Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Az IMF szeretné: mi a magáncsõd?

Úgy tudni, a fejlett országok többségében már létezõ magáncsõd intézményének bevezetését várja el a kormánytól a Nemzetközi Valutaalap a vele kötendõ megállapodás egyik feltételeként. A magáncsõd - ha jól valósítják meg - akár a bankok és a hitelesek számára egyaránt elfogadhatóbb megoldást jelenthetne a bedõlt követelések kezelésének jelenleg megszokott módjánál. De mit is jelent a magáncsõd intézménye?

A PSZÁF adatai szerint szeptember végén 143 ezer lakossági jelzáloghitel-szerzõdés volt 90 napon túli késedelemben, a Központi Hitelinformációs Rendszerben (régi nevén BAR-lista) pedig 832 ezer magánszemélyt tartottak nyilván 90 napon túli, a minimálbér összegét meghaladó hitelintézeti tartozással. Ennél még többen lehetnek azok, akiknek pontos számát nem ismerjük, de a hiteltartozás mellett vagy helyett más, szintén jelentõs összegû tartozással is rendelkeznek. Számukra ennek rendezése általában megoldhatatlan nehézséget jelent, ami akár a követeléskezelõvel, illetve a végrehajtóval folytatott "sírig tartó" kapcsolatot feltételezi. Gyakori ugyanis, hogy egy mostanában bedõlõ hitelt az ügyfél élete végéig követelnek az adóstól. A magáncsõd intézménye e tartozások rendezésének a jelenleginél formalizáltabb, a résztvevõk többsége számára elfogadhatóbb változatát jelenthetné.

Az IMF szeretné: mi a magáncsõd?

Az adósok "bedöntése", a lakóingatlanaikra kezdeményezett végrehajtások elindítása az adós szempontjából általában kiszámíthatatlan, koordinálatlan, többek között azért is, mert az adósok jó része nagy valószínûséggel egyszerre több hitelezõnek is tartozik, a követelés végrehajtása pedig nem ritkán kényszerítõ erõn alapul. A magáncsõd viszont lehetõvé teszi, hogy ha az adós és a hitelezõ nem jut megegyezésre, az adós korlátozott ideig (pl. 5-7 évig) egy vagyonkezelõvel együttmûködve elõre kiszámítható módon elõször egyes vagyontárgyainak eladásából, majd jövedelmébõl rendezhesse tartozását, ezt követõen pedig a megmaradt tartozást a hitelezõ - a tartozásteljesítés sikerétõl és a magáncsõd intézményének konkrét formájától függõen - elengedje. Utóbbi prudens céltartalékolás mellett nem feltétlenül jelentene a bankok számára pótlólagos veszteséget.

A magáncsõd idõszaka alatt a vagyonkezelõ az adós bevételeinek egy jelentõs részét a tartozás törlesztésére fordítja és figyelemmel kíséri, hogy e törlesztés feltételei folyamatosan adottak-e, az adós nem adósodik-e el újból ismét, nem költekezik-e ki irracionális módon. Végül az adós tiszta lappal indulhat, szemben a jelenlegi rendszerrel, amikor akár élete végéig is "kapcsolatot tart" vele a követeléskezelõ, keményebb (bíróságnak átadott) szakaszban a végrehajtó.

Az IMF szeretné: mi a magáncsõd?

Magyarországon többször felmerült a magáncsõd bevezetésének gondolata, és egészen közel jártak már a jogszabályalkotók az errõl szóló döntéshez. Ezek az ötletek csak felerõsödtek a válság hatására, 2009 márciusára például az akkori kormány asztalára került ennek konkrét tervezete, mely végül nem lépett hatályba. A Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban már régóta mûködõ intézmény a "fenyegetett helyzetbe kerülõ középosztálybeli, illetve alsó középosztálybeli családoknak" segíthetett volna. A tervezet indoklása szerint a bevezetését a háztartások eladósodottsága és annak gyors növekedése indokolta. A cél az volt, hogy az adósságspirálba került családokat reintegrálják a társadalomba, valamint hogy a lakossági eladósodást csökkentsék, és segítsék a felelõs hitelezõi magatartás kialakulását.

