Ezzel szállhatnak a jövõ ûrhajói. A vékony antiprotonokból álló sávot a Pamela mûhold fedezte fel.

Valóra válhat a jövõben az antianyaggal mûködõ ûrhajók álma, állítják amerikai tudósok, miután bejelentették, hogy a 2006-ban indított antianyag mérõ Pamela mûhold antianyag burkot mutatott ki bolygónk körül.

Az antianyag az úgynevezett Van Allen sugárzási öv külsejét és belsejét borítja. Az öv elektromosan töltött részecskéket tartalmaz, melyeket a napszél hoz létre és az elsõ amerikai mûholdak mérték be elõször.

A belsõ öv a Föld felett 2000 km-tõl 5000 km-ig terjed és 10-50 MeV - megaelektronvolt - energiájú protonokból és antiprotonokból áll, melyet a kozmikus sugárzás hoz létre.

A Pamela ezerszer több antianyagot vett a Föld mágneses mezejének Dél-Atlanti anomália nevû területén - ahol a mágneses védõpajzs gyengébb az átlagosnál -, mint ahogy az elõzõleg várható volt a normál részecskebomlás által.

Az antianyagban az atomot a proton, neutron és elektron helyett azok antirészecskéi, az antiproton, antineutron és pozitron építik fel. Az elsõ antianyagot a svájci CERN-ben sikerült elõállítani, de kutatók folyamatosan dolgoznak elkészítésén és hosszútávú csapdázásán.

Az antianyag a jövõ ûrhajóinak kitûnõ üzemanyaga lehet, mivel 1 gramm antianyag energiamennyisége egyenlõ 1000 ûrsikló külsõ tartályainak potenciális energiájával.

Link