Világ fingugorjai egyesüljetek a nagy zsidó misztériumban! Többnyelvû oktatás és ehhez felhasználni szegény finneket, vogulokat, osztyákokat, manysikat és kantikat, úzokat, és tungúzokat- ez már felér egy harakirivel. Gyûljetek csak, mint sebben a genny!
A többnyelvû oktatás feltételeinek megteremtésérõl is szó lesz a jövõ szeptemberben Siófokon megrendezendõ Finnugor Népek Világkongresszusán - mondta Szíj Enikõ, a tanácskozást elõkészítõ konzultatív bizottság tagja az MTI-nek. A hatodik alkalommal megrendezendõ eseményen a nyelvi kérdésekre koncentrálnak - ismertette a terveket Szíj Enikõ. A szakember, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott docense, a finnugor tanszék óraadó tanára az MTI-nek azt mondta, a kongresszuson várhatóan nagy érdeklõdésre tarthat számot a többnyelvûség, különösen az oktatás szempontjából, mivel a résztvevõk közül alighanem sokakat érdekel, hogyan lehet megteremteni a többnyelvû oktatás "legeredményesebb, jogilag legrendezettebb hátterét". A finnugor népek között a magyarok alkotják a legnagyobb lélekszámú közösséget, a többnyelvûségrõl azonban õk is sokat tanulhatnak a néhány ezres kisebb közösségektõl, de akár a még éppen létezõ lettországi lívektõl is - mondta, hozzátéve, a kisebbségi sors szempontjából a határon túli magyarok helyzete sokban hasonlít az oroszországi finnugor népekéhez.

Mint felidézte, a Finnugor Népek Világkongresszusát elõször húsz éve tartották Sziktivkarban, az oroszországi Komi Köztársaság fõvárosában, azóta négyévenként rendezik meg. Az 1992-es eseményt a moszkvai duma Interparlamentáris Unió csoportja kezdeményezte, és a helyi összoroszországi szervezõbizottság hívta meg a magyarokat is - tette hozzá.
Emlékeztetett, a legutóbbi kongresszuson, amelyet a nyugat-szibériai Hanti-Manszijszkban tartottak, részt vett Sólyom László akkori magyar, Dmitrij Medvegyev orosz, Tarja Halonen finn és Toomas Hendrik Ilves észt államfõ. A köztársasági elnökök megjelenése "rangot és odafigyelést" biztosít az eseménynek - mutatott rá Szíj Enikõ, utalva arra, hogy remélhetõleg a magyarországi rendezvénynek is lesznek ilyen magas rangú résztvevõi.
A világkongresszuson, amely "nyelvi alapon szervezõdik", minden finnugor nyelvû nép képviselteti magát. Egyfajta nagy küldöttközgyûlésként mûködik, amelynek munkáját a konzultatív bizottság készíti elõ. Ez a bizottság a jövõ hét végén Magyarországon ülésezik, hogy a 2012-es rendezvény elõkészületeivel foglalkozzon - közölte.
Szíj Enikõ elmondta, a világkongresszus szekcióülésein egyebek mellett nyelvpolitikai, kulturális, ifjúságügyi, egészségügyi, demográfiai és szociális kérdéseket vitatnak meg.
A Finnugor Népek Világkongresszusát azzal a céllal hozták létre, hogy fejlessze és oltalmazza a világ több mint 20 finnugor népe nemzeti öntudatát, kultúráját és nyelvét, bõvítse az együttmûködést ezen népek között, segítse minden finnugor nép önrendelkezési jogának a megvalósítását a nemzetközi normák és elvek alapján. Az elsõ, 1992-es sziktivkari tanácskozáson fektették le az alapelveket, valamint hagyták jóvá a világ finnugor népeinek együttmûködésérõl szóló nyilatkozatot.
A világkongresszus a finnugor és a szamojéd népeknek a kormányoktól és politikai pártoktól független képviselõ fóruma, amely a finnugor népek együttmûködésérõl szóló nyilatkozat szellemében tevékenykedik. Magyarország, Észtország és Finnország, valamint az Oroszországban élõ finnugor népek társadalmi szervezeteken, illetve mozgalmakon keresztül vesznek részt a világkongresszus munkájában.
Sziktivkar után 1996 augusztusában Budapesten, 2000 decemberében Helsinkiben, 2004 augusztusában Tallinnban, 2008 júniusában pedig Hanti-Manszijszkban rendezték meg a világkongresszust. Magyarország eddig mindegyik világkongresszuson képviseltette magát.
Link