Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Budapest, izraeli szemmel - I. rész

(Úgy látom, hogy csak a Belügyminisztérium kettõs állapolgárait vették számításba! Ügggyes, ahogy a rabbi mondaná! Maga a cikk maga is krawmaga!)
Magyarországon, a Bevándorlási Hivatal adatai szerint 2010 decemberében 1 293 izraeli állampolgár élt. A hosszabb-rövidebb ideig hazánkban élõ izraeliek nagy része tanulni jön, így minimum 3-5 évig nálunk is marad. Ennyi idõ alatt az ember többé-kevésbé be is illeszkedik, barátokat szerez, megismerkedik az ország kultúrájával, az ott élõk szokásaival. Két, Budapesten tanuló izraeli diáklánnyal beszélgettem rólunk, magyarokról, Budapestrõl és a nálunk eltöltött évekrõl.

Sharon Goldman idén végez a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, fogorvosnak készül. Hat éve érkezett hozzánk, egy igazi nemzetközi élmény reményében. Korábban soha nem járt nálunk, Magyarországról csupán legjobb barátnõje magyar származású édesanyjától hallott, aki gyakran fõzött gulyáslevest lánya barátainak és máig izgatottan mesél imádott Budapestjérõl. „Azért választottam Magyarországot, mert nincs messze Izraeltõl, könnyen haza lehet repülni és az egyetemi tandíj sem olyan magas, mint Nyugat-Európában vagy az Egyesül Államokban. Otthon nagyon kicsi az egyetemi keret, így akár évekig is eltarthat, míg valaki bekerül.” – teszi hozzá.
Kattintson és nézegessen képeket Izraelrõl!

Nem meglepõ tehát, hogy sok izraeli diák választja a magyar orvostudományi egyetemeket. A fõváros után Debrecen rendelkezik a legnépesebb medikus közösséggel, de Pécsett és Szegeden is sokan vannak. „Az izraeliek külföldön nagyon összetartóak, gyakran összejárnak az ország különbözõ részeibõl, bár gondolom ez minden külföldön élõ expat-ra igaz, nemzetiségtõl függetlenül.” – mondja Sharon. „A közös ünnepségek, bulik alkalmával például minden városból Budapestre sereglenek a Magyarországon élõ izraeli diákok; a Purim-i mulatságokon, a Hannuka-i gyertyagyújtáson vagy a Holocaust évfordulóján tartott megemlékezésen mindig nagyon sokan vannak.” Ilyenkor alkalom adódik a magyar zsidókkal való megismerkedésre is. Sharon szerint a magyar zsidók nagyon érdeklõdõek, szívesen mesélnek izraeli útjaikról és sokan még héberül is tudnak.

„Sajnos a magyar és a külföldi diákok nem nagyon vegyülnek egymással, hiszen óráink többsége nem egyszerre van.” – mondja Sharon. „Ennek ellenére van egy-két magyar barátom, de az egyetemen kívülrõl. Az utóbbi években gyakran rendeztünk közös vacsorákat Sabbat alkalmából, melyen nem zsidó barátaim is részt vettek. Nagyon fognak hiányozni ezek a közös élmények.” – teszi hozzá szomorúan. Amikor kérdezem, hogy rólunk, magyarokról mi a véleménye, találkozott-e bármiféle diszkriminációval, szerencsére nemmel felel. Mint mondja, talán a nyelvi nehézségek okoztak problémát, hiszen a magyarok nagy része második nyelvként a németet és nem az angolt beszéli. Ebbõl kifolyólag, diszkrimináció külföldisége és nem zsidósága miatt érte leginkább.

„A legtöbb barátom imád Budapesten élni, hiszen ez egy nagyon dinamikus, nagyon élõ város, tele bárokkal, kávézókkal, melynek mind megvan a maga stílusa, mindig van valamilyen kiállítás vagy koncert és rengeteg a fantasztikus étterem. Budapest egy csodálatos és romantikus város. Ahányszor este végigsétálok a Duna-parton és elnézem a kivilágított Lánchidat, mindig olyan érzésem van, mintha most érkeztem volna ide elõször és egy ’love story-ba’ csöppentem volna.”
(Cikkünk hamarosan folytatódik...)

