közbeszerzéseken. Persze a tulajdonosoknak van ellenszerük: megszüntetik a céget, és újat alakítanak. A szakszervezet emiatt feltérképezte az országos tulajdonosi hálót, és amint újjáalakul egy-egy problémás cég, máris feljelentik õket.

Hogy mennyire vált be ez a taktika, azt jelzi az is, hogy az elnök elmondása szerint sok száz céget vontak így ki a forgalomból, s számos komoly fenyegetést kaptak. Sikerrel harcolnak a ki nem fizetett bérekért is: munkaügyi bíróságra viszik ezeket az ügyeket, s így többnyire 3-6 hónap alatt megérkezik a pénz a bérgarancia alapból. Tanácsot minden hozzájuk forduló kaphat, jogi képviseletet viszont csak a tagok.

A szakszervezet lesújtó véleménnyel van a munkáltatókról. Ezt jól mutatja az is, hogy amikor kategorizálták a cégeket, csak „rossz”, „nagyon rossz” és „el kell kerülni” minõsítést osztottak. „Jót” egy cég sem kapott.

A NAV is tudja
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2011-ben kiemelten ellenõrzi a biztonsági és nyomozói tevékenységgel foglalkozókat, közülük is elsõsorban a legnagyobb adókockázatú (nagy létszámú) vállalkozásokat. Május végéig 235 ellenõrzést végezett, ebbõl 127-nél (54 százalék) nem volt minden rendben. 2,6 milliárd Ft nettó adókülönbözetet állapított meg, valamint 1,8 milliárd forintnyi büntetést szabott ki (adó-, mulasztási bírság, késedelmi pótlék).

Ellenõrzéseik megerõsítik, amit a szakmabeliek mondtak. Az utóbbi években a NAV szerint az lett a jellemzõ gyakorlat, hogy a biztonsági õrök jelentõs részét nem a megrendelõvel szerzõdõ fõvállalkozók foglalkoztatják, hanem többnyire a fiktív alvállalkozói láncok legutolsó tagjai. A fõvállalkozók többsége azért „alkalmaz” alvállalkozót, hogy kibújjon a foglalkoztatás közterhei alól, és jogsértõ módon csökkentse a fizetendõ áfáját.

Mit lát az adóhatóság?
A papíron foglalkoztató alvállalkozó általában nem vesz részt a teljesítésben (a munkáltatói jogokat ténylegesen a fõvállalkozó gyakorolja), és eltûnik, ha ellenõrzés van. Szerepe, hogy az adóhatóság felé bejelentse az õröket. A jövedelmeket terhelõ adókat, járulékokat már rendszerint nem vallja be, illetve nem fizeti meg. A bejelentést valószínûleg csak azért nem mulasztják el, mert olyan helyszíneken dolgoznak, ahol a NAV, és a munkaerõ-piaci szervek ellenõrzéseire számítani lehet – feltételezi az adóhatóság. Másrészt a fekete foglalkoztatás kiderülhet akkor is, ha orvoshoz megy az õr.

A NAV szerint akkor sem kizárt az adóelkerülés, ha a fõvállalkozónak nincs ilyen célja, de az alvállalkozója mégis úgy dönt, hogy, nem vallja be az adót. Arra már nem tér ki, hogy az alacsony árak miatt ez a lépés lehet, hogy nem is annyira döntés, mint inkább kényszer.

A NAV is látja, hogy a kárvallottak elsõsorban az õrök, hiszen elveszítik a nyugdíj vagy táppénz jogosultságukat. Nem véletlen, hogy rengeteg panasz érkezik tõlük hozzájuk. Az adóhatóság szerint az kellene, hogy a munkavállalók maguk is fellépjenek e jogszabálysértések ellen, például az érdekvédelmi szervezetek közremûködésével. A kör itt bezárult.

Forrás: Link