Nem mernek beszélni az IMF-rõl a fideszesek
A hét elején Orbán Viktor miniszterelnök még kitartott amellett: jó döntés volt az „IMF elleni gazdasági szabadságharc", majd a kormány csütörtökön Magyarország fordulóponthoz érkezett címû közleményben jelentette be, új típusú együttmûködésrõl tárgyal az IMF-fel. Az MSZP a kormány gazdaságpolitikájának bukásaként értékeli, hogy a kabinet tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal; a Jobbik szerint a kormány „visszakuncsorgott az IMF-hez és ismét a valutaalap kegyeit keresi”; az LMP szerint Orbán Viktor végre belátta, hogy egy országgal nem lehet hazárdjátékot játszani. A Fidesz pedig azóta is mélyen hallgat.
Az IMF szakértõi stábja szokásos éves gazdaságpolitikai felülvizsgálatot végezi Magyarországon, nem hitelprogramról tárgyal, ilyen irányú hivatalos kérést nem is kapott - állt az IMF által csütörtökön kiadott közleményében. „Az IMF-misszió nem tárgyalódelegáció, hanem egy olyan küldöttség, amely a minden tagországban rendszeresen esedékes IV. cikkely szerinti gazdaságpolitikai felülvizsgálatot végzi. Az IMF nem kapott kérést a magyar hatóságoktól arra, hogy tárgyalások induljanak egy az IMF által finanszírozott hitelprogramról” - idézet a közleménybõl a portfolio.hu.

A hírre a forint 2,2 százalékot erõsödött az euróval és 2,8 százalékot a dollárral szemben, de a bejelentés a régiós valutákat is pozitívan érintette: erõsödött a cseh korona és a lengyel zloty is - írta az origo.hu. A forintot érintõ aggodalmak ugyanis a közelmúltban a többi régiós valutát is gyengítették. A Wall Street Journal szerint a magyar valuta régóta ingatag és gyenge állapotban volt, az IMF esetleges segítsége enyhítheti a a magyar gazdaságra nehezedõ nyomást. A Financial Times blogja úgy értékelte az eseményeket, hogy Magyarország feladta eddigi elutasító álláspontját, és úgy döntött, az IMF-hez fordul segítségért; a kormányt „kínos hátraarcot csinált” saját korábbi álláspontjához képest.


A Fidesz meg csak hallgat és hallgat...

Navracsics Tibor nem kívánta kommentálni a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között tervezett új típusú együttmûködés kapcsán tett ellenzéki felvetéseket szombaton újságírói kérdésre, egy más témában tartott budapesti sajtótájékoztatón; az eseményen szintén részt vevõ Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke azt mondta, hogy az elõzõ naphoz képest semmilyen újdonság nem történt az ügyben - számolt be az MTI.

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter arra az újságírói kérdésre, elképzelhetõnek tartja-e Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter lemondását, azt válaszolta: "nem vagyok Matolcsy György, tehát nem tudom megmondani". Szerintem az én véleményem ebbõl a szempontból teljesen indifferens - tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy az ellenzék szerint azért kellett az IMF-hez fordulni, mert megbukott a kormány gazdaságpolitikája, Navracsics Tibor közölte: nem reagál az ellenzéki felvetésekre. "Közigazgatási és igazságügyi miniszter vagyok, és gyermekbarát meghallgató szobát adok át. Ezt reagálom az ellenzéki felvetésekre" - mondta az V. kerületi kapitányság elõtt tartott sajtótájékoztatón; a szobát a kapitányság épületében alakították ki.

Matolcsy György pénteken hivatalosan is kezdeményezte a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió Bizottságának Budapesten tartózkodó delegációjánál egy új típusú pénzügyi megállapodás megkötését. A nemzetgazdasági tárca vezetõje azt mondta az MTI-nek, hogy karácsony elõtt megkezdõdhet a tárgyalás egy új delegációval, január végén, februárban pedig akár le is zárhatják azt.


Sokba kerülhet, hogy Orbán visszakullogott az IMF-hez

Noha - vagy éppen annak ellenére, hogy - sem a miniszterelnök, sem pedig a kormány más embere nem szólalt meg, rögtön elindultak a találgatások: vajon mit kérhet a segítségért cserébe az IMF?

„A kormány valójában csak két út közül választhat, ha figyelmen kívül hagyjuk azt a lehetõséget, hogy semmilyen megállapodást nem akar, és csak a szándék ismételgetésével próbálja erõsíteni a befektetõi bizalmat vagy megkötni a leminõsítéssel fenyegetõ Standard and Poor’s kezét. Vagy olyan konstrukciót kér, amit eleve nem kaphat meg és az IMF végül nemet mond (ez a piacon erõsen megkérdõjelezheti a kabinet megbízhatóságát és akár súlyos következményekkel is járhat), vagy enged és vállalja a megállapodással járó feltételeket” - találgat a hvg.hu.

Az IMF-nek már a nyugdíjállamosítás sem tetszett, idén februárban azt mondták, a költségvetési fenntarthatóságot veszélyezteti, hogy a pénzt folyó kiadásokra fordítják, ezen kívül a tõkefedezeti pillér eltüntetésével az átláthatóság is csökkent és az értékpapírosított kötelezettségeket a kabinet felváltotta láthatatlan, jövõbeli kötelezettségekre.

Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere az origo.hu-nak elmondta, az IMF nem fog megengedni újabb „kilengéseket”, így a kormánynak valószínûleg el kell majd állnia például az elmúlt hetekben többször is megerõsített szándékától, miszerint újabb lépések akar tenni a devizahitelesek megsegítésére. A bankrendszer stabilitását is szem elõtt tartó IMF vélhetõen ragaszkodni fog ahhoz, hogy a végtörlesztési akcióját zárja le a kormány, mert nem engedhetõ meg az efféle pénzügyi stabilitást veszélyeztetõ játék - mondta Oszkó.

Elsõ körben szülhet konfliktust a telekomadó is, ugyanis Brüsszel szeptemberben felszólította a kormányt, hogy törölje el a jogtalanul kivetett válságadót, különben az Európai Bíróság elé kerül az ügy, a kabinet viszont ragaszkodik a 100 milliárd forintos plusszbevételhez. Az IMF november 10-i országjelentésébõl kiderült, elõször biztosan a fenntartható, 3 százalék alatti költségvetési hiánycélt követelnék meg az Orbán-kabinettõl.
Link