Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Magyarország biztonságpolitikai kihívás lett

„Magyarországot biztonságpolitikai kihívásnak tekintjük, mert az Európai Unió értékközösségre épülõ rendszerét vonják kétségbe, illetõleg azt az értékközösséget, amely összefogja Amerikát és Európát” – mondta David Gordon, az Eurasia Group fõigazgatója, a CIA volt vezetõje az alapblog.hu-nak.

„Európa politikai felépítményét, ami miatt az Unió globális tekintélynek számít, és amelyhez rendkívüli gazdasági potenciálja kapcsolódik, nos mindezt az értékközösség voltának köszönheti. És azt kétségtelenül drámai módon kezdi ki a nacionalizmus” – mondta a szakértõ. Szerinte ennek felbukkanása és izmosodása az euró körüli problémák mélyülésével függ össze. Az euró iránti bizalom visszatérte gyengíteni fogja a nacionalizmust, ez be fog következni, ha nem is ebben az évben, de „prognózisunk szerint egy-két éven belül”.

Gordon úgy fogalmazott: „Európában egyetlen olyan ország létezik ma, amelynek kormánya unióellenes nacionalizmust képvisel, és két olyan ország van, ahol a lakosság többsége támogatja ezt a hozzáállást. Az egyik Magyarország, a másik Görögország. A görög kormány igyekszik mindent megtenni, hogy csillapodjék ez a közhangulat. A magyar kormánynál nem tapasztalunk mérséklõ hatást".

Az uniónak erõteljesebben kéne fellépnie, ennek azonban intézményi korlátai vannak, így rövid távon enyhülni fog a feszültség Brüsszel és Budapest között. Az Európába vetett bizalom erõsödésével párhuzamosan csökkenni fog a Magyarországra irányuló figyelem, egy sor kérdésben ugyanis kompromisszumkészséget fog mutatni a budapesti kormány.
Õsszel kiélezõdhet a helyzet

A Magyarországgal kapcsolatos alapvetõ probléma nem fog megoldódni, a magyar kormány folytatni fogja ugyanazt az uUnióval és a nyugati világ értékeivel szembeni retorikát, ami mögé fel tudja sorakoztatni a lakosság többségét. Ez már aggodalomra adhat okot, mondja az elemzõ.

„Magyarország körül az év második felében kiélezõdhet a helyzet, konfrontatív szituáció alakulhat ki Magyarország és közvetlen szomszédai, illetõleg Brüsszel között. Ám, ahogy mi mondani szoktuk, a nap végén, legkorábban 2013-ban azonban ez a küzdelem el fog dõlni. Magyarországnak nem marad más lehetõsége, mint hogy minden téren, politikailag is igazodjék az európai értékközösség elvárásaihoz. Minél inkább erõre kap az Unió és az euróövezet, annál csekélyebb mozgástere marad a magyarországi nacionalista politikának” – fogalmazott.
Görögország nélkül menekül meg az eurózóna

Az Eurasia Group szerint a nemzetközi bizalom erõsen javulni fog mind az Európai Unió, mind az euró irányában, bár Görögország nagy valószínûséggel kiesik az eurózónából. A többi dél-európai ország azonban benn marad, miközben Németország egyre inkább felismeri, hogy fel kell vállalnia az operatív vezetõ szerepet az unióban és az euróövezetben egyaránt.

Amerika mindeközben Ázsiára kénytelen koncentrálni, és várható, hogy kiélezõdik a piacok esését, az energiahordozók árának emelkedését elõidézõ konfliktus a síita Irán és a világi szunnita Törökország között. A hitelminõsítõk döntései mögött amerikai érdekeket sejtõ politikusi nyilatkozatokat Gordon nonszensznek nevezte, és szerinte nem is jellemzõ ez a vélemény az európai politikusok nagy részére.
Erõs Európában bíznak

