Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Európai Texas: olaj- és gáznagyhatalom lehetünk?

Néhány éve a makói gázmezõ volt a sláger, melyet most kanadaiak és szerbek próbálnak kiaknázni, azonban ezen kívül is van elég lehetséges lelõhely Magyarországon. A Mol például most éppen Somogy megyében kutatna egy osztrák céggel közösen, de ugyanabban a régióban mások is lehetõséget látnak. Mfor.hu-háttér.

Sokan látnak fantáziát a magyar olajban és gázban

Majdnem húsz cég termel vagy kutat jelenleg szénhidrogént Magyarországon, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint több mint kétszáz bányatelek és majdnem ugyanennyi kutatási engedély van regisztrálva. A legnagyobb szereplõ a Mol, mely az összes bányatelek majdnem 90 százalékával és az összes kutatási terület majdnem felével rendelkezik. Rajta kívül azonban mások is aktív szereplõi a piacnak, amerikai, brit, osztrák és ausztrál vállalat is lát fantáziát a magyar olajban és gázban.

A magyar gázvagyon két fõ területre különíthetõ el Magyarországon: eddig az Alföldön és a Dunántúlon találtak jelentõsebb mennyiségû szénhidrogént. Elõbbi helyen elsõsorban Szeged és Makó, valamint Szolnok környékére koncentrálódnak a sikeres fúrások, míg a Dunántúlon elsõsorban Zala és Somogy megyében jártak sikerrel a szakemberek. Az eddigi információk alapján utóbbi lelõhelyek folytatódhatnak Szlovénia és Horvátország irányába, ezért többször volt már szó közös kitermelésrõl és kutatásról.

A magyar gázvagyon elsõsorban szerencsés geológiai adottságainknak köszönhetõ, azonban az elõbb említett két nagy tömb esetében különbözõ a helyzet: az Alföldön földtörténeti szempontból fiatal, porózus, laza, üledékes kõzetekben található ez az ásványkincs, a Dunántúlon idõs, töredezett, karsztos kõzet rejti. A különbség oka az, hogy a Kárpát-medence két nagy kéreglemez találkozási pontján fekszik: az egymásba préselõdõ kontinentális lemez és az afrikai lemez határán.
"Új munkajog = konfliktus --> kríziskezelés másképp"
"Új munkajog = konfliktus --> kríziskezelés másképp"

V. Mfor HR Konferencia

* A Munka Törvénykönyvének változásai
* Gyakorlati tapasztalatok a törvényi változásokról
* A mediáció, mint alternatív konfliktuskezelési módszer
* Mediációs esettanulmány és szimulációs gyakorlat


Jelentkezzen kedvezményes áron november 3-ig!

A magyar olaj- és gázvagyon nagy részét már a huszadik század harmincas-negyvenes éveiben is ismerték, és próbálkoztak is kitermelésükkel. Akkor azonban egyrészt a technológia nem tette lehetõvé a nyersanyagvagyon kiaknázását, másrészt pedig a gáz világpiaci ára miatt nem volt kifizetõdõ a drága kutatás és termelés. Az elmúlt években azonban a szénhidrogének árának emelkedésével és a készletek csökkenésével párhuzamosan idõrõl idõre felvetõdött az ötlet, hogy a drágább mezõket is kiaknázzák világszerte.

Makóból nem lett Dallas, de Somogyból még lehet

Az elmúlt évek legnagyobb slágere a makói gázmezõ volt: a kanadai Falcon 2007-ben jelentette be, hogy 600 milliárd köbméternyi gázt találtak az alföldi város közelében. Ez a mennyiség nagyjából 40-50 évre megoldotta volna Magyarország teljes szükségletét. Már a kezdetek kezdetén problémákról lehetett hallani, ugyanis a gáz 6 kilométer mélyen van a földben, emiatt drága és kockázatos a kitermelése.

A kutatásokba késõbb bekapcsolódott az amerikai óriáscég, az Exxon Mobil és a Mol is, sokáig úgy tûnt, hogy sikertörténet lehet a makói gázból. Az elsõ problémák 2009 õszén jelentkeztek, amikor a sokadik kutatófúrás után sem tört fel a nyersanyag. Néhány hónappal a kudarc után 2010 februárjában az Exxon és a Mol kiszállt a közös üzletbõl, majd idén júniusban a Falcon a szerb NIS-t vette be társnak.

