Kedves Laci és további másolatot kapó Urak, Imre és Árpád!

Telefonos beszélgetésünk alapján mellékletben elküldöm neked az összes dokumentumot az ügyben, ezek a következõk.

1. Idézésem
2. Reagálásom az idézésre
3. Ismételt idézésem
4. Jegyzõkönyv a letéti tárgyakról (a fogdába zárásom kapcsán)

A történet:

2010. augusztus 25-én vettem kézhez a mellékelt idézést. Mindjárt másnap, 2010. augusztus 26-án elküldtem a rendõrségnek a mellékelt "Reagálásom a rágalmazás idézésre" tájékoztatást, melyben kértem, hogy korábban küldjék az idézést, hiszen a munkáltatóm nem nézi jó szemmel a hirtelen jött távolmaradásaimat a munkahelyrõl (négy éve ilyesmikre megy el a szabadságom). 2010. szeptember 14-én vettem kézhez a mellékelt "Ismételt idézés" iratot a postán. Tehát az idézésben szereplõ idõpont (2010. szeptember 13. másnapján.

Semmiféle egyéb iratot nem küldtem a rendõrségnek (tehát olyan irányút, amivel ki akarnám vonni magamat a büntetõeljárás alól) és semmiféle erre irányuló magatartást nem tanûsítottam sem most, sem az elmúlt négy évi büntetõeljárásaim során. A rendõrségtõl sem kaptam semmiféle egyéb iratot, mint amiket mellékeltem.

Ma (2010. szeptember 27-én) hétfõn reggel, kb. 6 óra 30 perc körül csöngettek. Kinéztem, és négy rendõr állt a lakás elõtt a lépcsõházban. Ajtót nyitottam, és közölték, hogy öltözzek, mert elvisznek tanúkihallgatásra. Semmiféle iratot nem mutattak. 3-4 perc alatt felöltöztem, és kimentem, ahol közölték, hogy meg fognak bilincselni. Furcsállottam ezt, de semmiféle ellenállást nem tanúsítottam, odanyújtottam a kezem, megbilincseltek. Lementünk a lifttel, majd beültettek az egyik rendõrautóba és bevittek a Budapesti XX. és XXIII. kerületi Rendõrkapitányságra. Itt néhány percet elidõztünk, majd ismét beültettek a rendõrautóba, és átvittek a Budapesti XIX. kerületi Rendõrkapitányságra. A kapitánysággal szemben leparkolt a rendõrautó, majd megbilincselve átvezettek a zebrán. (Természetesen gyalogosok, autósok látták)

Bementünk a XIX. kerületi Rendõrkapitányságra, ahol bilincsben odakísértek egy rendõr hölgyhöz. Ekkor került le rólam a bilincs, hiszen ki kellett pakolnom a zsebeimet, leadnom a cipõfûzõmet, mobilt stb. A bilincs végig rajtam volt, attól fogva, amikor kiléptem a lakásból és 6 óra 30 körül megbilincseltek a lépcsõházban. Mellékelten csatolom a "Jegyzõkönyv a letéti tárgyakról" iratot. Ennek elkészülte után a rendõrhölgy bevezetett egy üres fogdába, bezárta az ajtót. Úgy két órát ülhettem a fogdában, tehát úgy 9 óra körül jöttek értem, hogy menjek kihallgatásra. Ekkor kaptam vissza a leadott letéti tárgyaimat. Olyan 3/4 órás lehetett a kihallgatás, majd meg kellett várnom a fényképezésemet, kb. 10 óra 30-kor távozhattam a rendõrkapitányságról.

Még nem néztem utána az elõvezetés kényszerintézkedéseinek, de az igazság- és realitásérzetem valahol azt súgja, hogy a megbilincselés, majd a fogdába zárásom jogszerûtlen volt.

Úgy érzem, hogy az emberi méltóság effajta megsértése (megbilincselve voltam folyamatosan, lépcsõházban, utcán, rendõrautóban, XX és XXIII. kerületi Rendõrkapitányságon pár percig), valamint a szabadságjogom effajta korlátozása (fogdába zárásom) eltúlzott és jogszerûtlen volt. Igazság-és realitásérzékem azt súgja, hogy effajta kényszerintézkedést és személyi szabadság korlátozását például olyan esetben szokás alkalmazni, ha

1. Olyan magatartást tanúsítottam volna bármikor is, hogy kivonnám magam a büntetõeljárás alól (ilyet soha nem tettem
2. Vagy valamilyen erõszakos bûncselekmény (pl. rablás) gyanúja miatt vinnének el, vagy például, ha ugyanazt követtem volna el, mint a volt feleségem élettársa 2006-ban, vagy 2007-ben a fiam általános iskolájánál. Íme: http://www.youtube.com/watch?v=KuxdrbaobKU (Kétrendbeli kiskorú veszélyeztetés, kétrendbeli garázdaság, kétrendbeli testi sértés, súlyos testi sértés kísérlete, ráadásul mindezeket általános iskolánál, majd általános iskolában elkövetve. "Természetesen" vele szemben mindenféle rendõri intézkedés elmaradt a teljesen szakszerû feljelentéseimet követõen, hiszen a XX. és XXIII. kerületi Rendõrkapitányságon nagyon magas beosztású vezetõ az ismerõse.)


Laci! Akkor légy szíves küldd majd át ezt a levelemet a mellékleteddel együtt annak az ismerõsödnek, aki pontosan ismeri, hogy mikor milyen kényszerintézkedés, és személyi szabadság korlátozása a jogszerû, természetesen ha bármi tanácsa, javaslata lenne Imrének, Árpádnak, nekik is megköszönöm az észrevételeiket.


Megjegyzés: Amúgy a kihallgatáson tudtam meg, hogy az a Makádi Katalin kapitányságvezetõ helyettes, bûnügyi osztályvezetõ jelentett fel nagy nyilvánosság elõtt elkövetett rágalmazás és egyéb bcs-ek miatt, aki éppenséggel eltussolta az exem élettársának 2006-os és 2007-es közvádra üldözendõ bûncselekményeit.


Köszönöm szépen a közremûködéseteket, esetleges tanácsaitokat.

Köszönettel és üdvözlettel: Csiza Csaba