Készült az Európai Unió Integrációs Alapjának támogatásával.
Cikkünk a „Bevándorlók – mellettünk” címû, Európai Integrációs Alap által támogatott kampányunk keretében született azzal a céllal, hogy tájékoztatást nyújtson a tíz legnagyobb Magyarországon élõ bevándorló csoport egyikérõl. 2010. december 31-én 18 932 ukrán, 14 345 kínai, 12 594 szerb, 5489 orosz, 3790 vietnámi, 3469 amerikai, 1900 török, 1767 iráni, 1293 izraeli és 182 iraki állampolgár tartózkodott legálisan Magyarországon. A többezres lélekszámú bevándorló közösség figyelmet érdemel, ezért célunk, hogy a vitaindítóként szolgáló írásokkal hozzászólásra ösztönözzük a Kitekintõ olvasóit, hozzájárulva ezzel a migrációval és integrációval kapcsolatos társadalmi tudatosság növeléséhez.
Link

Hozzaszolasok

930 #1 930
- 2011. August 05. 17:51:19
olvasomA kettõsállampolikat már nem is számolják.
2493 #2 2493
- 2011. August 05. 18:37:45
"2010. december 31-én 18 932 ukrán, 14 345 kínai, 12 594 szerb, 5489 orosz, 3790 vietnámi, 3469 amerikai, 1900 török, 1767 iráni, 1293 izraeli és 182 iraki állampolgár tartózkodott legálisan Magyarországon."

Ki mondták Õk" a valót!!!

LEGÁLISAN!
658 #3 658
- 2011. August 05. 20:02:22
Vajon miért az egyik legkisebb(ként feltüntetett) csoportról szól a cikk? Lehetett volna az iraki közösségrõl is írni, õk még kevesebben vannak! Vagy tévedek?

Szokjuk az izraeliek jelenlétének gondolatát, de azt is vegyük tudomásul, hogy 8 másik népcsoport megelõzi õket létszámban, tehát nem õk jelentik a legnagyobb fenyegetést a magyarságra (üzenik nekünk, miközben a kettõs állampolgárságúakról mélyen hallgat a cikk.)
1049 #4 1049
- 2011. August 05. 20:26:14
Szerintem néhány nulla lemaradt a számszerûsítésbõl. Az is érdekes miért pont a hébert kérdezik és miért elsõnek!?
Érdemes megnézni a forrás link képeit + kommentárjait.
Idill és béke betonfalba zárt paradicsomának látványáról eszembe jutottak az eldózerolt, kisemmizett, kiûzött, meggyilkolt õslakos palesztinok, akikrõl oly barátságosan és szeretetteljesen írnak..
2418 #5 2418
- 2011. August 05. 20:46:16
Nyilas, nagyon jól látod.
119 #6 119
- 2011. August 05. 21:00:09
Látod Imi, mit össze tudsz te parázni? Én meg már majdnem elhittem az egészet. Még irániból is több van, ez egy kicsit rossz érzéssel tölt el, mert õk olyan hogyismongyam... veszélyesnek tûnnek és terroristából 1700 nem kevés. Azt hiszem illõ volna egy nemzettõl, ami majd' egy millió (de gyorsan nõ) zsidót a Dunába lõtt, hogy full luxusos ingyentanulást biztosítson pl. Sharonnak és a remélhetõleg minél több aranyos, toreláns ki aranyemberkének (Goldman). Olyan fél milla elég is lenne (bár belõlük kettõ se lenne sok), hiszen a magyar úgysem szaporodik.
3407 #7 3407
- 2011. August 06. 06:58:45
Össze kell szedni az összes Magyarországon élõ zsidót, ki kell választani az 1293 "kiválasztottat", a többit meg lehet semmisíteni, ,mert ezeket még a fajtája sem vette emberszámba... anyad
2 #8 Olvaso
- 2011. August 06. 08:04:28
No, akkor "emlékezzünk"! Hogy is van ez? Elõre meg vagyon írva, amirõl most hablatyolnak. A média-terítés rész most aktuális, ezért született a fenti "cikk" is.