A jelek szerint most Makóról Somogyba tehetik át székhelyüket a hazai gázkitermelõk: a Mol a héten írt alá együttmûködési megállapodást az osztrák Rohöl-Aufsuchungs AG-val (RAG), a felek az inkei területen fognak közös fúrásokat végezni. A RAG magyar leányvállalatának, a RAG Hungary West Kft.-nek három kutatási engedélye van a területen, illetve a Mol is rendelkezik egy saját bányatelekkel. Az inkei gázzal azonban hasonló problémák lehetnek, mint Makón: az eddigi adatok szerint az RAG kutatási területein 5,1 kilométer mélységben húzódik meg a nyersanyagvagyon. Kérdésünkre a Molnál nem kívánták bõvebben kommentálni a kutatások jelenlegi állását és a kitermelés lehetséges idõpontját. Az RAG kutatási engedélyei szerint egyébként 2014 szeptemberéig vizsgálódhat az Inke-mezõn.

Somogyban sem csak a Mol és az RAG lát fantáziát, hiszen míg a meglévõ bányatelkek többnyire az Alföldön vannak, a kutatási területek eloszlása sokkal egyenletesebb. Vagyis a többi hazánkban fúró cég is egyre inkább a somogyi és zalai gázvagyonra hajt. Szintén az inkei koncesszió része például az a Mezõcsokonya mellett található kutatási terület, mely a Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tulajdonában van. A cég a Bahamákon bejegyzett HHE America tulajdonában van, de korábban a brit Matra is fúrt ugyanezen a területen. Mellettük a szintén a HHE America tulajdonában lévõ Blue Star 95 Kft. végez fúrásokat Horvátkút, Nagyatád és Pat térségében.


A magyar gáz legfõbb problémája az lehet, amit már a makói és az inkei lelõhely esetében is említettünk: nagyon mélyen van a nyersanyag a földben. Ez pedig több okból is problémás, drága és kockázatos kitermelni. Ebben pedig geológiai okok is közrejátszanak, ugyanis hazánkban kifejezetten magas az úgynevezett geotermikus grádiens, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 15-20 méterenként emelkedik egy Celsius-fokkal a hõmérséklet a föld alatt. A nemzetközi átlag ebben a tekintetben 33 méter, míg a legalacsonyabb grádiens Dél-Afrikában található, ahol 127 métert kell fúrni egy fok emelkedéshez.

Magyarországon a legnagyobb mélységet, 5842,5 métert Hódmezõvásárhelyen érték el egy fúrás során, s az ott mért belsõ hõmérséklet 237 fok volt a fenti okok miatt. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint a jelenlegi bányatelkek és kutatási területek közül a legkisebb mélység 600-800 méter, a lelõhelyek többsége azonban több mint egy kilométer mélyen van és nem ritka a 4-6 kilométeres mélység sem.

Cikkünk folytatódik, a következõ napokban annak próbálunk majd utánajárni, mennyire kifizetõdõ a magyar olaj- és gáztermelés, a kutatásokon kívül milyen kézzelfogható eredmények vannak eddig.
Link

Hozzaszolasok

119 #1 119
- 2011. October 26. 06:22:30
(halkan és suttogva - mint geológus - megjegyzem: a Kisalföld a szlovák résszel egyetemben szintén nem volt *annyira* megkutatva, hogy le lehessen zárni. Kelet Szlovákiában, Nagymihályi /Michalovce/ környékén már nyomulnak is szintén kanadai cégek. Ez is ilyen trükkösen volt megoldva, mert a régi kutatási eredményekhez elvbileg nem lett volna hozzáférésük, de megoldották. A Kisalföldrõl el lett híresztelve, hogy "túl meleg", vagyis a szénhidrogén-láncok lerövidülnek, ergo: metán, CO2 még lehet, de magasabb szén-számú vegyületek már nem ... csakhogy a legmélyebb fúrások alig ugorják meg a 3000 m-t, a Bõsi Gödör meg 8000 m körüli mélységû...)
1506 #2 1506
- 2011. October 26. 06:55:00
Ha Magyarország alatt gáz van, akkor nekünk tényleg gáz van!
Lecsapnak rá a hiénák. Efelõl nyugodt vagyok.Wink
119 #3 119
- 2011. October 26. 06:59:19
Klotild

... igen, átmenetileg. Aztán meg lecsapunk a hiénákra, amikor éppen lakmároznak. Az õ dögeikre meg majd jön a többi hiéna, mert ezek egymást is felfalják. Aztán azokat is lenyomjuk. Egy egész országot, ha egységes, semmilyen tõke nem tud szipolyozni. Egy kis útfelbontás, egy kis posta-nem-kikézbesítés, egy kis kábelszakadás, egy kis vírus, ez-az. Mit tudnak csinálni? Minden postás meg villanyszerelõ zsidó lesz? Nekik több a tankjuk, mi meg mindenhol ott vagyunk. Gandhi alapján szabadon.
2471 #4 2471
- 2011. October 26. 08:47:04
Viszont elkéne dönteni mi a fontosabb a Gáz vagy az Ivóviz? Merthogy ahogy kitermelik az olajat gázt ugy esik mélyebbre a tiszta ivóviz helye!

