Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

A jövõ nyomait kutatják a közösségi oldalakon

Pszichohistória helyett statisztika
Több mint 60 évvel ezelõtt Isaac Asimov (Iszak Aszimov) sci-fi író „feltalált” egy új tudományágat – a pszichohistóriát –, amelynek révén, a matematika és a pszichológia kombinációjával megjósolhatóvá válik a jövõ. A mostani társadalomtudósok ugyanerre vállalkoznak – csakhogy már a webes keresések, a Twitter-üzenetek, a Facebook- és blogbejegyzések vagy a több milliárd mobiltelefon révén meghatározható digitális lenyomatok jelentette hatalmas adatmennyiséget kiaknázva.

A legoptimistább kutatók úgy vélik, hogy ezeknek a hatalmas adattárházaknak az információit feldolgozva képesek lesznek kimutatni az emberi viselkedés szociológiai törvényszerûségeit, így elõre jelezhetõvé válnak a politikai válságok, a forradalmak, a társadalmi és gazdasági bizonytalanságok éppúgy, mint ahogy a fizikusok és vegyészek is meg tudják majd jósolni a természeti jelenségek bekövetkeztét.

Thomas Malone, a Massachusettsi Mûszaki Egyetem (MIT) kollektív intelligenciával foglalkozó központjának igazgatója szerint hatalmas elõrelépés történt: a minden korábbinál részletesebb és informatívabb adatok hatalmas mennyisége, valamint a fejlett prediktív algoritmusok használata korábban elképzelhetetlen elõrejelzések kidolgozását teszi lehetõvé.

A hírszerzésnek tetszik a dolog

A dolog az amerikai kormány érdeklõdését is felkeltette.

Idén nyáron egy kevésbé ismert hírszerzõ ügynökség, az IARPA (Intelligence Advanced Research Projects Activity) indult ötletkeresõ útra a tudományos világba: azt igyekszik felkutatni, hogy társadalomtudósok és vállalatok szerint milyen eszközökkel lehetne automatikusan feltérképezni huszonegy latin-amerikai ország internetes adatforgalmát. A hároméves kísérletet a központi hírszerzési keretbõl finanszírozzák.

Az automatikus adatgyûjtés a kommunikációra, a fogyasztásra és a népesség mozgására összpontosul, és nyilvánosan hozzáférhetõ adatokat fog használni, beleértve a webes kereséseket, a blogbejegyzéseket, az internetforgalmat, a pénzügyi piaci mutatókat, a webkamerák információit és a Wikipedia-bejegyzések változásait.

Egyes társadalomtudósok és személyiségi jogi képviselõk mélységesen szkeptikusak a projekttel kapcsolatban, mondván, hogy az arra a 2001 szeptemberét követõ, Total Information Awareness nevû Pentagon-programra emlékeztet, amely a potenciális támadók elleni hajtóvadászat eszközéül javasolta a nyilvános és személyes adatok felhasználását: a telefon-híváslistáktól az e-maileken, utazási, vízum- és útlevél-adatokon át a hitelkártya-tranzakciókig.

Az IARPA tisztségviselõi kitértek a kutatási program megvitatását célzó megkeresések elõl, arra hivatkozva, hogy addig nem adhatnak interjút ebben a témában, amíg nem születik végleges döntés – valamikor az év végéig – a szerzõdés odaítélésérõl.
Van az a pénz: a tudományos világ alig ellenkezik

Eközben egy katonai testvérszervezet, a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) hasonló programon dolgozik: a cél, hogy automatikusan azonosítani tudják a lázadók közösségi hálózatait Afganisztánban.

A DARPA fõépülete Arlingtonban, Virginia...
A DARPA fõépülete Arlingtonban, Virginia... (Forrás: wikimedia commons / Coolcaesar (CC BY-SA 3.0) )

Az utóbbi években jelentõsen mérséklõdött a tudományos világ ellenkezése is a hadsereg által finanszírozott kutatásokkal szemben. A The New York Times tudomása szerint 2008 óta a Minerva nevû kezdeményezés keretében a Pentagon egy sor tanulmányt rendelt meg, beleértve az Arizonai Állami Egyetemnek a radikális muzulmánokkal foglalkozó kutatását, valamint azt, amelyik a Texasi Egyetemen az afrikai politikai stabilitásnak az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásait elemezte.