„Az európai döntéshozók többsége az euró és az Európai Unió erejének növelésében nem csupán érdekelt, hanem tisztábban érzékeli, érti, hogy létfontosságú, az európai békét érintõ kérdésrõl van szó. Mi itt New Yorkban, Washingtonban, általában az Egyesült Államokban azért kritizáljuk az európai politikusokat és a német vezetõket egyre hevesebben – elismerem: igen e tekintetben létezik konfliktus az USA és Németország között – mert úgy érezzük, hogy ránk, amerikaiakra várnak már megint, hogy mint a világháború befejezõdése óta minden nagy válságot – politikait, gazdaságit – ezt is oldjuk meg mi” – fogalmazott a szakértõ. Hozzátette: „ehhez már nincs erõnk, nincsenek meg ehhez a forrásaink (…) Amerika nem szuperhatalom többé". Gordon szerint „az Egyesült Államoknak alapvetõ geopolitikai, gazdasági, pénzügyi érdeke, hogy az Európai Unió nemcsak fennmaradjon, de erõsödjék is, mert óriási terhet kell, hogy levegyen a vállunkról”.
Link

Hozzaszolasok

1506 #1 1506
- 2012. January 27. 17:18:12
Gondolom bárki akkor lép be egy közösségbe, ha úgy gondolja információi alapján, hogy a belépés után jobb lesz az életminõsége, de legalábbis nem lesz tõle rosszabb.
Nos, ha ez ez nem történik így, akkor eltávozik abból a közösségbõl, de legalábbis hangot ad a nemtetszésének.
Ez olyan emberi, hogy nincs min vitázni.
Ja, hogy az EU nem az emberekért lenne? Hát akkor jó lett volna szólni elõre. Ha pedig nem szóltak elõre, akkor azt minek lehet nevezni kérem szépen?
ja igen
3625 #2 3625
- 2012. January 27. 17:18:25
Kinek,kihez pattog a cia?Nekik az csak elõny ha ilyen ország létezik Európában.Mondhatni trójai faló,ami elõsegítheti az euró és az unio felbomlását.
1364 #3 1364
- 2012. January 27. 18:13:34
Hozzátette: „ehhez már nincs erõnk, nincsenek meg ehhez a forrásaink (…) Amerika nem szuperhatalom többé".
De bizony, szuperul el van adósodva és az europér haveroktól gyûjtögeti be az elherdált pénzeket, ha kel, holkamuzva, mert ugye, Ámerika nem blankolt, annyira.
Ám, ahogy mi mondani szoktuk, a nap végén, legkorábban 2013-ban azonban ez a küzdelem el fog dõlni. Magyarországnak nem marad más lehetõsége, mint hogy minden téren, ,,
Szóval mire is tippelgetnek urak? a terv addigra lessz készen, akár, egy helyi, nemzetiségi konfluktust is ki szeretnének robbantani? Na ja, kérem, ment ez Líbiában-Egyiptomban és még számtalan helyen. Eben szakértõk, ha nem tévedek. Mondjuk, itt is lehet levizelni, ártatlanul legyilkot embereket, persze a büntetlenség elõre borítékolva. Ejnye no, azért nem kellene a mellényt kisebbre cserélni???
272 #4 272
- 2012. January 27. 18:20:03
Ajajj!
Veszélyben a világbéka a magyarországi nacionalizmus miatt!

Trianoni békeszerzõdés - 19. cikk
"...A Közgyûlés idõnként felhívhatja a Szövetség tagjait az alkalmazhatatlanná vált szerzõdéseknek és olyan nemzetközi állapotoknak újabb megvizsgálására, amelyeknek fennmaradása a világbékét veszélyeztethetné...."

hip hip hurra
2 #5 Olvaso
- 2012. January 27. 18:35:39
SZM, látom ráéreztél az izére!
272 #6 272
- 2012. January 27. 18:42:22
ja igen
1364 #7 1364
- 2012. January 27. 18:56:03
Imrém! Szerintem nem volt túl nehéz :)
2493 #8 2493
- 2012. January 27. 19:00:08
TI" bízzatok Erõs Európában, Én bízom a Nacionalizmusban és magamban. Lássuk melyiknek van jövõje!
2 #9 Olvaso
- 2012. January 27. 19:06:00
No figyeljetek csak! Míg pakoltam a kazánt és közben lõttem párat a gitárral, összekombináltam ezt itt!

