Sajnos nem vagyunk egyedül! A mocsok zsidó "velünk van"! A súlyos megállapítás, amely szerint Magyarország egyedül maradt, az elmúlt napokban bejárta a világsajtót. A külföldi média baloldali, liberális és konzervatív oldala egyaránt Magyarország önelszigetelésérõl beszél. Az okokról és következményekrõl Boros Tamást, a Policy Solutions igazgatóját kérdeztük.

- A kormány nemcsak belpolitikai, hanem külpolitikai kérdésekben is erõpolitikát alkalmaz, a kompromisszumkeresés helyett sok esetben a tárgyalópartnerek legyõzését tekinti céljául - kezdi az elemzõ. Boros Tamás szerint, amíg a Fidesz erõfölényébõl adódóan ez a stratégia a legtöbb esetben mûködik a határokon belül, addig a nyugati partnerekkel szemben egyértelmûen kudarcra van ítélve.

Egyrészrõl a nyugati demokráciák az együttmûködésre épülnek, nem pedig a konfliktusok élezésére, így értékeikkel, szokásaikkal ellenkezik Orbán Viktor magatartása. Másrészrõl, ha Magyarország sérti a nyugati demokráciák értékrendjét és - ne tagadjuk - gazdasági érdekeit, akkor semmilyen problémát nem okoz számukra a pehelysúlyú ellenfél legyõzése.

Boros rámutatott: fontos látni azt is, hogy a világpolitika az ázsiai országok erõsödésével egy lehetséges átrendezõdés elõtt áll. Egyáltalán nem egyértelmû, hogy a nyugat-európai országok és Amerika dominanciája elvész-e, de az tény, hogy az ennek bekövetkeztével kapcsolatos idegesség növekszik nyugaton. - Ha egy ilyen helyzetben az euroatlanti szövetséghez kapcsolódó ország - Magyarország - elkezd szemezni mind demokrácia-felfogásban, mind gazdasági kötõdések terén a kelettel, akkor nem várható, hogy megértõ lesz az Európai Unió vagy az USA.

Az elemzõ különösen figyelemre méltónak tartja, hogy Orbán Viktornak úgy sikerült elszigetelnie az országot, hogy vele egy pártcsaládból származó vezetõk irányítják Európát: Nicolas Sarkozy, Angela Merkel, Jose Durao Manuel Barroso mind-mind konzervatív politikus. Felmerül a kérdés: a kormányzati kommunikáció mennyiben
járult hozzá az ország rossz megítéléséhez?

- A kommunikáció és az elmúlt másfél év intézkedései közösen vezettek ahhoz, hogy Magyarország megítélése nemhogy 2006-hoz képest romlott radikálisan, hanem a rendszerváltás óta soha nem volt ekkora külföldi aggodalom az ország sorsa iránt - mutat rá Boros Tamás. Mint mondja, a nyugati értékrenddel egyértelmûen szembe ment a visszamenõleges hatályú törvények megszavazása, illetve mindazon törvények összessége, melyek ciklusokon túl bebetonozták a Fidesz elképzeléseit és embereit az egyes hatalmi ágakba. Nem a ciklusokon átívelõ kiszámíthatóság ezekkel a gond, hanem a Fideszétõl eltérõ értékrendek, elképzelések és a független szakértelem teljes negligálása.

Az elemzõ szerint nyilvánvaló, hogy a nyugati vállalkozásokkal, bankokkal szembeni intézkedések jelentõs szerepet játszanak az ország elszigetelõdésében. Kiemeli azonban, hogy nem önmagával a különadóval, a magánnyugdíj-pénztári befizetések "eltérítésével" vagy a végtörlesztéssel lépte át a kormány a Rubikont, hanem azzal, hogy mindezen intézkedéseket kiszámíthatatlan, oktrojált és törvénytelen módon hajtotta végre. Jól mutatja ezt, hogy a bankadó intézményét az IMF magyar delegációja nem ellenezte, és azt számos más országban is már bevezették.

A kommunikáció kapcsán Boros megemlíti: az sem segíti a kormány megítélését, hogy vezetõ politikusaik a legritkább esetben állnak szóba külföldi médiumokkal és nagykövetekkel. Amikor a médiatörvény elfogadása után láthatóan elkezdett romlani az ország megítélése, még nem volt visszafordíthatatlan a folyamat, de proaktív fellépést kívánt volna a vezetõ politikusoktól. Ehelyett az elzárkózást és a további provokálást választották a kormánytagok. Mindezen éles kijelentéseket nyilvánvalóan belföldi felhasználásra szánták, de a fejlett diplomácia és az internet korában az üzenetek - kis túlzással - elõbb értek el a nyugati vezetõkhöz, mint a magyar választókhoz.

Az elemzõ felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi bizalom nem úgy mûködik, mint az összeadás, hogy ha egy éven keresztül mínuszban vagyunk, akkor egy évnyi pozitívummal nullára kihozzuk a helyzetet. A bizalom visszanyerése mindig jóval hosszabb folyamat, mint annak elvesztése. Ráadásul az ország 2006-ban már - a mainál jóval kisebb, de azért súlyos mértékben - sokat erodálta a megítélését. Mindazon befolyásos, világszerte több millió döntéshozót elérõ újságok, rádiók és televíziók, amelyek ma Orbán Viktort autoriter vezetõnek nevezik, nemigen fogják a közeljövõben helyreigazítani magukat, akkor sem, ha a Fidesz irányt vált.

Jól látható, hogy míg a politikai elszigetelõdés hidegen hagyja a Fideszt, addig a gazdasági elszigetelõdés - melynek jelei a külföldi tõke beáramlásának csökkenésében, a leminõsítésekben, az állampapírok iránti lanyha érdeklõdésben és a forint gyengülésében mutatkoznak meg - érzékenyen érinti a kormányt. A gazdaság ráadásul gyorsabban reagál egy eseteges irányváltásra, mint a politika, így ha ezen a területen irányváltás történik, akkor 2014-ig javulhat a magyar gazdaság helyzete.

- Ha azonban a jogszabályi és gazdasági környezet kiszámíthatatlansága nem javul, illetve nincs megegyezés a magyar kormány, az Európai Bizottság és az IMF között, akkor államcsõd közeli helyzetig is eljuthat az ország idén - összegez Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója.

Forrás: Link