Titkos magyar- izraeli államközi megállapodás - 2004.04.14

Mindenki ott volt aki számított

2004 áprilisában Magyarországon járt Mose Kacav izraeli államfõ. Az ok látszólag egy szokványos baráti látogatás volt. Ehhez képest zárt körben egy olyan államközi megállapodás köttetett, melynek egyes pontjai külön-külön is felérnek egy hazaárulással. Ha az aláírásnál csak a balliberális pártok és azok érdekkörei képviseltették volna magukat, senki sem csodálkozna, de történetesen jelen volt a teljes politikai elit. Beleértve az akkori államfõt, Mádl Ferencet is.

2004 április 14-én, egy szerdai nap késõ estéjén, Izrael magyarországi nagykövete fogadást adott, ahol összegyûlt a megállapodást aláíró magyar politikai elit. Az egyezmény részben a már említett EU-Izraeli akcióterv alapján került megfogalmazásra, és 2004 május 1-én lépett életbe. A magyar felek ezzel az aláírással tulajdonképpen ratifikálták az EU-s országokban sem szellõztetett kerettervet.

Korunk jellemzõje az a kényszer, amibe a nemzetközi elvárásoknak megfelelni akarás beleviszi egy magát függetlennek nevezõ ország politikusait egy olyan dokumentum aláírásába, mely ellenkezik a józan ésszel, és hátrányára, sõt kárára van a választóknak és az országnak. A "nemzetközi elvárások" ebben a kontextusban az USA, Izrael, a nemzetközi és magyarországi zsidó szervezetek, és persze az általuk irányított erõsen kettõs mércés ún. "vezetõ média" elvárásait jelenti. Ez egy olyan kényszer, amibõl egy pártos demokrácia sosem fog tudni kiszabadulni, és nem csak a hazai viszonyokat jellemzi. Nem az én feladatom persze megítélni, hogy mennyire érezték az itt ismertetett dokumentum aláírását politikai kényszernek a jelenlévõk. Egy biztos. Mindenki ott volt aki számított.

Az itt ismertetésre kerülõ anyag az EU és Izrael között létrejött "akcióterv"-nek nevezett megállapodás része. A különös az, hogy a hazai sajtó nem számolt be az EU-Izraeli akciótervrõl, de az EU-s média is többnyire kerülte, mint macska a boxer kutya udvarát. (Az eredeti EU-Izraeli akcióterv anyaga itt olvasható.)

A dokumentum aláírásán részt vettek:

Mose Kacav, Izrael akkori államfõje,
Mádl Ferenc, Magyarország köztársasági elnöke,
Medgyessy Péter, akkori miniszterelnök,
Kovács László az MSZP részérõl,
Hiller István az MSZP részérõl,
Dávid Ibolya az MDF részérõl,
Herényi Károly az MDF részérõl,
Orbán Viktor a Fidesz MPP részérõl,
Áder János a Fidesz MPP részérõl,
Pokorni Zoltán a Fidesz MPP részérõl, valamint a
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetõi.

Ezen kívül két fõ az SZDSZ részérõl. A nevek véletlenül kimaradtak a jegyzetembõl, de mint a többi párt esetében, itt is a legfelsõbb vezetõk lehettek jelen, tehát valószínûsíthetõ a személyek Kuncze Gábor mint pártelnök, és Petõ Iván mint az SZDSZ országos tanácsának elnöke.

A dokumentum

A dokumentum 8 pontból állt, melyek a következõek voltak:
1, Magyarország befogadó célország.

Ennek a pontnak a lényege, hogy abban az esetben, ha Izraelt külsõ agresszió érné, mely veszélyezteti az ott élõ zsidók életét, Magyarország 500.000 zsidó befogadását vállalja, állampolgári jogokat adva a befogadottaknak. Hasonló megállapodások értelmében Németország további félmillió, Lengyelország pedig 100.000 Izraeli állampolgár befogadására tett ígéretet az ott elhangzottak szerint.