"Libanoni egyeztetések" Sötét szálak Orbán tárgyalópartnereinél
Kétoldalú megállapodások és fejlesztések lehetõségérõl tárgyalt Orbán Viktor Libanonban Nadzsib Mikati libanoni miniszterelnökkel. A csütörtöki tárgyalás során Orbán magyarországi látogatásra hívta a Hezbollah-támogatta libanoni miniszterelnököt, amelyre valószínûleg májusban kerül sor. A magyar kormányfõ bejrúti tartózkodása során találkozott Nabih Berrivel, a parlament elnökével is, akit - egy 2006-os amerikai nagyköveti jelentés szerint - Iránból szponzorálnak, libanoni síita politikusok szerint pedig korrupt tevékenységérõl hírhedt.

Orbán Viktor egy pénteki konferenciára érkezett a közel-keleti országba, amelyet a Kataeb párt rendez a Demokratikus Középpártok Internacionáléja számára. Érkezésekor a Rafik Hariri reptéren Orbán azt nyilatkozta az újságírók kérdéseire, hogy a két ország közötti gazdasági együttmûködés kiterjesztésérõl lesz szó. „Szeretnénk, ha nagyobb lenne a gazdasági növekedés, különös tekintettel a kereskedelmi területen”- tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök és Nadzsib Mikati libanoni kormányfõ.

A magyar miniszterelnök a közel-keleti békérõl is szót ejtett: ez - mint mondta - nélkülözhetetlen az Európai Unió külpolitikája szempontjából. „Ez az egyik legfontosabb politikai pont, amely rendkívül jelentõséggel bír, különös tekintettel a regionális nemzetek és népek számára. De ugyanannyira fontos az európaiak számára. A régióban megvalósuló béke nélkül számos bonyodalom támad az európai nemzetek számára is” - vélekedett, majd hozzátette: „éppen ezért támogatunk minden olyan politikai pártot, amely azon dolgozik, hogy olyan megoldást találjon, amely elõsegíti a békefolyamat végrehajtását, és amely hozzájárul ahhoz, hogy a régió újra békességet, gazdasági és társadalmi biztonságot élvezhessen”.

Orbán nyilatkozatában támogatásáról biztosította bejrúti partnereit: „Európa érdekében áll, hogy a régióban békesség legyen. Ezért (ebben az ügyben) számíthatnak az európai államokra, beleértve Magyarországot is” - idézte a magyar kormányfõt a libanoni mértékadó The Daily Star napilap.

Orbán: a demokrácia nem fordulhat szembe a társadalom igényeivel

A magyar miniszterelnök péntek este a kelet-európai átmenet tapasztalatairól tartott elõadást Bejrútban, a Demokratikus Centrumpártok Internacionáléja pénteki, az arab világ változásairól szóló konferenciáján. Szijjártó Péter közleménye szerint Orbán Viktor a szervezet végrehajtó bizottsági tagjaként tartott elõadásában elmondta, hogy Magyarországon a posztkommunista korszak lezárásához 20 év kellett, míg például Csehországban elég volt ehhez 6 is. A kormányfõ hozzátette: az átmenet során figyelemmel kell lenni a társadalom kulturális gyökereire és szociális szükségleteire és nem szabad elveszíteni az emberek bizalmát. A demokrácia közös értékek tiszteletben tartásáról szól, ugyanakkor a demokratikus rendszernek a vezetést is biztosítania kell az ország számára.