Az indoklásból is kiderült, hogy a magáncsõd intézménye a tartós mélyszegénységben élõknek és a teljesen vagyontalanok számára nem jelent kiutat, így esetükben a hitelezõnek sem jelent nagyobb esélyt arra, hogy követelése a jelenleginél magasabb arányban megtérülhessen (jelenleg 5-15% körüli összeget fizetnek a követeléskezelõk például egy banknak az eredeti követelés arányában a megvásárolt követelésért), ezen túlmenõen pedig a tartozással rendelkezõ családot vagy személyt sem hozza jobb helyzetbe.

A korábbi tervezet szerint a magáncsõdnek két altípusa lett volna, és az adós dönthette volna el, melyiket választja. Az elsõ a hitelezõkkel kötött megállapodáson alapul. Ebben az esetben az adóst az eljárás kezdetétõl moratórium védené a végrehajtástól. A másik megoldáshoz nem kell a hitelezõk beleegyezése - ez az adós önkorlátozásán alapul. Ebben az esetben az adós az eljárás ötéves idõtartama alatt a vagyongondnokra ruházza át a vagyona feletti rendelkezési jogot. A vagyongondnok pedig ebbõl elõször kifizeti a tartozások bizonyos százalékát, majd az adós befolyó jövedelmeibõl folyamatosan törleszt öt évig. Ez idõszak végén felmerülõ esetleges adósságelengedésrõl (melynek feltétele az adós korábbi önkorlátozása) bíróság döntött volna.

Az IMF szeretné: mi a magáncsõd?

A magáncsõd intézményének bevezetése az Orbán-kormány idején is felmerült, hisz a fizetési gondokkal kapcsolatos problémák 2010 tavasza óta csak növekedtek azon túl, hogy a végrehajtás közvetlen következményeitõl árverezési és kilakoltatási moratórium is védte az adósokat. 2011 júliusában például Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, érdemes lenne a magáncsõd intézményét bevezetni, és ha a csõd-, felszámolási eljárás átalakításával össze tudják hangolni, akkor ez a fogyasztóvédelmi nemzeti stratégia része is lehet, továbbá az intézmény bevezetése pénzügyi oldalról is jogos felvetés. A magáncsõd intézménye a Nemzeti Eszközkezelõ Társaság (NET) felállítását követõen most már azok számára lehet igazán releváns kérdés, akik a NET segítségét nem tudják igénybe venni, azonban van esély arra, hogy a fizetõképesség egy már most vagy egy idõ után helyreálljon.

A magáncsõd intézményének kérdése a Magyar Nemzeti Bank novemberi pénzügyi stabilitási jelentésében is megjelenik. Az MNB szakértõi ebben egy olyan típusú magáncsõdre tettek javaslatot, mely az európai - a hitelezõk, így köztük az államháztartás jogait maximálisan tiszteletben tartó - és az amerikai típusú a lakás, illetve lakáshitel megtartását priorizáló - eljárás ötvözete lenne. Az MNB javaslata tehát elõtérbe helyezi az otthon megtartását, ugyanakkor annak is figyelmet szentel, hogy a magáncsõd mûködtetésének költségei alacsonyak maradjanak, így a folyamatok koordinálását például kormányzati nonprofit szervezetek végeznék.

Az IMF szeretné: mi a magáncsõd?