Faxkalap egy banda a 0 ponti energia helyett a viztõl is megfosztja a föld népét nehogy má másnak is jusson valami!
Baxxák meg a tudományukat!
1506 #5 1506
- 2011. October 26. 08:51:01
Balu, tényleg, akkor ez mindjárt más!
Wink
119 #6 119
- 2011. October 26. 08:53:58
Hegel,

az ivóvizet nem kilométeres mélységekbõl nyerik. Az a víz évmilliók óta ott van és oldja ki a környezetébõl a cuccost, sõt igen gyakran elég sós is, mivel eredetileg tengervíz. Az ivóvíz a folyók által töltõdik utána. Ez alól csak némely ásványvizek kivételek, de még ezek is rendszerint klf. geológiai struktúrák (réteghatár, törés) mentén a mélybe jutott, ott mineralizálódott vizek. Ezek viszont többnyire forrás vagy max. pár 100 fúrás által jutnak a felszínre. Nem hiszem, hogy ez így közvetlenül összefüggne. A termálvíz potenciált viszont passzra vághatja az agyatlan kitermelés (olaj vagy termálvíz) és Magyarországon a balneológiai turizmus is egész jól mûködõ "iparág". Persze van, aki nem hazájaként viselkedik az országgal, hanem mint bevételi forrás. Az ilyeneket kell elpaterolni de gyorsan. És ezek sajnos ugyanazok Irakban és nálunk is, a szemlélet legalábbis.
119 #7 119
- 2011. October 26. 09:53:14
gyaur,

az ilyenekkel vigyázni kell, a Carbon Tax - vagyis a szén alapú adó egy NWO-s kezdeményezés a világ minden lakosának megadóztatására tkp. csak azért, hogy él. A Carbon Valuta nekem hasonlóan hangzik, bár ellentétes elõjelû. Maradjunk csak a munka és termék alapú valutánál, semmi spekuláció, amennyit egy ország megtermel, annyija van. És persze a központi bankok az összes jogkörükkel állami tulajdonúak kell, hogy legyenek.
119 #8 119
- 2011. October 26. 10:52:42
gyaur,

ez igaz, de a pénznek - mivel a szakrális értéket már kilúgozták belõle - van egy tulajdonsága: hogy praktikus. Nem kell fejben tartanod, hogy egy kiló alma az most mekkor görögdinnyének felel meg ... hogy komplikáltabb dolgokat ne is említsek. A pénzbe önmagába nincs "belekódolva", hogy marhaságra költsd. A "más életét veszed meg" elmélet meg elég furcsa, mert az életnek (normális esetben) amúgyis alapeleme a munka. Mindenkinek van egy feladatköre, amivel a többiek számára hasznos, a többiek pedig ezt neki meghálálják. Ha a kovácsnak éppen nem kell krumpli, akkor én most kapa nélkül maradok? Az ilyen komplikációk áthjidalására praktikus a pénz: eladom a krumplim annak, akinek kell, a pénzen veszek új kapát a kovácsnál, õ meg arra költi, amire szüksége van, pl. vesz az asszonynak egy csokor virágot, ami szigorúan praktikus szempontból fölösleges luxus, de gondolom érted, mire gondolok...
2 #9 Olvaso
- 2011. October 26. 11:07:33
A carbon money engem másra asszociáltat. A szén alapú "értelmes" életforma fizessen, ha élni akar. Vagyis azt sugallja, hogy az életnek ára van, pedig nincs, legalábbis pénzben kifejezhetõ módon. A pénz, mint fogalom üres. A funkciójából kell kiindulni, amire hivatott lett volna. Függetlenítették az érték-mérõ szerepétõl és azóta gyakorlatilag értéktelenné vált, bármiben is mérjük.
3363 #10 3363
- 2011. October 26. 11:22:43

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.10 masodperc
635,056 egyedi latogato