A miniszterelnök kiemelte, hogy az átmenethez erõs társadalomra van szükség, és az ország vezetésének eredményeket kell elérnie. Különösen fontosnak nevezte, hogy a demokrácia "nem fordulhat szembe a társadalom kulturális és szociális igényeivel" - ismerteti a Miniszterelnök szóvivõjének a közleménye.

Orbán: intenzívebb libanoni-magyar kapcsolatokat!

Orbán Viktor pénteken Michel Sleiman libanoni köztársasági elnöknél is látogatást tett. Sleimannak elismerését fejezte ki Libanon egysége, a térségben betöltött szerepe és gazdasági teljesítménye miatt. A tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy intenzívebbé kell tenni a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat. Orbán Viktor az Európai Unió elõtt álló gazdasági kihívásokról is tájékoztatta vendéglátóját, aki hivatalos látogatásra hívta meg Schmitt Pál köztársasági elnököt.

Berri, a "2 milliárd dolláros család feje"

Tekintettel arra, hogy a magyar miniszterelnök bejrúti tartózkodása során találkozott Nabih Berrivel is, kicsit utánajártunk a házelnök személyének, és a WikiLeaks-nek köszönhetõen egy érdekes diplomáciai táviratra bukkantunk. A sürgöny szerint Jeffrey D. Feltman libanoni amerikai nagykövet még 2006-ban találkozott két libanoni síita vezetõvel, Mohammad Obeid politikai elemzõvel, valamint Mohammad Bajdun kabinetminiszterrel, akikkel Nabih Berri tevékenységét vette górcsõ alá. A diplomata ezt követõen egy bizalmas besorolású üzenetben számolt be Washingtonnak a házelnökrõl, valamint a Berri által vezetett AMAL mozgalomról (a Hezbollah melletti másik jelentõs síita szervezet Libanonban). Feltman szerint mind Obeid, mind pedig Bajdun egyetértett abban, hogy az AMAL komoly problémákkal küzd, amelyeknek leginkább az az oka, hogy a szervezet vezetõje, Nabih Berri – aki már akkoriban is a libanoni parlament elnöke volt – komoly hitelességi válsággal küzd. Obeid szerint Berrirõl az a hír járja, hogy a „Hezbollah partnere” és mindent végrehajt, amelyet a terrorszervezet fõtitkára, Hasszán Naszrallah kér tõle. Feltman szerint a libanoni politikusok egyetértettek abban is, hogy Berri egyre inkább korrupciós tevékenységérõl válik hírhedtté. Obeid azt is hozzátette: AMAL aktivisták ezrei hagyják ott a mozgalmat, hogy csatlakozzanak a Hezbollahhoz.

Nabih Berri, a síita AMAL vezetõje a hirdetés bal-, Hasszán Naszrallah, a Hezbollah fõtitkára pedig a plakát jobboldalán mosolyog. (AFP, Getty)


Obeid az amerikai nagykövetnek elmondta azt is: "a Berri-család 2 milliárd dollárt ér". „Képzelje el” – idézte Feltman a libanoni politikust – „már a kilencvenes években is ismertem Berrit, aki akkor egy albérletben élt.” Mára azonban Obeid szerint a Berri-család a legnagyobb ingatlantulajdonos Dél-Libanonban. A síita politikus szerint Berri évente 400 ezer dollárt kap Iránból, ennek a negyedét támogatottságának a növelésére fordítja, a maradékot pedig „zsebreteszi.”

Mikatit a Hezbollah és szövetségesei juttatták hatalomra

A jelenlegi libanoni miniszterelnök, Nadzsib Mikati azt követõen került a kormány élére, hogy 2011 januárjában a Hezbollah képviselõi megbuktatták a Szaad Hariri vezette átmeneti, nemzeti egységkormányt. A Mikati vezette új, síita többségû kabinet 2011 júliusában, nem sokkal azt követõen kapott bizalmat, hogy Mikati kötelezettséget vállalt: (ahogy elõdje Hariri, úgy õ is) együttmûködik az ENSZ különleges törvényszékével, amely 2011-ben emelt vádat Rafík Haríri - Szaad Hariri apja - volt kormányfõ meggyilkolása ügyében. A bizalmi szavazáson 68 képviselõ állt a kormány mellé a 128 tagú libanoni parlamentben, ahol a gyilkosságban feltehetõen közremûködõ Hezbollah síita fegyveres mozgalom és szövetségesei vannak többségben. Az ellenzék képviselõi a szavazás elõtt elhagyták a termet.