Jegyzetek az egyes ponthoz

a.) Ezzel szemben Németország a zsidók bevándorlásának korlátozásáról döntött 2006 júliusában.

b.) A ránk vonatkozó szám valószínûleg nem 500, hanem 550 ezer. A Magyar Fórum 1998. december 17-i számában az izraeli A Hét Tükre nevû újságból idézett egy közleményt, miszerint "a jövõben Magyarország állampolgárainak száma 550 ezer izraelivel gyarapodhat". Ez különben azért is meglepõ, mert az Új Magyarország (1991.09.24) amikor Göncz Árpád Tel Avivban, járt 1991 nyarán, még arról tudósított, hogy csak "negyedmillió magyar ajkú közösség" volt Izraelben!

c.) A 2007 februárjában kirobbant "ázsiai betelepítési botrány" témájában a magyarnak mondott kormány Semjén Zsolt által kiemelt sorokra reagálva a következõ közleményt adta ki: "a félreértelmezett sorok nem ázsiai vagy más külföldi migráns tömeges betelepítésérõl szólnak, hanem egyrészt a migráció globális szinten tapasztalható hatásait értékelik, illetve ezen keresztül a hazánkba legálisan érkezõ külföldiek társadalmi integrációját célozzák".

Izrael a Közel-Keleten van ugyan, de az egyben Nyugat-Ázsiát is jelenti. Ha ilyen összefüggésben vizsgáljuk az egész botrányt, teljesen más megvilágításba kerül. Nem kínaiakat akarnak tehát az országban letelepíteni, mint az tévesen elterjedt, hanem a zsidók letelepedét kívánják elõsegíteni hazánkban.

d.) Több mint egymillió izraeli lehet EU- állampolgár
(Ez egy 2004.03.12-i hír, azaz közvetlenül a megállapodás elõtt íródott. Kimásolom ide a szöveget, hogy megmaradjon:)

Az Európai Unió május elsejei kibõvítésével kereken 1,1 millió izraeli számára nyílik lehetõség arra, hogy európai uniós állampolgárságot szerezzen. Errõl a Háárec címu izraeli lap számolt be, utalva arra, hogy a lehetõséget az unió kibõvítése hordozza magában. Olyan, a belépés elõtt álló országok, mint Lengyelország és Magyarország ugyanis nagyszámú zsidó állampolgárral rendelkeztek, akik vagy a holokauszt elõtt vagy késõbb a sztálini idõk antiszemitizmusa miatt menekültek Izraelbe.

Az Európai Unió Izraelben akkreditált nagykövete, Giancarlo Chevallard tel-avivi sajtóértekezletén utalt arra: az EU 25 tagúra történõ kibõvítésével az izraeli zsidók egyötöde szerezhet jogot arra, hogy egyik vagy másik EU-tag állampolgárságáért folyamodjon. Az uniós törvények ugyanis kimondják: mindazok, akik bármelyik tagállamban születtek – valamint gyermekeik és unokáik – jogosultak arra, hogy állampolgárságot szerezzenek. Az izraeliek hat százaléka már élt ezzel a joggal, mert olyan országból származnak, amely az unió tagállama, például Németország, Franciaország, Olaszország vagy Ausztria.

Egy közelmúltban végzett felmérés szerint a megkérdezett izraeliek 60 százaléka támogatja az uniós állampolgárságot, további 25 százalék gondolkodik azon. Mindazonáltal a megkérdezettek 75 százaléka nem helyesli az EU közel- keleti politikáját. Azt vallják ugyanis, hogy az EU elônyben részesíti a palesztin álláspontot. (MTI/APA)

e.) Frattini is megmondta, hogy Magyarországnak égetõen szüksége lesz a bevándorlókra.

2, Izraeli áruk európai terjesztése.

El sem tudom képzelni, hogy ez a pont mirõl szólhat, hiszen az Izrael és Magyarország közötti kereskedelmet az 1998 és 2004 május 1. között érvényes szabadkereskedelmi megállapodás szabályozta, amely az ipari termékek esetén vámmenetes ki- és behozatalt biztosított. 2004 május 1-gyel pedig életbe lépett az EU-Izrael közötti szabadkereskedelmi egyezmény, tehát Izrael bárkivel kereskedhet az EU-ban, ha legálisan akarja ezt megtenni. Csak olyan cikkekrõl lehet szó melyek nem tartoznak az egyezmény hatálya alá. (Fegyverekrõl?) Ezeket átcsomagolással úgymond "honosítani" lehet, majd úgy továbbszállítani az EU tagországaiba. A megállapodás ezen része tehát az uniós törvények valamilyen formában történõ kijátszása.

