Ez Így értem és érzem is a saját bõrömön.Sõt megtörtént velem is minden lépés amirõl írsz GERRY.A kérdés már csak az hogy meddig még?Részemrõl már és a környezetembõl úgy látom hogy éveket már nem bírunk ki.Hidd el pedig vidéki dolgos szorgalmas a jég hátán megélõ típus vagyok.

"[bcolor=#ff3366]7. A lebukást elkerülendö; "terrorveszély", "kölcsönfelvétel", a beigért szebb jövö, már a bukás elötti helyzetröl szól. Persze mindegyik "mesélö" azt hiszi, megússza.[/bcolor]"

ha rajtunk múlik, nem fogják megúszni...
és még valami:
"...a mai parlamentbõl nem indulhat ki a magyar politika megújhodása. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy bármely pártban nem lehetnek egyének, akik az új szervezkedés számára hasznosak lehetnek. De a mai parlament egyik pártja sem lehet az egyetlen egészséges és jövõt jelentõ magyar politikai szervezkedés magva. Hiszen a mai kormánypártot éppen az tartja fenn, hogy az ellenzéki pártok nála is kockázatosabban rosszabbak."
tudjátok ki írta ezeket a szavakat?
Szabó Dezsõ
és mikor? - 1928-ban!
aktuálisabb mint valaha

Arról nem is szólva, hogy a szállítás, az üzemanyagforrások, feldolgozás és kereskedelem, a szállítójármû ipar szintén a kezükben lévén, hozza nekik a sok kis hasznot. Így éri meg távol-keletrõl szállítani a filléres bóvlit, ami itthon is filléres marad ugyan, de közben a hazai ipart taccsra teszi, a munkásokat kenyérért reszketõ páriákká teszi, az országot pedig a kölcsönfelvételek spiráljába hajtja. A történelem tanítás pedig arról szól, hogy a fejlõdésnek az útja a nemzetközi munkamegosztás kialakulása és kereskedelmi kapcsolatok bõvítése a piac törvényei szerint.

A lyoni takácsoknak igazuk volt. Csak ezt nem lehet tanítani.

Gerry,
Remek összefoglalás, de miért nem jut el ez még az értelmes emberek agyáig se?
Munkát és jövedelmet várnak orsós barátunktól, de munkahelyek nincsenek?
PL:Trianon elõtt 31 cukorgyárunk volt.
Jött a világégés, jött az országcsonkitás, a maradék országunkban maradt 12 cukorgyár. Eltelt 20 valahány év, és ez a 12 cukorgyár megint életképes magyar cukoripart tudott teremteni, so embernek adva megélhetést.
Jött a rendszerváltás, elmúlt 20 valahány év, mind a 12 cukorgyár eltünt, az egész iparág a mezõgazdasági hátterével együtt. Az emberek az utcára kerültek, kisemmizve.
Ez így történt minden területén a magyar életnek.
És - Akik ezt így lerendezték, most ezektõl várnak munkahelyeket, és végsõ gyõzelmet?

Imádlak Gerry de ! én is itt éltem élek és több mint 40 évet lehúztam legalulról fölfelé a szamárlétrán kb igen majdnem addig....ov.
És hülye politikusok akkor is milyen piacról beszélünk még ha nincs termelés nincs meló mk minden 2 ember és ez csak a munkaképesek +el kell tartaniuk a gyerekeket és sajnálom de elbaxták a nyugdijalapokat tehát ad hoc megy a nyugdij is báûrhogy is megdolgoztunk érte és levonták befizettük de az is ment a zsebükbe.
Szóval..egy normális háziasszony is különbül elkommandirozná ezt a [khmm] pü mint ami itt van mint ezek.

Gutai Zub könnyüipari termékeink különbek voltak mint amit ma akár kina akár Ikea vagy a Kika behoz!!! garantálom mert látom az anyagukat és összeállitásukat.

Az hogy ma egy tiszta pamut cuccost kurrva drágán veszünk meg még hagyján de nincs szabvány igy ua helyen 6 féle méretben gyártott ágynemüket veszel ami az egyik már meglévõre sem ok mert vagy kicsi vagy lötyög....és ez csak 1 amirõl irtam most.
Ugy xar az egész ahogy van.