Mindeddig ugyanakkor csupán szórványos példák jelezték a közösségi oldalak adatbányászatában rejlõ lehetõségeket. Tavaly a HP Labs kutatói Twitter-adatokat használva a hollywoodi filmek bevételeit igyekeztek pontosan megjósolni, idén augusztusban pedig a National Science Foundation nyújtott anyagi támogatást egy olyan kutatáshoz, amely közösségi oldalak segítségével a földrengések okozta károk valós idejû felmérésére irányult.
Kétélû fegyver

Azok a társadalomtudósok, akik együttmûködnek a kutatásokat koordináló ügynökségekkel, meg vannak gyõzõdve az új adatbányászati, statisztikai technológiák jótékony hatásáról. Ugyanakkor a személyiségi jogok hívei attól tartanak, hogy a nyilvános adatokat és az IARPA-vállalkozás keretében kifejlesztendõ technikákat a titkosszolgálat is használhatja átfogó információszerzési mûveletekhez. Marc Rotenberg, az Electronic Privacy Information Center elnöke szerint „ez a technika kétélû fegyver”, hiszen ugyanolyan könnyen alkalmazható a politikai ellenfelekkel szemben az Egyesült Államokban, mint a külföldi országokban valóban létezõ fenyegetések ellen.

Bár néhány számítógépes szakember kifejezetten szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a politikai instabilitás megjósolható volna például a webes keresések elemzése révén, akadnak kifejezetten derûlátó vélemények. Az amerikai lapnak nyilatkozott Barabási Albert-László fizikus, világhírû hálózatkutató is, aki szerint rendkívüli prediktív hatalom rejlik ezekben az adatokban. Példaként pedig azt hozta fel, hogy ha a mobiltelefonok adatai alapján elemzik az emberek mozgását, 93 százalékos valószínûséggel meg lehet jósolni, hol lesznek egy órával vagy egy nappal késõbb.
A tömegben rejlõ bölcsesség

A statisztikusok már régen kimutatták – állapítja meg a témához kapcsolódva az Associated Press elemzése –, hogy az átlagos emberek nagy tömegben gyakran pontosabban képesek elõre jelezni ismeretlen eseményeket, mint az elszigetelten dolgozó kiválóbb tudósok.

Most pedig az Egyesült Államok hírszerzõ közössége – az egyetemi kutatók és a hétköznapi emberek segítségével – azon munkálkodik, hogy ez a tömegszintû bölcsesség még jobb minõséget eredményezzen a jövõre vonatkozó találgatásokkal kapcsolatban. A kutatás révén a politikusok a Wikipedia és a közösségi oldalak adatgyûjtõ módszereihez hasonlóan juthatnak hozzá fontos információkhoz.

A George Mason Egyetemen, a Charles Twardy és Kathryn Laskey vezette projekt keretében 500 olyan képzett közremûködõt gyûjtöttek egybe, akik elõre jelzik a világ számos eseményét a járványok kialakulásától kezdve a mezõgazdasági trendeken át a politikai eseményekig. Eközben négy másik egyetemi csapattal versenyeznek: a megközelítésmód teljesen eltérõ, de mindannyian azt kutatják, hogyan lehet felhasználni a tömeges adatforrást. A versenyt az IARPA „szponzorálja”.

Adatbányászattal a jövõbe?
Adatbányászattal a jövõbe? (Forrás: iStock photo)

És ha az elemzõk arra használhatják a tömeges adatforrást, hogy pontosabban meghatározzák a világban zajló, látszólag kiszámíthatatlan események valószínûségét, az elemzõk segítségével a döntéshozók okosabb válaszokat adhatnak ezekre. Egy hipotetikus példával: a népi felkelések kitörésének tömeges elõrejelzése a Közel-Keleten befolyásolhatja, hogy mi kerül a legmagasabb szinten a döntéshozók dossziéjába.

A fõváros közelében mûködõ George Masonon futó program (a dekompozíción alapuló összesítés angol nyelvû rövidítéseként) a DAGGRE nevet kapta. A kutatók blog- és Twitter-bejegyzésekre támaszkodnak, a programban részt vevõkkel szemben nincs különösebb szakmai elvárás, de elõnyben részesül a felsõfokú végzettség. A vállalkozás célja, hogy a világ különbözõ eseményeit – ilyen például a Kim Dzsong Il-rendszer stabilitása Észak-Koreában – alkotóelemeikre bontsák.