3, Izraeli vállalkozások állami pénzen való támogatása.

1993-ban Izrael és Magyarország egy beruházás védelmi megállapodást kötött , mely eredetileg 10 évre szólt, de továbbra is fenntartották. A titkos megállapodás 3. pontja ennek a folytatása lett volna. Az izraeli beruházók kihasználták a magyar állam kínálta vissza nem térítendõ támogatásokat, majd ez év augusztusában, amikor nyilvánvaló lett, hogy a kormány már semmilyen formában nem lesz képes támogatni õket Magyarországon, gyorsan felmondták az 1993-ban kötött, de még mindig élõ megállapodást.
A 2004-es egyezmény után nem sokkal jött létre többek között pl. az az ismert szerzõdés, mely alapján egy Izraeli céget közel egymilliárd forinttal támogatott az állam. Ez egy gyémántcsiszoló üzem lett volna Salgótarjánban (Lásd ezt a 2004-es hírt), annak az öblösüveg gyárnak a területén, mely átmeneti pénzzavarba került. A "munkahelyteremtés" címszó alatt az izraeli befektetõnek ajándékozott pénzösszeg 750 ember plusz a beszállítók kenyerét menthette volna meg hosszú távra az egyébként jó piaci feltételek között mûködõ St.Glass Rt. talpraállításával. Ezzel szemben a gyémántcsiszoló kevesebb mint 350 embert foglalkoztatott volna, azt is csak az üzem teljes beindulása után. A beruházás végül sosem valósult meg. Vajon hány hasonló ügylet bonyolódott le, hová mentek a pénzek számolatlanul?

Úgy nem mellesleg ide vág egy a Magyar Fejlesztési Bankban dolgozó ügyintézõtõl származó információ is, mely szerint a magyar állam a TB kasszából(!) izraeli kibucépítéseket finanszíroz, melyek rossz minõségû paprikát termelnek, amit aztán a kiváló hazaihoz keverve az EU-ban magyarként adnak el. Ezért aztán nem támogatják a haza paprikatermesztést itthon, mert Izraelbõl légi úton behozva is olcsóbb.

4, A zsidó kultúra hangsúlyos megjelenítése és propagálása a médián
keresztül.

Ebben nincsen nálunk hiány. Ez is része az EU-Izraeli akcióterv néven ismert dokumentumnak. Az ún. holokauszt-oktatás tantárgyi bevezetésének sürgetése is ide tartozik.

5, A gyûlölettörvény minden áron való elfogadtatása az országgyûlésben, és
annak szigorú alkalmazása.

Ezzel azóta is és folyamatosan próbálkoznak. 2007 márciusában a Mazsihisz még azt a bátorságot is vette, hogy tövényjavaslatot nyújtson be! Törvényjavaslatot, a Mazsihisz!!! A médiának persze nem szúrt szemet, hogy mi a fenét képzelnek magukról. Látszólagos ellenállásukkal szemben a gyûlölettörvény nem megszavazása inkább politikai alku kérdése lehet a Fidesz részérõl, tekintve, hogy azt már kinyilvánították, hogy a holokamu tagadásáról szóló törvényt simán megszavaznák. Mivel azonban ez nyilvánvalóan alkotmányba ütközne, ezért jöttek elõ azzal, hogy inkább alkotmányba iktatnák a dolgot, mint azt megtudtuk Répássy Róberttõl 2009 június elején.

6, A nemzeti irányultságú kisebb pártok, valamint civil szervezetek
mûködésének ellenõrzése, korlátozása, és megszüntetése.

Ez a pont egyértelmû. Nem más ez, mint a megalkuvást nem ismerõ, a nemzeti megújulást óhajtó és szolgáló nemzeti erõk, az ún. "szélsõjobb" és a civil mozgalmak eltaposására tett törekvés szentesítése. Ezt mûvelik a rendszerváltás óta folyamatosan. Ha valami kibontani készül a szirmait, rögtön ott terem egy-két balról jövõ tégla, vagy provokátor és átveszi az irányítást, hogy aztán ha nem õket szolgálja az ügy, akkor mehessen a levesbe. A Jobbik 2009-es elõretörése csak azért volt lehetséges, mert nyílt lapokkal játszottak, nem érdekelte õket a szélsõségesezés, a szavazóikat pedig még annyira sem.

