Olyan ez, mint nálunk az induló gárda-mozgalom volt.

Zafir, nem egészen, de a háttere valóban. Ugyanolyan terelés, felépítés, hangulatkeltés, ajvékolás, de közben azért óvatosak, nehogy "elijesszék" a csatlakozókat. Megcsinálják a saját ellenségeiket, hogy lehessen miért ajvékolni, a erre hivatkozva terrorban tartani mind a zsidaj, mind a liberóst és a "nemzetieket" is.
tessék ezzel összeolvasni!

Neonáci demonstráció: vajon miért hallgatnak a parlamenti pártok?
A neonácik Normafánál bemutatott „becsület napi” megemlékezése, és az ott elhangzott uszító beszédek annak ellenére nem váltották ki a demokratikus pártok elítélõ reakcióit, hogy a rendezvényen a parlamenti patkóban helyet foglaló Jobbik szövetségesei is ott voltak. A Fidesz, az LMP és az MSZP egy-egy országgyûlési képviselõjét kérdeztük arról, hogy szerintük jól tették-e a hatóságok, hogy nem léptek közbe; megfelelõek-e az ezzel kapcsolatos magyarországi törvények; illetve, hogy miért hallgattak.



Gulyás Gergely, az Országgyûlés emberi jogi bizottságának fideszes alelnöke szerint az elhangzott mondatok kétséget kizáróan elfogadhatatlanok, ám a törvény értékítélettõl függetlenül védi a gyülekezés szabadságát – amíg nem valósul meg konkrét bûncselekmény. „A bírói gyakorlat ismeretében nem vagyok abban biztos, hogy ezek a szövegek megvalósítják a közösség elleni izgatást. Általánosságban is úgy gondolom, hogy a szólásszabadság határait minél szélesebben kell meghúzni, akkor is, ha tûrhetetlen tartalmakról van szó. A büntetõjogi eszközök felhasználása ilyen ügyekben az õrültekbõl csinálna mártírokat” - fogalmazott a politikus, aki szerint ehelyett a demokratikus politikai közösségnek úgy kell védekeznie, hogy ezeket a mondatokat politikai hovatartozástól függetlenül egyértelmûen elítéli.

Arra a felvetésre, hogy ez az elítélés a Fidesz oldaláról nem mindig hangzik el – a mostani eseten kívül például a jobbikos Gyöngyösi Márton nemzetközi botrányt kiváltó szavaitól sem határolódtak el -, Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy a kormány részérõl a külügyminisztérium közleményben ítélte el Gyöngyösi szavait, ezért a Fidesz kormánypártként természetesen azonosul a Külügyminisztérium közleményében megfogalmazottakkal.

Dorosz: jelentõs a kormány felelõssége

„Korábban Orbán Viktor azt ígérte, hogy két pofonnal hazaküldi a szélsõségeseket, most mégis azt látjuk, hogy ehelyett magát pofoztatja a nemzetközi szervezetekkel” - mondta az LMP-s Dorosz Dávid. A Honvédelmi és rendészeti bizottság tagja szintén arról beszélt az atv.hu-nak, hogy nem kizárólag büntetõjogi eszközökkel érdemes fellépni a „náci bohóctestületek” és a „szánalmas lúzer egyenruhában feszítõ fiatalok” tevékenysége ellen, hanem például az oktatás segítségével kell megvédeni ezektõl az eszméktõl a fiatalokat. Valamint – tette hozzá – a Fidesznek kellene úgy kormányoznia, hogy elfogyjon a levegõ ezek körül a csalódott emberek által támogatott szervezetek körül, amelyeket szerinte egyébként a jelenleginél erõsebb rendészeti és titkosszolgálati kontroll alá kellene vonni, hogy ne tudjanak esetleg erõszakos cselekményeket végrehajtani. Megjegyezte, hogy a Fidesz vélhetõen a saját szavazótáborának szélsõségesei miatt nem fejt ki határozott véleményt az ügyben.

Azzal kapcsolatban, hogy a náci performanszokon a Jobbik szövetségesei is felszólaltak, Dorosz úgy vélekedett, hogy a Jobbik szavazótábora és parlamenti frakciója is megosztott a neonáci jelenségek megítélését illetõen. Arra a kérdésre, hogy például az LMP miért nem ítéli el határozottan az ilyen megmozdulásokat, a honatya azt válaszolta, hogy szerinte kontraproduktív lenne minden hasonló esemény után „mechanikusan” közleményt kiadni, mert éppen ezzel erõsítenék ezeket a csoportokat. Hozzátette, hogy az LMP ugyanakkor minden komoly esetben fellépett a szélsõségek ellen: például feljelentették a jobbikos Zagyva György Gyulát a Hetek újságírójának megfélemlítése kapcsán, valamint Gyöngyöspatán is igyekeztek hûteni a kedélyeket.

Harangozó: erõteljesebb jogszabályok kellenek

A fentiektõl némiképp eltérõen vélekedik Harangozó Gábor MSZP-s országgyûlési képviselõ, aki szerint Magyarországon a jogszabályok túlságosan megengedõek a gyûlöletbeszéddel kapcsolatosan. A konkrét esetet jogilag ugyan õ sem kívánta megítélni, ugyanakkor aggasztónak nevezte, hogy a parlament falai között is elhangoztak gyûlölködõ felszólalások, valamint jobbikos országgyûlési képviselõk részvételével és támogatásával zajlik a kifejezetten rasszista alapokon szervezett, a bíróság által feloszlatott Magyar Gárda mûködésének újjáélesztése.

