Csak "ki ne derüljön", hogy egy "árja"-zsidóról van szó! Anders BE(h)R-ing BREivik, nem lennék meglepve. Ettõl eltekintve is végre kezdenek felperegni az események, s bár a sok halott nem egy szimpatikus jelenség, de sokakat talán gondolkodásra késztet!
Legkevesebb nyolcvan halottja van annak a lövöldözésnek, amely pénteken történt egy norvégiai szigeten, nem sokkal az után, hogy robbanás rázta meg a fõváros központját. A lövöldözés gyanúsítottja egy norvég férfi, aki a rendõrség szerint szélsõjobboldali nézeteket vall. Szemtanúk szerint a férfi rendõrnek öltözött, és a lövések leadása elõtt maga köré hívta az ifjúsági politikai tábor több tagját.


Anders Behring Breivik, a lövöldözés gyanúsítottja

Több száz fiatal gyûlt össze abban a kormányzó Munkáspárt által szervezett nyári táborban az Utoya nevû szigeten, ahol pénteken a délután a brutális támadás történt. Szemtanúk beszámolói szerint egy férfi kezdett el válogatás nélkül lövöldözni, és a hatóságok szerint legkevesebb nyolcvan fiatalt ölt meg. Kezdetben tízre tették a halottak számát, de lehetséges, hogy a nyolcvant is meghaladja majd, miután a teljes szigetet és környékét átvizsgálják.

A támadás után a rendõrség õrizetbe vette a szemtanúk által magasnak és szõkének leírt férfit, akinél hírügynökségi jelentések szerint egy pisztoly, egy automata fegyver és egy puska volt. Egy norvég újságíró a BBC-nek azt mondta, tudomása szerint a férfi egy komppal utazott a szigetre, rendõrnek adta ki magát, és azt mondta, hogy a nem sokkal korábban Oslóban történt robbantással kapcsolatban végez kutatást.

Legkevesebb hét halott a robbantásban
Péntek délután rázta meg nagyerejû robbanás a norvég fõváros központját, azon a környéken, ahol a kormányzati épületek is vannak. A rendõrség szerint legkevesebb heten meghaltak a robbanásban, amelyet autóba rejtett pokolgép okozott. A kormány tagjai közül senki sem sérült meg, a közeli szigeten tartott táborba szombaton lett volna hivatalos Jens Stoltenberg kormányfõ. (Részletek a pénteki történésekrõl ebben a cikkünkben.)

A táborban a támadó elõbb megkérte a fiatalokat, hogy gyûljenek köré, majd elkezdett lõni. Sokan a bokrok közé menekültek, míg mások a vízbe ugrottak, a támadó azonban közéjük is lõtt. "Elõször azokat lõtte, akik a szigeten voltak. Majd elkezdte lõni azokat, akik a vízben úsztak" - mondta egy 15 éves táborozó. Egy másiknak az anyja a BBC-nek elmondta, hogy a lánya egy vécében bújt el négy társával együtt, és sms-ben értesítette õt a támadásról.

"Hallottam, ahogy lélegzik"
Egy másik szülõ szintén arról számolt be, hogy a gyerekével sms-ben kommunikáltak. "Mondta, hogy ne hívjam õt, mert akkor kiderülne, hol bújt el" - mondta az apa. Egy táborozó pedig azt mondta, hogy egy olyan szikla mögött bújt el, amelyen a támadó is megállt. "Hallottam, ahogy lélegzik a szikla tetején" - idézte a lányt a BBC.

A rendõrség szerint a szigeten történt mészárlás és az oslói robbantás összefügg egymással, az azonban nem világos, hogy pontosan milyen motiváció áll a támadások hátterében. A szigeten õrizetbe vett feltételezett támadó egy 32 éves norvég férfi, Anders Behring Breivik, aki rendõrség szerint szélsõjobboldali nézeteket vall, legalábbis Facebook-oldalának korábbi bejegyzései szerint. Egy, a New York Times által idézett rendõrtiszt szerint a bejegyzések arra utalnak, hogy a férfi muszlimellenes nézeteket vallott, de hozzátette, hogy "az csak késõbb derül ki, hogy mi volt a motiváció ebben a konkrét esetben".

A gyanúsított férfinak egy mezõgazdasági vállalkozása volt, így a hatóságok szerint jogosult volt olyan vegyi anyagok beszerzésére, amelyekkel robbanószerkezeteket tudott készíteni. A rendõrség szerint a férfit látták Oslóban a robbantás elõtt, és a szigeten is találtak robbanószerkezeteket. Egy, a férfi nevéhez tartozó Twitter-oldalon egy bejegyzés volt, amely vasárnap jelent meg, és úgy szólt: "egy ember, akinek hite van, egyenlõ százezer olyannak az erejével, akiknek csak érdekeik vannak".

A robbantás és a lövöldözés voltak Norvégia második világháború utáni történetének legvéresebb támadásai. A miniszterelnök "véres és gyáva" támadásnak minõsítette az eseményeket. Stoltenberg szerint Norvégiát "megrázta a gonosz", de a norvég demokráciát nem lehet legyõzni. Norvégiát a gazdag és nyitott társadalmú országok között tartják számon, és mivel eddig nem történtek hasonló támadások, a biztonsági intézkedések sem voltak szigorúak. Oslóban élõ tudósítók beszéltek arról a támadások után, hogy a kormányzati épületeknél sem volt olyan fokú ellenõrzés, mint más nyugati országokban.

Link