Nadzsib Mikati, a Hezbollah-támogatta miniszterelnök, még aspiránsként (b), valamint Szaad Hariri (j) megbuktatott kormányfõ.

A bizalmi szavazásra háromnapos viharos parlamenti vita után került sor, amelynek során a Hezbollah képviselõi heves kirohanásokat intéztek a nemzetközi törvényszék ellen. A miniszterelnök csütörtöki beszéde ehhez képest valamiféle homályos kompromisszumot ígért: "a kormány (...) folytatni fogja együttmûködését (a törvényszékkel), összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon határozatával, amely létrehozta ezt a törvényszéket az igazság szolgálatára" - mondta Mikáti a szavazást megelõzõ beszédében.

A kormányválságot az ENSZ által támogatott vizsgálat idézte elõ, amelyet a korábbi miniszterelnök, Rafik Hariri 2005-ös meggyilkolásával kapcsolatban indítottak, és amellyel a Hezbollah-ot gyanúsítják. Az Irán által támogatott, síita terrorista szervezet izraeli és amerikai konspirációnak nevezte a gyanúsítást. Amikor a szunnita ellenzék megvádolta Mikatit, hogy „Hezbollah-kormányt” vezet, õ azzal válaszolt, hogy „ne szándékokat és embereket ítéljenek meg, hanem a konkrét tetteket”.


Tüntetések Libanonban 2011 januárjában - a Haririt támogató tömeg azt hangoztatta, hogy õk szunniták, ezért nem fogadják el a síita Hezbollah-támogatta Mikatit. Hariri szintén közölte az államfõvel: nem vesz részt egy olyan kormányban, amelynek élére a Hezbollah jelöltje kerül. Mikati azonban - parlamenti többséggel a háta mögött - sikeresen megszerezte a hatalmat.


Nabih Berri házelnök és Hasszán Naszrallah Hezbollah-vezér egy síita mozgalmi videóban. Forrás: youtube


A Mikati-kormánnyal, Nabih Berrivel valamint a libanoni kormányválsággal kapcsolatban reagáltatni szerettük volna a Hezbollah szóvivõjét, a terrorszervezet azonban egyelõre nem válaszolt megkeresésünkre.
http://atv.hu/belfold/20120127_orban_...n_targyalt

Még a végén "kihozzák", hogy veszélyt jelentünk az EU-nak, ezért kell beavatkozni, vagy éppen kitaszajtani, de van még opció.
1364 #10 1364
- 2012. January 27. 19:51:22
Imrém! ha ez a fickó Libanonban kunjtorog, annak biza oka van. Kereskedelmi? Na ne, szerintem most akarja rávenni egy közös kft, üzemeltetésére, megérezte a pénz szagot. Ha nem vigyáz ez a szegény arab, még megéri, Viktor távoztával"szegény marad". De én úgy emlékezem, hogy a Vitya, valami Likud testvér. Akkor a Libanoni látogatás, kinek a malmára is hajtja a vizet. Ugyanis, volt arrafelé valami izrael kontra Libanon balhé is, akkor most miért is ment oda az a szerencsétlen? Kinekakar nagyon megfelelni? Még Európa biztonsága, na meg a vörös kutya f,,sza, az. Ekkora állatot, Plagi Pali meg menjen látogatni, na ott ugyan mit fog elbugázni? Még megérjük, hogy a másik doktorija Libanon Õstörténetébõl íródik, arabul.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.12 masodperc
657,198 egyedi latogato