A magáncsõd intézményérõl nemrég a követeléskezelõi szektor egyik képviselõje, a Díjbeszedõ Faktorház vezérigazgatója mondott a Portfolio.hu-nak adott interjújában véleményt. Aggályai szerint a válság mélypontján ennek az intézménynek a bevezetésére nagyon kevés a felkészülési idõ, így a bevezetés - egyszerre gazdasági és szociális kérdés lévén - könnyen okozhat nem kívánatos anomáliakat. Másrészt szerinte a cégekkel ellentétben a magánszemélyeknek folyamatos cash-flow-termelõ képességük van, még akkor is, ha abban adódnak bizonyos szünetek. Egy társaságot felszámolás alá lehet vinni, de egy magánszemélynek az összes tartozását befagyasztani vagy egy részét elengedni szerinte nem szerencsés üzenet a társadalom többsége számára.

Az utóbbi mondat rávilágít egy fontos problémára: a magyar hitelpiac döntéshozóinak egyik dilemmája volt az elmúlt idõszakban, érdemes-e úgy segítséget nyújtani a hitelesek számára, hogy ennek lebegtetésével az erkölcsi kockázatot fokozzák, vagyis nem fizetésre sarkallják az ügyfeleket. A magáncsõd bevezetésének tervezése során ugyanez a kérdés merülhet fel, a bevezetést követõen pedig a pontos szabályok meghatározásától függ majd, használ vagy inkább árt egy ilyen mechanizmus a magyar hitelpiacnak, a bankoknak és az adósoknak. Az IMF esetleges részvétele mindenesetre talán segíthet egy minden érdekelt számára elfogadható változat kidolgozásában.
Link

Hozzaszolasok

2471 #1 2471
- 2012. January 07. 10:40:55
Jó itt soha a nyugaton jól vagy megoldást jelentõ szituáció nem jött be hanem visszájára kihasználásra csalásra rablásra fordult!
Ha magáncsõd itt azt fogja jelenteni hogy tünés a cuccod nélkül oszt jónapot.

Biróságra mehetsz ennyi és ennyi okmánybélyeg felragasztása után...mondjuk vacsora helyett nyalás a bélyeg háta!

Itt mindent kiforgatnak és az EU attól xar totál hogy ezt hagyja!

Ha rólunk van szó hagyja ha a benes pl akkor az egy ország belügye...tettvesek csalók paraziták!
119 #2 119
- 2012. January 07. 15:27:44
Gondolom, ezt is majd olyan felemásan oldják meg, hogy bár a "vagyonkezelõ" (természetesen feddhetetlen szkíta családból) tkp. az adott család egész vagyona és bevétele felett teljhatalmat kap, az a része, aholis az adósnak a hitelezõ elengedi a maradék tartozását, el lesz szabotálva. Vagyis amíg egy vagyonkezelõ határoz arról, hogy mit mikor adunk el és mennyit költhetsz (term. nem lesz mibõl, de addig bevezetik a kajajegyet és valami alapkvótás áram-víz-gáz szolgáltatást, csak hogy éhen ne dögöljön a rabszolga) szóba sem jöhet, hogy esetleg veszel két kecskét vagy ezt-azt ültetsz magadnak, hogy ne a tescós fost kelljen már majszolni. Komolyabb vállalkozás meg természetesen mégúgyse jöhet szóba. Ki van ez találva. Az ember eleve gyanút fog, ha az IMF ilyen humánus ötlettel áll elõ. Nem-humánus lény nem hiszem, hogy tudna humánus ötlettel elõállni.
3493 #3 3493
- 2012. January 07. 17:00:42
Ezt a magáncsõdöt még a Drábik kezdte el pedzegetni annakidején, hogy be kell vezetni.
De ha nem tudom fizetni a hitelem, hogy lesz még + 5 -15% a másik élõsködõnek???
2418 #4 2418
- 2012. January 07. 17:14:34
Isten õrizzen minden magáncsõdöst attõl, hogy vagyongondnokra bízza a tartozása rendezését. Ez azért lett kitalálva, hogy a szerencsétlen magánadós átengedje még meglévõ vagyona feletti rendelkezés jogát. Ráadásul még fizetheti is annak költségét is, mert az is õt, az adóst terheli.
Ismerem a csõdeljárást, felszámolási eljárás, a végelszámolást céges pénzügyes multamból.
Milyen lenne az a háztartás, ahol egy idegen mondaná meg, hogy most nem veszünk bébiételt, mert a számlán csak annyi pénz van, ami csak csõdgondnok tiszteletdíjára elég. Ha valaki cõdbemegy, van annyira értelmes, hogy esetleg tanácsot kér , vagy a családjával megbeszéli, hogyan tovább.
Ennek az a magáncsõdre való terelésnek az célja, hogy a felelõtlen bankokat bármi áron kárpótololják. Itt már a kisemberrel senki sem törödik.
2418 #5 2418
- 2012. January 07. 17:22:41
Ami még lemaradt, hogy Magyarországon a vagyon vagy csõdgondnokat senki sem ellenõrzi. Legalábbis úgy tûnik. Kivétel a Tempo, aki fel merte ellenük emelni a szavát.
Az adós cég vezetõje azért, mert jól " megszívatják", ha valamit kifogásol az eljárás során. De mit is kifogásolna, ha már a cégben szava sincs, miután a csõdgondnok, vagy felszámoló betette hozzá a lábát. Hallottam olyan esetekrõl, hogy évekig eljátaszadoznak egy -egy cég vagyonkezelésével, mert túlterheltek. Annyi céget vállalnak egyszerre, hogy nem is gyõzik azokat tisztességesen menedzselni.
Magyarán szólva eléldegélnek egy darabig a nyomorult vállalkozás még meglévõ vagyonából.
3222 #6 3222
- 2012. January 07. 17:40:10
philosophers-stone.co.uk/wordpress/wp-content/uploads/2012/01/iww_pyramid_poster_lowresproof.jpg

