Hûha!
Magyarország zivataros idõszak elé néz. Számos olyan tényezõ kezd újra felbukkanni, ami a 2008-as válsághoz vezetett. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy történt elég strukturális változás ahhoz, hogy a válság ne legyen olyan komoly, mint három évvel ezelõtt - kezdi Magyarországgal foglalkozó, átfogó elemzését Raffaella Tenconi, a Merrill Lynch feltörekvõ piaci közgazdásza és Arko Sen, az elemzõház stratégája.

A szakértõk már most azzal számolnak, hogy GDP-arányosan körülbelül 1 százalékos elcsúszás van a költségvetésben a konvergencia programban vállalt célokhoz képest. Amiatt is aggódnak, hogy a kormány - népszerûségének csökkenését látva - nem kezeli idõben a fiskális problémákat.

Zivataros idõszak elõtt?
Számos azonosságot lehet felfedezni a jelenlegi és a 2008-as magyarországi helyzet között. A külföldi befektetõk magyar állampapírállománya magas szinten tartózkodik, a költségvetési politika hitelessége csökken és jelentõs fertõzési kockázatok vannak jelen az euróövezet irányából - állapítják meg friss elemzésükben a Merrill Lynch közgazdászai. Eközben Orbán Viktor miniszterelnököt minden bizonnyal nyugtalanítja népszerûségének visszaesése és ezért rövid távon a fiskális elkötelezettsége nem fog erõsödni - vetítik elõre a szakértõk, akik szerint ez felveti annak a veszélyét, hogy a Magyar Nemzeti Bank a negyedik negyedévben rendkívüli kamatemelést kell végrehajtson.

Figyelmeztetõ jelek
A kényelmes finanszírozási pozíció az év végéhez közeledve kezd eltûnni, ami nem túl kedvezõ egy bizonytalan nemzetközi környezetben és a költségvetési pozícióval kapcsolatos aggodalmak tükrében. A Fidesz csökkenõ népszerûsége azzal járhat, hogy a kormánypárt lassabban reagál az eseményekre, ami rendkívüli kamatemelésre kényszerítheti az MNB-t. Ez fõként akkor következhet be, ha a magyar költségvetési politikával kapcsolatos bizalom összeomlik - figyelmeztet a két szakértõ, akik ezt követõen több fontos tényezõt, többek között veszélyforrásokat emelnek ki.

1. Külföldi befektetõk magas állampapírállománya. A külföldiek részesedése a 2008 elején tapasztalt szintek felett tartózkodik. Három évvel ezelõtt az elsõ félévben látványosan csökkenni kezdett a külföldiek kezében lévõ állomány, majd hirtelen zuhanást mutatott õsszel, melynek következtében az ország az EU-IMF hitelére szorult - emlékeztetnek.

2. A fiskális politika hitelessége csökken. Bár a kormány fontos reformlépéseket fogadott el, a gyenge bevételi számok miatt fennáll a veszélye annak, hogy elvéti a költségvetési hiánycélt. A bevételek lassú növekedése elsõsorban a gyenge belsõ kereslet eredménye, és ez a kihívás a következõ évre is fennmarad, ami a kormány részérõl szigorú gazdálkodást követelne meg. A kormány azonban ezen a téren vegyes eredményeket tud felmutatni, fõként egyszeri tételekkel oldotta meg a költségvetésben rejlõ feszültségeket - vélekednek az elemzõk.

3. Növekedési aggodalmak. A Merrill szakértõi friss anyagukban felülvizsgálták a jövõ évi növekedési kilátásokat és arra a következtetésre jutottak, hogy a korábbi 3% helyett 2,5% lehet a 2012-es GDP-növekedés (vagyis a kormány konzervatív tervezése sem teljesül az elemzõk megítélése szerint). Ennek fõ oka, hogy az euróövezet adósságválsága, ami visszavetheti a beruházásokat jövõre Magyarországon. Az idei évre az elemzõk továbbra is 2,5%-os növekedéssel számolnak. Megjegyzik továbbá, hogy a kormány devizahiteleseket megsegítõ csomagja csak átmenetileg védi meg az adósokat a száguldó frank ellen.

4. Külsõ kockázatok. A jelenleg dúló euróövezeti adósságválság jelentõs fertõzési kockázatot hordoz magában Magyarországra nézve. A következõ hónapokban óvatosabb üzemmódba kapcsolhatnak az euróövezeti bankok, ami Magyarországot is érintheti. A bankadó esetleges kiterjesztése és a gyenge belsõ kereslet miatt a bankok hazatelepíthetik tõkéjük egy részét, ami a hitelezési kondíciók szigorítását vonja mega után és az is elképzelhetõ, hogy a jövõben a bankok kevesebb magyar állampapírt tudnak vásárolni - figyelmeztetnek a Merrill közgazdászai. Vagyis a bankszektor nem állhat be a magyar állampapírpiacra, ha a külföldiek menekülõre fogják.

5. Költségvetési pozíció. Az elemzõház szakértõi úgy vélik, hogy Magyarország költségvetési pozíciója jobb, mint 2008-ban annak ellenére, hogy a bevételek csökkennek. Amennyiben a kormány képes megerõsíteni hitelességét, akkor a finanszírozási igény kielégítése nem okozhat gondot még a nehezebb nemzetközi környezetben sem.