A lényeg úgy fogalmazható meg: egy elõrejelzõ saját becslésének megfogalmazásakor támaszkodhat kizárólag a politikai tényezõkre, de mi van akkor, ha a politikai szakértõk mellett egészségügyi szakemberek is bekapcsolódnak a jövõ elemzésébe, akik szerint Kim Dzsong Il betegsége mégsem annyira komoly, mint amilyennek gondolták?
Különbözõ tudásbázist reprezentáló emberekkel

A DAGGRE közremûködõi egy adatlapot töltenek ki a projekt honlapján, és ehhez csatolják a saját szakértelmükre vonatkozó információkat is. A kutatást irányító tudósok ezek alapján igyekeznek definiálni azokat a változókat, amelyek befolyásolhatják az adott jóslatot, és az adatokat oly módon használják, hogy a különbözõ tudásbázist reprezentáló emberek segítségével a lehetõ legpontosabb elõrejelzést sikerüljön megalkotni.

Az amerikai hadsereg és a hírszerzés kutatói már régóta tanulmányozzák, hogyan lehetne még pontosabban megjósolni a jövõt. 2003-ban a DARPA egy olyan rendszert dolgozott ki, amelynek révén elõre meg lehetett volna határozni egy terrorista támadás bekövetkeztét azáltal, hogy a spekulatív kereskedés nyomait követték volna a pénzügyi piacon. Az ötletet azonban sokan hátborzongatónak találták, megkérdõjelezve azt az elképzelést, hogy a terroristák profit reményében hajtanák végre a támadásaikat – a kutatást le is állították.

Kathryn Laskey szerint a George Masonon folyó munka alapvetõ hasonlóságot mutat a megszûnt DARPA-kutatással, lényeges különbség viszont, hogy az IARPA-program eredményeként keletkezõ pontosabb elõrejelzésekbõl üzleti szempontból senki sem profitálhat. Az egyetem 2,2 millió dollár támogatást kapott az IARPA-tól a kutatás elvégzéséhez, ha pedig a csapat végig versenyben marad a projekt tartama alatt – a gyengébb csapatok megszûnhetnek –, a támogatás 8,2 millió dollárra emelkedhet.

Charles Twardy bízik abban, hogy a kutatás eredményeit idõvel közkinccsé tehetik, és reméli: végsõ soron hozzájárulhatnak majd ahhoz, hogy a világ vezetõi globális válság esetén megalapozottabb döntéseket hozzanak.
Link

Hozzaszolasok

1934 #1 1934
- 2011. October 28. 13:18:21
Imre, valld be, hogy te is ezt a módszert használod, azért tudsz elõre annyi mindent bohóc
2 #2 Olvaso
- 2011. October 28. 13:26:32
vala a cikket én írtam, de úgy, hogy átsugaraztam telekinézissel a gondolatokat a szerzõbe. Így megy ez minálunk. Mit gondolsz miért tettem ki? Ettõl kicsit rázósabban mûködtetik a rendszert, de jó, mert ezzel tudatosítják, hogy valójában mindenki, aki a hálózaton "lóg", azt irányíthatja is, a "feltöltött" gondolat erejével. No, a sok hallgatag ezt nem vállalja, pedig éppen ettõl mûködik.
1934 #3 1934
- 2011. October 28. 13:53:12
Sok hallgatag azt kiket takar?
Egyébként akár le is lehet hülyézni, de magam is tapasztalom a gondolat átvitel erejét. A gyerekemmel már mindennapos, hogy gondol valamit és én akaratlanul is kimondom amire gondol, pedig nem beszéljük meg elõre. Aztán azon vitatkozunk ki vette át kinek a gondolatát.
De volt már olyan, hogy reggel ébredés után eszembe jutott valami és feljõve az oldalra itt láttam leírva cikkben, hozzászólásban vagy a Napló bejegyzésben. Sokat gondolkodtam ennek az okán, nincs rá jobb válaszom, minthogy egy forrásból merítünk.
2 #4 Olvaso
- 2011. October 28. 15:19:57
Valahun, nálam rendesen mûködik ez. Az elemzésben viszont talán nem is ez a fõ vonulat, hanem a tartalomelemzés. Az a technikájuk, hogy úgy akarnak irányítani társadalmi tendenciát, hogy a már valamely okból, vagy okozatból indukálódott folyatok állapotát a hálózaton "visszaellenõrizve" arra ráépítenek, vagy éppen leszállnak róla. Így, mikor egy fontos téma, ügy...a felszínre kerül és folyamattá terebélyesedik, ott van a saját kommunikátoruk, aki ezt leszelepelheti. Olyan ez, mint a vegyiparban egy folyamatábra, vagy egy elektromos kapcsolási vázlat. Arra már rájöhettek, hogy nem tudják irányítani úgy, ahogy szeretnék, ezért nem megakadályozni igyekeznek, hanem elterelni. Humánusabb megoldásnak tûnik, de ehhez még több IQ kell és megfelelõ apparátus. A gondolatot nem tudják soha sem 100%-ban ellenõrizni és ez elég veszélyes, ugyanis az az 1% legalább olyan veszélyes, mint 100 lõszer, amelybõl 99 megy mellé, de az az egy telibe veri a célt. Az internet-korlátozási képletbe mindez remekül illeszkedik.