Nem mai rajz a kapitalista rendszerrõl.
IMF, a bankok legfelül!
Szeretném még megélni, hogy ez az egész összeomlik!
119 #7 119
- 2012. January 07. 22:39:44
Zafir,

pontosan így látom. Még egy beiktatott fokozat, hogy a bank tutira el tudja venni, ami szerinte neki jár, a magyar meg stabilan létminimum körül kússzon. Ennek nemcsak anyagi oka van, hanem hatalmi is. A bank tudja a legjobban, hogy csak szavakat adott kölcsön és most egy ház kell neki érte - és hogy ez bizony bárhogyan is nézzük, CSALÁS. Ezért a becsapottakat nem elég tovább zsigerelni, de el kell vágni annak az esélyét is, hogy magához tudjon térni. Média + létminimum (+ rendõrállam + olcsó drogok /"Gyõzelem vodka" a'la Orwell/).
2418 #8 2418
- 2012. January 07. 22:47:54
Igazad van Balu998. Nem hinném, hogy hazánkon kívül bármelyik másik országnak erõltetnék ezt magán ön-csõdöt.
Mi lettük ráadásul devizahitellel legjobban eladósítva. Tudja a külsõ ellenség is, hogy az ország élén is egy bábkormány van.
119 #9 119
- 2012. January 07. 22:48:33
Ja tényleg, kifelejtették valahogy a Díjbeszedõ Faktorház vezérigazgatójának nevét: Kovács Zoltán. Íme:

www.ap.hu/rendezvenyek/emoney2/_i/kovacs_zoltan.jpg
2418 #10 2418
- 2012. January 07. 23:13:11
Ez a faktorház ügy mûködhet, hogy a bankok eladják nekik az ügyfelekkel szembeni követelésüket. Akkor már az ügyfél a faktorháznak tartozik, az fogja tõle bevasalni a tartozás összegét. A nyereség abban áll a faktorháznak, hogy a bank lemond a követelése egy részérõl az adós felé, de a faktorház a teljes tartozást szedi be. Lehet, hogy ez hosszabb idõ lesz, mint a hitel futamideje. A bank is jól jár, mert esetleg csak a kamatból enged, és nem kell bajlódnia a behajtással. A faktorház pedig megszerzi a különböztet.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.11 masodperc
635,059 egyedi latogato