6. A legnagyobb különbség a jelenlegi és a 2008-as helyzet között az ország fizetési mérleg pozíciójában lelhetõ fel. A folyó fizetési mérleg idei 2,4%-os GDP-arányos többlete jövõre 2,6%-ra hízhat, szemben a 2008-ban tapasztalt 7,3%-os hiánnyal. A fizetési mérleg pozíció ugyanakkor nem jelent védelmet a nagy árfolyammozgások ellen - teszik hozzá.

Egy jó és egy rossz pont
A Bank of America Merrill Lynch elemzõi a kormánypárt támogatottságára is külön kitérnek. A szakértõk emlékeztetnek arra, hogy a Fidesz népszerûsége látványosan csökkent a tavalyi év végéhez képest. A közgazdászok ebbõl arra következtetnek, hogy a kormányfõ valószínûleg nem fogja meglepni a piaci szereplõket új korrekciós költségvetési intézkedésekkel.

Nagyon pozitív fejleménynek tartják a Merrill elemzõi ugyanakkor, hogy a kormány látványosan visszavett az eszközkezelõre vonatkozó elképzelésekbõl, ami kormányzati körültekintésre utal. Mint ismert, a legutolsó hírek szerint az eszközkezelõ legfeljebb 5000 lakást vásárolhat 2014-ig. Fontos jelzés volt emellett a Merrill közgazdászai szerint Varga Mihály múlt heti kijelentése, miszerint az euróövezet válságának súlyosbodása keresztbe tehet a magyar gazdasági növekedésnek, és a kormány fontolóra veheti a Mol-részvénycsomag eladását.

Még így is elcsúszik a költségvetés?
Az elemzõház szakértõi szerint veszélyben vannak a kormány konvergencia programban kitûzött költségvetési céljai is. Számításaik szerint megközelítõleg GDP-arányosan 1%-os lehet az eltérés a várható teljesítés és a lefektetett célok között, amit a kormány könnyen finanszírozhat a válságadók meghosszabbításával, további kiadáscsökkentésekkel és esetleg egy kisebb áfaemeléssel.

A Nomura szerint is elvétjük a célt
Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzõje legutóbbi elemzésében szintén arra a következtetésre jutott, hogy a jövõ évi költségvetési hiánya valahol 4,4% körül lesz szemben a kormány 2,5%-os deficitcéljával.

Meglátása szerint Varga Mihály államtitkár Mol-részvénycsomaggal kapcsolatos kijelentése azt a vélekedést erõsíti, hogy a kormány újra az egyszeri tételekhez nyúl, ha baj lenne a költségvetésben és a finanszírozásban.

Montalto külön kitér arra, hogy a történelmi csúcsközelben lévõ svájci frank hátráltatja a belsõ fogyasztás fellendülését és így az ehhez köthetõ adóbevételek növekedését. "Így a kormány kénytelen lesz egyszeri lépésekkel valamint kiadáscsökkentésekkel reagálni. A legutolsó hírek szerint nagy tartalékkal készül a jövõ évi költségvetés" - írta kommentárjában a Nomura közgazdásza utalva a múlt héten megjelent számokra. A reformterveket és így a 2012-es költségvetést azonban lényeges végrehajtási kockázatok övezik - fûzte hozzá.

A Merrill elemzõi úgy vélekednek, hogy a fiskális politika hitelességi problémái erõsen korlátozzák a magyar jegybank mozgásterét. Az inflációs azonban közelebb van a célhoz (mint 3 évvel ezelõtt) és a költségvetés kiigazítási igénye is alacsonyabb, így egy esetleges rendkívüli kamatemelés kisebb méretû lehet, mint 3 éve.

Fontos üzenetek

- Az elmúlt hetekben több fontos külföldi vélemény is megjelent Magyarországról, amelyek hangvétele nem volt kedvezõnek nevezhetõ.

- A Merrill Lynch elemzõi pontosan két héttel ezelõtt arra figyelmeztettek, hogy a kormány adósságcsökkentõ terve kisebb lesz a vártnál és így veszélybe kerülhet Magyarország hitelminõsítése is.

- A július elején megjelent, a Credit Suisse stratégái által összeállított devizapiaci felmérés eredményei sem voltak szemet gyönyörködtetõek a forint szempontjából.

Az európai adósságválság pedig ismét felszínre hozta a fertõzési veszélyekkel kapcsolatos hangokat. Elemzõk rámutattak, hogy a Magyarországot is magába foglaló feltörekvõ európai régió sem menekülhet meg az euróválság súlyosbodása elõl. A Citigroup elemzõi pedig úgy vélekedtek, hogy a forint az egyik legkiszolgáltatottabb feltörekvõ piaci deviza.

A Nomura elemzõje múlt heti anyagában pedig azt emelte ki, hogy az egyre drágább frank visszaveti a gazdasági növekedést.

Összességében tehát a fenti külföldi mérvadó vélemények figyelmeztetõ jelek lehetnek a kormány számára, és rávilágítanak a költségvetési politika hitelességének szükségességére, valamint a jövõ évi költségvetés fontosságára.

Forrás: Link