Sajnálom de papirtupirozásból áll MO egész termelése és csak azaz majdnem csak azoknak van munkahelye akik ehhez értenek.
Egy rohadt ajtót nem tud ma a kömüvesnek nevezett betenni aztán ha bérakja..igen az ajtót akkor nem lehet bézárni merthogy valamelyik orrfolyóséknál valszeg lötyögött a kikopott rézkilincs és kitanálta hogy fõlfelé kell állnia becsukáshoz a kilincsnek.Lóxart.
Aztán az 5 pontos biztonsági ajtónak nevezett valamit 1 ponton zárunk csak öt pöcke van de ha megfurják vagy felfeszitik a zártat mind az 5 pöcöknek vége lepottyan a rákba......és ez biztonságinak van kinanálva.....szóval folytathatom milyen szakmákra még nem lehet szakmunkásokat találni.....nincs oktatás és nincs hol szerezze meg a fiatal a gyakorlatot.
Fáj a szivem minden jóravaló emberért..a rosszak meg menjenek a sunyákba.

Nyilas ezek a normális önellátást akarják totál kiiktatni, igy lehet totál kopaszseggüvé tenni egy egy ország népét.


Nem véletlen volt régen a királyoknak IS volt 1 -1 szakmájuk!
Péter Cár hajóács volt és Valamelyik asszem a kalapos jóska innen a szomszédból meg ép asztalos volt.
Szóval aki az anyaggal"bánni " megtanult ugy isten igazából az azért másként látja a "dolgokat"

Sajnálatos ez a hatalmas önzés ami a fentiek részérõl megnyilatkozik...nekik is merthogy az univerzum törvénye az amikor a falhoz ér a golyó akkor ellenkezõ irányba indul el.....Azt hoszem most vagyunk az egyik végletnél...ugyhogy a bumeráng visszafordul rájuk ha már nem fordult még vissza!

Jón még rájuk dér az tuti....csak túlélje pár normális ember kezdésnek.

:)

Gerry közben eszembe jutott a cégek egy jó része nem kivitte a termelést hanem kilopta a lét és áltönkrement..ahol én dolgoztam majd mind:))
Jó hogy már nem kell önéletrajot irnom mert rohadt rosszul nézne ki kérdeznének utánam és csödbiztos mindenhol:)

Egy kis iszappakolás a köszvényes billentyüelsütö ujjamnak...:
„….íme a cikk,ami leírja, hogy keresnek a simicska testvérek milliárdokat az iszapkatasztrófán:
Nem spóroltak az állami pénzzel a vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállításnál. A milliárdok felhasználása azonban kevéssé vizsgálható. Sem a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságának fõigazgatója, Bakondi György, sem a Vidékfejlesztési Minisztérium elsõ embere, Fazekas Sándor nem közli azoknak a cégeknek a teljes névsorát, amelyek részt vettek az államilag vezényelt munkálatokban. Így azt sem tudtuk meg, milyen nagyságrendben részesült amegbízásokból a Fidesz meghatározó háttérembere, Simicska Lajos hozzátartozóinak cége.


Információink szerint a kármentesítéshez a szükséges anyagot a kolontári tragédiát követõ hetekben még a szõci bányából szállították, késõbb azonban a háromszor akkora távolságban lévõ dióspusztai dolomitbányától rendelték. A helyzetbe hozott Ugod II. (Dióspusztai) bányát bérli a Dolomit 2002 Kft., s ennek tulajdonosai a Simicska testvérek. (Titkos kármentesítés, Válaszra váró kérdések – Népszabadság, 2011. augusztus 19., augusztus 23.) Cáfolat hónapok óta nem érkezett.

