Ha-ha-ha, tiltakozó se(reg)gfejek, rendõrök meg más szánalmas ostoba, gyáva hulladék-rétege azt alom társaknak. Azt sem érdemli meg, ez a gyáva zsidó-lojális csürhe, hogy embernek nevezzék, de azért csak tiltakozzatok "erélyesen" Idióták! Állását, sõt a jogos végkielégítését is elveszítheti az a rendvédelmi dolgozó, aki bármilyen kormányellenesnek minõsíthetõ kijelentést tesz, vagy legalábbis ilyesmivel vádolják meg parancsnokai vagy a belsõ elhárítás. Az errõl szóló szolgálati törvényjavaslatot a szakszervezetek nemcsak alkotmánysértõnek, hanem emberellenesnek is tartják. A köztisztviselõket is érinti a "lojalitás-törvény", ha nem is ennyire súlyosan.

Tiltakozunk "a kifogástalan életvitel ellenõrzéséhez történõ hozzájáruló nyilatkozattétel elmaradása esetére kilátásba helyezett szankciók eltúlzottsága ellen" - írták a rendvédelmi szakszervezetek a Belügyminisztériumnak. Az errõl szóló jogszabály-tervezet szerint ugyanis a szolgálati jogviszony azonnali hatályú megszûnése, plusz a végkielégítés megvonása sújthatja azokat a rendvédelmiseket, akiknek magánéletében "foltot" találnak az ellenõrzést végzõ belsõ elhárítók. A végkielégítés rendeltetése minden foglalkoztatási jogviszonyban az, hogy az egyoldalú munkáltatói intézkedéssel elbocsátott elhelyezkedését elõsegítse. A végkielégítés megvonására ezért más jogviszonyokban is csak kellõ indokkal történhet, és pusztán a nyilatkozattétel elmaradása nem adhat okot erre. Ha ugyanis a rendvédelmi dolgozó nem járul hozzá ahhoz, hogy legbensõbb magántitkait is kifürkészhessék, automatikusan utcára kerül. A hatályos szabályok szerint pedig nem lesz arra esélye, hogy valaha visszakerülhessen a testületbe.

A törvénytervezet ugyanis a nyilatkozattétel elmaradását a kifogástalan életvitel követelményének való meg nem feleléssel azonosítja, holott utóbbit csak egy lefolytatott vizsgálat eredményeként állapíthatnák meg. A nyilatkozattételre egyébként a törvénytervezet amúgy is rövid idõt szab: azt 2012. február 28-ig alá kellene írni. Az érdekképviseletek ragaszkodnak ahhoz, hogy az említett okból történõ elbocsátásra a rendes felmondás - felmentés és végkielégítés - szabályai legyenek irányadóak. Teljességgel elfogadhatatlannak tartják a törvénymódosítás által "hivatásetikai alapelveknek" nevezett, a jelenlegi etikai kódexben megfogalmazottakhoz hasonló, de annál sokkal képlékenyebb és a szubjektív értelmezésre lehetõséget adó erkölcsi normák törvénybe iktatását.

Hogy csak a legmegdöbbentõbb kitételt említsük: "a hivatásos állomány tagja tartózkodni köteles a kormány programjának, politikájának bírálatára alkalmas magatartástól". Ez a legoptimistább értelmezésben is azt jelenti, hogy az a rendõr, tûzoltó vagy más rendvédelmis, aki meg kívánja tartani állását, majdani végkielégítését, a magánéletében sem mondhat "rendszerellenes" viccet, fakadhat ki a gazdasági helyzet miatt, mert félnie kell, ki hallhatja meg és jelentheti fel miatta. Egy ilyen eljárásban ugyanis meglehetõsen nehéz lehet a védekezés, különösen akkor, ha az illetõt "visszaesõnek" minõsíti a belsõ elhárítás - azaz a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Elég tehát egy rosszakaratú szomszéd, válófélben lévõ feleség vagy korábban lebuktatott bûnözõ, hogy a rendvédelmist meghurcolják, életét tönkretegyék.

A követelmények szerint ezen túlmenõen a szolgálatban álló személy "rendben és tisztán tartja környezetét; szolgálaton kívüli kulturált a megjelenése". Ez ugyancsak megfoghatatlan, mert szubjektív megítélést tesz lehetõvé, illetve alkalmas az állomány folyamatos félelemben tartására. Korábban is születtek már parancsok, és fegyelmik a szabadidõs ruházkodássel kapcsolatban, melyeket utóbb a bíróság megsemmisített - ilyenrõl a Népszava is többször beszámolt. Ha azonban törvénybe iktatják, hogy például a rendõrnek szabadsága alatt is öltönyben, nyakkendõben kell a strandra járnia, akkor a bíróság is tehetetlen lesz a túlkapásszerû döntéssel szemben.

Hasonló szigorral fogalmaz a köztisztviselõi törvény tervezete is. Eszerint a köztisztviselõnek nemcsak tartózkodnia kell a kormány vagy az önkormányzat politikájának bírálatától, de a attól is, hogy magatartása alkalmas legyen a közigazgatási szerv döntéseinek vagy tevékenységének meghiúsítására, befolyásolására azáltal, hogy illetéktelenül, helytelenül vagy idõ elõtt olyan információkat továbbít, amelyekhez köztisztviselõként jutott. Utóbbiban még mutatkozik is ráció, azonban ugyancsak aggályos a következõ, megfoghatatlanul értelmezhetõ kitétel: "a köztisztviselõ tartózkodjék minden félreérthetõ vagy félrevezetõ nyilatkozattól és információadástól, a jólértesültség látszatának keltésétõl mind a hivatali, mind az állampolgári kapcsolataiban".

A jogszabály "besúgási záradéka" kimondaná: "a köztisztviselõ köteles jelenteni hivatali felettesének", ha ha tudomására jut, hogy más köztisztviselõ megsértette a jogszabályban vagy az etikai szabályban foglaltakat. A feljelentõt emiatt nem érheti hátrány - áll a tervezetben.

Miközben a munkavállalók jogait csorbító, mindennapjaikat megkeserítõ jogszabályok elfogadásán dolgoznak a tárcák, az érdekképviseletek mûködési területét is korlátozni kívánják. A rendvédelmi életpályamodell "fedõnév" alatt a szolgálati törvényt úgy kívánják módosítani, hogy 2012. január 1-tõl felálljon a Magyar Rendvédelmi Kar nevû kamara. Ebbe a hivatásos állománynak kötelezõ lenne belépnie, és tagdíjat fizetni. Egyidejûleg megvonnák a szakszervezeti jogok jelentõs részét.

Nincs már leszerelés

A belügyi vezetés iránymutatása szerint a rendõrség állományából szinte már lehetetlen közös megegyezéssel leszerelni. Erre csak "lemondás" formájában nyílik lehetõség. Ezzel - más foglalkoztatási jogviszonyokban elképzelhetetlen módon - lehetetlenné válik a késõbbi visszatérés, ha például valaki mégsem találta volna meg a számításait a civil életben. A 25 év szolgálati idõvel rendelkezõket a lemondás szankciói hatványozottabban sújtják, mivel a szolgálati nyugdíjat sem folyósítják ez esetben.

Forrás: Link