Ezért elõször a Magyar Gárdát tiltották be abszurd okokra való hivatkozással, majd a baloldalon megjelentek a Jobbik Magyarországért Mozgalom betiltását szorgalmazó és annak lehetõségét elemzõ hangok, a legfelsõbb bíró pedig elhatárolódás helyett "nem zárta ki annak lehetõségét." Mindeközben a Fidesz a sehonnai bitang ember hallgatásának bûnét gyakorolta azzal, hogy tartózkodott az ezekkel kapcsolatos nyilatkozattételtõl.

7, Az izraeli politika feltétlen támogatása a magyar külpolitikában, és a
nemzetközi fórumokon.

Ez utóbbit tökéletesen lekövethetjük a magyar politikában. Az izraeli tömeggyilkosságok ellen egy szava sincs a magyar kormánynak, sem pedig a pártoknak. A maga is zsidó származású Eörsi Mátyás szóvivõ kijelentette, hogy "Izraelnek joga van az "önvédelemhez", holott mindannyian jól tudjuk, hogy nem önvédelemrõl van szó. Eörsi Mátyás, és Vásárhelyi Mária voltak azok, akik EU képviselõként soha egyetlen egyszer sem emelték fel szavukat a magyar nemzetiségû kisebbséget ért hátrányos megkülönböztetések, az ellenük elkövetett atrocitások, valamint a szomszédos országokban tapasztalható politikusok magyarellenes kirohanásai ügyeiben, ellenben Izraelt foggal körömmel védték, amikor az Európa Unió el akarta ítélni a palesztinokkal kapcsolatos bûnös gyakorlata miatt. Az ENSZ rasszizmus elleni konferenciájáról is kivonultunk 2009 áprilisában, mert szóba került, hogy Izrael rasszista állam.

8, Harc az antiszemitizmus minden formája ellen a Berlini Deklaráció
szellemében.

Ez is része az EU-Izraeli akciótervnek. Ez a pont ismét csak a véleményszabadság korlátozása céljából került bele az egyezménybe.

A fenti megállapodást a Magyar Atlanti Tanács nevû, homályos rendeltetésû szervezet hozta össze, melynek tagsága - hogy is mondjam - igencsak "színes". A szervezet költségvetését pénzintézmények dobják össze, de nem megerõsített források szerint évente 4 milliárd Forinttal részesül a magyar adófizetõk pénzébõl is
A MAT-ról Drábik János több könyvében is (Uzsoracivilizáció, Világzsákutca) részletesen ír, de az interneten is találunk róla anyagot. Egy az Új Világrendet megvalósító világhálózat magyar tagszervezetérõl van szó, mely korántsem Magyarország érdekeit veszi figyelembe, hanem kizárólag a pénzhatalmat szolgálja ki, és egyértelmû szabadkõmûves kapcsolatokkal rendelkezik.
2466 #9 2466
- 2011. August 06. 10:25:33
Na ezen bizonyíték alapján a fent felsorolt hazaárulókat demokratikusan fejbe lõni teljes vagyon elkobzás mellett amúgy pedig nem 1293 hanem1293000 és végül a bevándorlók nem mellettünk hanem elõttünk anyad
842 #10 842
- 2011. August 06. 12:40:20
Magyarórszág már csak a nevében Magyar. A tõrvényeket ellenünk hozzák, a zsidómultik érdekeiért.A multi, meg a befektetõ az Órrszág megmentõje, ugy adják elõ a médián keresztül, naponta 100 szor miközben ezeken keresztül rabólnak ki.Majd ha ezek likvidálva lesznek mindegy szálig családostul, majd ukkor érdemeslesz dolgozní. A liberalizmust meg a demokráciát kitörõlhetjük végleg a szótárunkból.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.09 masodperc
635,053 egyedi latogato