Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Megtalálták a magyar királyság legrégebbi templomát?

(Királyság? Erdély? Tegnap este a "Király visszatér" a Gyûrûk urából. Jó az idõzítés.)
A középkori magyar királyság legrégebbi temploma is lehet az a templommaradvány, amelyet régészek Gyulafehérváron a római katolikus székesegyház közvetlen szomszédságában tártak fel - írta hétvégén a Szabadság címû napilap.

A kolozsvári újság beszámolt arról, hogy a gyulafehérvári római katolikus érsekség régészei i. sz. ezer körül vagy akár néhány évtizeddel korábban épített, bizáncias alaprajzú templomot tártak fel.

A tavasszal és nyáron végzett feltárási munkálatok során felszínre került a félköríves szentélyapszis alapozása, a hajó északi, nyugati és déli oldalfalainak több maradványa, valamint annak északnyugati sarka egy falrészlettel, illetve a hajó négy központi, egykor kupolát hordozó pillérének alapozása.

Daniela Marcu Istrate régész szerint Erdély, sõt talán az egész középkori magyar királyság legrégebbi temploma bukkant a felszínre, amelyet az erdélyi Gyula, vagy az államalapító Szent István építhetett, de amely a XI. század második felében, az új római katolikus székesegyház építésének idején már romokban állt.

Mint mondta, az úgynevezett görögkereszt alaprajzi típus a bizánci építészetre jellemzõ, ezért valószínû, hogy a templom valóban a X. században épült, amelyet ebben az esetben az erdélyi Gyula, Szent István anyai nagyapja alapított. Ha az épület a XI. század elején készült, akkor viszont már Szent István uralkodásához köthetõ - mondta Istrate.

Kovács András, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem mûvészettörténet professzora szerint valóban nem zárható ki, hogy esetleg az erdélyi Gyula korában, a 950-es években emelték ezt a templomot bizánci misszionáriusok. A mûvészettörténész szerint a templom töredékesen és esetlegesen fennmaradt részletformái valóban az úgynevezett görögkereszt alaprajzú, Bizáncban kidolgozott és kedvelt templomtípusra emlékeztetnek, azonban a nagyon egyszerû alaprajzról egyértelmûen nem tételezhetõ fel, hogy csak Bizáncból, s például nem Itáliából, Velence környékérõl vagy a Balkán nyugati részérõl származott. Szerinte az sem bizonyos, hogy feltétlenül a görög rítusú egyház terjeszkedésének az emléke.

Kovács hozzátette: a körülmények egyelõre azt sem teszik lehetõvé, hogy válasszunk Gyula és Szent István kora között. A mûvészettörténész szerint a feltárt templommaradvány gazdagítja a székesegyház épületegyüttesének eddig ismert történetét, a lelet tudományos értelmezése új adatokkal szolgál az erdélyi kereszténység és az erdélyi püspökség kezdeteinek a történetéhez.

Marton József egyetemi professzor, a gyulafehérvári székeskáptalan nagyprépostja szerint a lelet megerõsíti, hogy a X. században Gyulafehérvár már egyházi központ volt.

A feltárt templomot augusztus 20-a után betemetik, fölötte zöldövezetet létesítenek, az egykori falak vonalát pedig a felszínen jelzik ki. A régészek szerint az állagmegõrzésnek ez a legmegfelelõbb módja, és ha a további kutatásokhoz lesz megfelelõ technológia, a helyszín bármikor feltárható és bemutatható.

Szász János kanonok, az érsekség gazdasági igazgatója közölte, hogy a feltárást részben az érsekség finanszírozta, teljes támogatását pedig a román kulturális tárca és a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vállalta.

Az erdélyi püspökséget (I.) Szent István király alapította 1009 táján, s központja a gyulafehérvári várban volt, ahol a mostani székesegyház is található. A csak ásatásokból ismert XI. századi, úgynevezett I. székesegyház háromhajós, egyetlen félköríves apszisú bazilika volt, alapfalainak vonalát ma csak a mellékhajók padozatán jelzi eltérõ színezésû vonal. Ezt az épületet a XII-XIII. század fordulója után váltotta fel az ugyancsak bazilikális elrendezésû, de jóval nagyobb székesegyház, amely ma is látható. A feltárt templom az eddig ismert úgynevezett I. székesegyház elõtt épült keresztény templom.
Link

Hozzaszolasok

1934 #1 1934
- 2011. August 08. 06:58:45
"i. sz. ezer körül vagy akár néhány évtizeddel korábban épített"
Á, dehogy, néhány évszázaddal korábban, az már nem fér bele az idõkeretbe. Há' 'iszen akko' még nem is éltek itt magyarok. Akkor még az Ural környékén gyûjtögették a bogyókat meg vadásztak a pattintott kõszerszámokkal. szeva te
88 #2 88
- 2011. August 08. 07:01:36
Remeljuk, nincs vorosiszap-veszely a kornyeken. Frown
2449 #3 2449
- 2011. August 08. 07:04:05
jó reggelt! csak a vezetékeket akarták cserélni a templom elõtti tére, aztán mi lett belõleSmile most azon dolgoznak, hogy a magyarok ortodoxok voltak. de nem baj, mert a pápa meg a pátriárka úgyis egyesül...
1934 #4 1934
- 2011. August 08. 07:07:46
kincses, inkább egybesülWink Legalábbis remélem...
2449 #5 2449
- 2011. August 08. 07:09:46
valahun, akár!!én református vagyokCool
3393 #6 3393
- 2011. August 08. 07:22:43
nem csodálkoznék, ha kijelentenék, hogy ortodox székesegyház volt... s ezzel máris beteljesülne az álmuk, hogy Erdély román(vagy dák vagy nem is lehet tudni mi, de kitalálkák õk) fennhatóság alá tartozott 2000 évig...
2449 #7 2449
- 2011. August 08. 07:37:32
székely leány, te tucc valamit!Shock
119 #8 119
- 2011. August 08. 08:11:23
Uggyan, nudli, kismiska, fityfiritty.

Kostolany pod Tribcom-on már 850-60 körül építtetett kõtemplomot a szép emlékû Szvatopluk király. De a Drazovce-i se sokkal fiatalabb
2449 #9 2449
- 2011. August 08. 08:13:45
Balu, amikor a szlávok versengenek, mi csak vesztesen jöhetünk ki. vagy meg kéne fordítani a trendet?francba
3411 #10 3411
- 2011. August 08. 08:53:46
hello from szekelyland.D

tul sok a ''megtalalas'' valszeg latjatok

adagoljak visssza a zsidok amit ezelott a regi magyarok tudtak s valszeg kronikakba ,dokumentumokba le volt [ van?] irva csak amiket tonkretettek vagy valahol eldugtak.

minap Petofit is hallottam .+ par eve a paloskereszt.

szal adagoljak vissza , az elere allnak s ahogy Varga Tibi mondja 1 centivel arrab teszik a sineket s a barom mar 'Angrynem jut soha oda.'

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.09 masodperc
635,064 egyedi latogato