Fazekas Sándor miniszter fõvállalkozóként egy állami céget, a Mecsekérc Zrt.-t bízta meg a kármentesítési munkálatokkal. Az erre szánt sok milliárdnak azonban a tíz százalékát sem éri el a köztulajdonban lévõ társaság saját teljesítése, a többi magáncégeket gyarapít. A kármentesítés elsõ ütemére eddig 8,15 milliárd forintot fizetett ki a tárca. Ebbõl mindössze 670 millió forint a 169 fõt foglalkoztató Mecsekérc Zrt. saját teljesítése, a többit 12-24 fõs magáncégek oszthatták le al-alvállalkozóiknak. Amennyiben ezek a még várható 9 és fél milliárdos további kifizetésbõl is ilyen arányban részesülnek, úgy több mint 16 milliárd forint jut majd magántársaságoknak. Nekik semmiféle közzétételi kötelezettségük sincs arról, kinek adják tovább a munkát.
HIRDETÉS
160

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb mûködésérõl szóló 2009. évi CXXII. törvény 2. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ötmillió forint feletti szerzõdéseket a vállalat honlapján közzé kell tenni. Azt azonban nem írja elõ, hogy a közpénzbõl megbízást kapó állami cégek tegyék közzé a továbbadott munkák részleteit is. A magáncégek által már teljesített hét és fél milliárd forintnyi megbízás részleteibõl a Mecsekérc honlapján közzétett közérdekû adatokból annyi hámozható ki, hogy nem feltétlenül a piaci versenyben elérhetõ legkedvezõbb ár volt a fõ szempont, amikor a Mecsekérc két fõ alvállalkozója, a több mint 90 százalékkal megbízott Pentavia Kft. és Kemút Trans Kft. saját további alvállalkozóit kiválasztotta.

Feltûnõ, hogy éppen a kolontári megbízások idején váltott tulajdonost az alvállalkozó cégek zöme, s lett offshore érdekeltségbõl hazaivá. Induljunk el a svájci Zollikonban Simicska Lajos és Nyerges Zsolt „Fidesz-közeli” nagyvállalkozók közös, azóta ott megszüntetett cégével azonos címre bejelentett, ismeretlen hátterû Green Venture Invest AG-tól, amely tavaly februárban vette meg a Pentavia Kft.-t a bajai Szõke Gábortól. Szõke a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. vezetését tavaly júliusban vette át a Mecsekérc Zrt. október 20-án kinevezett vezetõjétõl, Endrédy Istvántól. A Pentavia Építõipari Kft. leányvállalatával, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft.-vel együtt 5,5 milliárd forint állami kármentesítési megbízásról dönthetett: milyen értékben és kiknek ad továbbmegrendelésébõl, oszthat tovább feladatot.

A Pentavia Kft. tulajdonjogát november végén (a vörösiszap-tragédia október 4-én volt) vette meg Nagy Zoltán szolnoki vállalkozó, pont az elsõ, kétmilliárdos kármentesítési megbízás kapujában. A kármentesítés elsõ ütemében közel félmilliárdos állami megbízáshoz jutó Schmidtgép 2005 Kft. tulajdonosa szintén Nagy Zoltán, és szintén csak nemrég lett az: májusban vette meg két magánszemélytõl.

A kármentesítésben közel egymilliárdos megbízást kapott a budapesti Terra-Log Kft., amelynek tulajdonjogát tavaly december közepén vette át a nicosiai bejegyzésû Polley Management Limitedtõl egy budapesti Luther utcai társaság, a M-ENviron Kft., amely e körben más cégnél is felbukkan tulajdonosként.

A tatabányai Gallavit Környezetvédelmi Kft. közel egymilliárd forintos megbízást kapott, s szintén – közvetett – offshore tulajdonban volt. Tulajdonosa, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. novemberig egy ismeretlen hátterû, Nicosiában bejegyzett társaság, a Wyatte Holdings Overseas Limited többségi tulajdonában állt, azóta dr. Fülöp Lászlóé.

Az egymilliárd 250 millió forintos projektirányítási feladattal megbízott oroszlányi Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. egyik résztulajdonosa a Tatai Környezetvédelmi Zrt., a másik a Pentavia Kft.