A másik oldala a felderítés, titkosszolgálati funkciója. Gyakorlatilag fölöslegessé tettük az elmúlt években és nem csak a honi rühes nbh-sokkat, hanem sok egyéb csapat is kapott egy-egy keményebb tockost. Pár amatõr képes rommá verni a sok hivatásos megélhetése profit. Tudod, az elmét nem lehet megvenni, csak a munkaidõt.
1934 #5 1934
- 2011. October 28. 15:32:51
Bocsánat, jól elkanyarodtam az eredeti témától, a telekinézis összezavart.Smile "No, a sok hallgatag ezt nem vállalja, pedig éppen ettõl mûködik." A sok hallgatag az aki itt olvas, de nem szól?
3407 #6 3407
- 2011. October 28. 16:19:42
"A sok hallgatag az aki itt olvas, de nem szól?" Szerintem igen, rájuk, ránk gondolt Imre. A magam részérõl túl sok érdemleges információt nem tudok hozzáfûzni az itt olvasottakhoz. Csak olvasgatok, néha pislogok nagyokat és tapogatózom a sötétben. Azt hiszem ezzel elég sokan vagyunk így.
3363 #7 3363
- 2011. October 28. 16:41:51
A [color=#cc0000]projekt [/color]már rég elkészült,természetesen magyar nyelven! Itt megtalálható: http://ch-serverhosting.com/postaimre...e/news.php

Lassan kéne adni egy projekt domain nevet, mielõtt elkezdenének rá licitálni..
2317 #8 2317
- 2011. October 28. 17:39:04
AKIT ÉRDEKEL A MATEKJA, HOGY IS MÛKÖDIK EZ RENDSZER DOBJON EGY ÜZENETET!!!! Errõl regélek már 12 éve, ez a kutatási területem, igencsak igaz az, hogy Isten nem játszik kockajátékot.... minta (személyiségi preferencia stb stb) 97% vagy még nagyobb pontossággal mûködik egy ilyen rendszer. Sztohasztikus vagy inkoherens egy rendszer, ha túl sok független válzozót használnak a leírására, Minden hangsúlyozom minden! Csak is kizárólag annyira sztohasztikus, ikoherens amilyen mértékben nem voltunk elég okosak a kiindulási állapotot leíró független változók kiválasztásánál. Minden sztochasztikus inkohorens folyamatban található koherens és unsztohasztikus részfolyamat, amely, mint állapotfüggvény leírja a teljes folyamatot. Kvantumfizikai mérés elve avagy a független mérõ elve létezik csak túl sok részfolyamat miatt kényelmesebb volt használni a játékelmélet és sztochasztikus fizika mennyiségi statisztikai elemzéseit egy minõségi elemzés helyett. Probléma kicsit a non lineáris egyenletek megoldására hasonlít. Üdv várom a kérdéseket és leveleket!
2317 #9 2317
- 2011. October 28. 17:44:36
A felsõ kaszt beteg preferencia tér analizisébõl is kijön. Sõt azt is meg mutatja, miért fontos a vidékre haza menõ rokon azonnali étkeztetése. Avagy 100% pontossággal megmutatja mi a motiváció és a motiváció, miért pont olyan cselekvéseket implikál, amilyent implikál.Hihetetlen rendezett minden és logikus. Sõt a jelenlegi rendszer kinyírására is megadja módot. Ettõl fosnak a zsizsikek. Ui van gyenge pontja és kivédhetetlen támadás.
2317 #10 2317
- 2011. October 28. 17:50:36
Mindent egy törvény irányít kicsiben és nagyban, elõben, élettelenben, egyednél és csoportnál. Csak okosan kell használni az analógiát a független változók kiválasztásánál és paraméterezésnél. Ami kijön belõle fizikailag: Nincs se itt se ott se lent se fent, se múlt se jelen se jövõ hanem minden egyszerre van. Holografikus elménk által generált csapda, amit magunknak alkottunk korlátnak az érzékelt valóság!

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.10 masodperc
635,059 egyedi latogato