A tatai TKV-Trans Fuvarozó Kft. egymilliárd 280 millió forintnyi megbízással gazdálkodhat. Tulajdonosa szintén a novemberig az ismeretlen offshore tulajdonosi kör kezében volt Tatai Környezetvédelmi Zrt.

A Debrecenben székelõ Envisio Környezetvédelmi Kft. (novemberig Mávnatúra névre hallgatott és egykor a MÁV tulajdonában állt) ugyancsak projektirányítási feladatokat végez az év végéig 700 millió forint értékben, és egy szintén ismeretlen hátterû ciprusi társaság, a Pranellino Limited tulajdonolta november közepéig, amikor a budapesti Hidvégi Jánosnak és azM-ENviron Kft.-nek (tulajdonosa Hidvégi Imre) adta át tulajdonjogát – épp a nagyszabású munkába való bekapcsolódás elõtt.

A következõ ütemben a fõvállalkozó Mecsekérc Zrt. két fõ alvállalkozója, a Pentavia Kft. közel 1,5 milliárd, a Kemút Trans Kft. 700 millió forintos állami megbízást teljesít. A Nagy Zoltánnak átadott Pentavia mellett a cég tulajdonában álló Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. 630 millió forintos alvállalkozói megrendelést mondhat magáénak a decemberig elvégzendõ kármentesítési feladatok második ütemében. Nagy Zoltán másik érdekeltsége, a Schmidtgép 2005 Kft. közel kétmilliárdos megbízást kapott a két ütemben.

A Nagyhoz vándorolt társaságok a volt offshore céggel együtt a két kármentesítési ütemben összesen 5,5 milliárd forintos megbízással rendelkeznek.

A Közgép Zrt. közel 700 milliós útépítési, vízelvezetési feladatot kapott a katasztrófa sújtotta területen. Nagy Zoltán tavalyig a Közgép Zrt. vezetõ tisztségviselõje, igazgatóságának tagja volt – Nyerges Zsolt ez év júniusától tölti be ezt a tisztet. A Kemút Trans Kft. az elsõ ütemben 2,1 milliárd, a másodikban több mint 700 milliós állami megrendelésbõl gazdálkodhat okosan, bízhat meg a nyilvánosság számára hozzáférhetetlen alvállalkozókat.
Túlmozgás

Ez csak pár száz embernek volt vörös iszap, a többieknek aranyiszap – vélik helybeliek, akik szerint feltûnõ volt a munkagépek túlmozgása. – Elképesztõ összegeket kerestek a kivitelezõk, látszott, minél több gép, minél több munkaóra… Az embereknek meg kiszúrták a szemét az ingóságaikra adott pénzzel – mondja egy helybeli. – A kerti gépeink, a gépkocsink ment tönkre, mégis bútort kellett vennünk. Azt mondták, hogy az elõbbi kettõ a megélhetéshez nem kell, csak bútorutalványt tudnak adni. Kérdeztük, mi van, ha nem vesszük igénybe? Akkor elvész. Így vettünk bútort majdnem félmillió forintért. Azt, amit õk leszállítottak, a feléértkétharmadáért meg lehet venni más boltokban, de mi csak egy helyen, a Magyar Bútor- és Faipari Szövetség Budapestrõl kihelyezett üzletében vásárolhattunk – panaszkodik valaki.

Hmmmmde érdekes tavasszal egyik munkámat szintén egy Nagy Z nevü úr nem fizette ki azzal hogy.....ezek a "nagyzoltánok" kissé túl mohók?

Azt a katasztrófát totálisan kihasználták zsebrejátszásra ahogy az árvizeket is!
Én ezért soha nem adok közösbe hanem magam teszem és tudom ahova kerül ott szükség volt rá!
Nem bizok meg csak nagyon kevés emberben de elõtte tuti átvilágitásban részesitem rendesen!

Nagyszeru eloadas Drabik Janostol..
Ezt az osszes mocskos politikusqrvanak tudnia kellene...

http://tdyweb2.wbteam.com/Drabik_MitKellTenni_IV_1.htm

http://tdyweb2.wbteam.com/Drabik_MitKellTenni_IV_2.htm