A honatya ezért ma újra benyújtja „a szélsõségesség, a rasszizmus és az idegengyûlölet egyes formái elleni határozott fellépésrõl” szóló határozati javaslatát az Országgyûlésben. Ennek értelmében egy olyan országgyûlési állandó bizottságot kellene létrehozni, amely „ügydöntõ jogkörrel rendelkezik az országgyûlési képviselõ által tanúsított rasszista, antiszemita, idegenellenes és iszlamofób magatartás tényének megállapítására”, valamint ezzel kapcsolatban szankciórendszert is bevezetne.

A határozati javaslat indoklásában szerepel, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése korábbi határozatában felszólított az európai országokat a rasszizmus és az idegenellenességgel szembeni világos elhatárolódásra. A határozat utal arra, hogy a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadság a plurális demokrácia alappillérei, gyakorlásuk azonban korlátozások alá vethetõ, amennyiben a rendzavarás vagy bûnözés megelõzése, az erkölcsvédelem és a mások jogainak védelme szempontjából szükséges.

[url]http://atv.hu/cikk/20120219_neonaci_beszedek_vajon_miert_hallgatnak_a_parlamenti_partok
[/url]

egy hiteles csapat van,az opedig az MNA,a többi mint ahogy mondja a német SCHEIZE.

A zürjének (komik) története

A komik - külsõ elnevezésük szerint zürjének - Oroszország európai részének északkeleti végein laknak, fõként a Komi Köztársaságban, déli csoportjuk, a permjákok pedig a Komi-permják Autonóm Körzetben. Él még egy komi csoport az Urál hegységben eredõ Jazva folyó melléken, az ún. jazvai komik. Szétszóródva Oroszország egyéb területein is élnek kisebb létszámban, így Nyugat-Szibériában és a Kola-félszigeten is. A komik kb. félmillióan vannak, több mint 80%-uk õrzi anyanyelvét. A Komi Köztársaság lakosságának kb. egynegyede komi.

A keleti finnugor népek közül a komik története talán a legsajátosabb. Gyakran emlegetik õket, mint a "legeurópaibb" keleti finnugor népet. A komi történelem, a komi társadalom fejlõdésének érdekessége, hogy egyrészt a keleti finnugor népek közül õk "asszimilálták" leginkább az európai (orosz) kultúrát, és ez már meglehetõsen korán megtörtént, másrészt pedig sikerült a finnugor gyökerû régi hagyományokat, a nyelvet megõrizniük. Az utóbbi idõben azt is megmutatta a komi nép, hogy képes az új lehetõségekkel élni. Így pl. biztosan nem véletlen, hogy az elsõ olyan finnugor kongresszus, amelyet egy keleti finnugor nép rendezett, éppen a komi fõvárosban, Sziktivkárban volt még 1985-ben, a "régi rendszer"-ben. Ez volt az elsõ alkalom, amikor egy nagyobb nemzetközi csoportnak lehetõsége nyílt a keleti finnugor világot - ha csak felszínesen is - közelebbrõl megismernie. Hasonlóképpen 1992-ben a finnugor népek elsõ világkongresszusát szintén Sziktivkárban rendezték, már a Szovjetunió felbomlása után. Az új idõk következtében nyíltan szóba kerültek a nemzetiségi konfliktusok - finnugor szemszögbõl - az Oroszországi Föderáción belül.

A komik önálló története a nyelvtudomány megállapítása szerint a Kr. u. 7. században kezdõdött. Elõdeik a Kr. e. 3-2. évezred fordulóján még a finnugor tömb részeiként együtt éltek a finnségiek, volgaiak és ugor népek között. Ezen egység megszûnése után, kb. a Kr. e. 2. évezred közepén alakulnak ki azok a régészeti mûveltségek, amelyekben a permi népek (a komik és az udmurtok) elõdeinek hagyatékát láthatjuk. A kazányi régészeti kultúra (Kr. e. 14-9. sz.) népességét minden bizonnyal az õs permiek alkották. Ez a mûveltség a Volga-Káma vidékére, a korábbi voloszovói kultúra keleti részére tehetõ. A Kr. e. 9. századra a Belaja völgyet is megszállják. A Volga-Káma vidéken a Kr. e. 8-3. században létezett az ananyjinói régészeti kultúra, amely a permi finnugorok etnogenezisének következõ állomását jelenti. Az ananyjinói kultúra népessége a Kr. e. 5-3. század között elhagyta a Vjatka folyó völgyét és a Volga bal partján telepedett le. A lakosság nagy része a Káma-Belaja összefolyásának vidékére összpontosult. A permi népek közel kétezer éves együttélése miatt a mai komi és udmurt nyelv közeli rokonsága még a nem nyelvész számára is észrevehetõ. Az õs permi népesség szomszédai ebben az idõben iráni eredetû népek voltak, az iráni hatás a permi nyelvekben ma is kimutatható (pl. iráni átvétel az a komi szó, amely a magyarban is iráni jövevényszó, s majdnem ugyanúgy hangzik máig: ezüst). A komik a Kr. u. 1. évezred második felében kapcsolatba kerültek a volgai bolgárokkal. Mivel az udmurt nyelv sokkal több bolgár-török jövevényszót õriz, mint a komi, feltételezhetõ, hogy a komik õsei akkor már az õsudmurtoktól valamivel északabbra élhettek. A permiek szomszédai voltak a Magna Hungaria-beli magyarok is, ezt bizonyítják azok a közös lexikális és nyelvtani elemek a permi nyelvekben s a magyarban, amelyek más finnugor nyelvekben nincsenek meg (pl. közös a kenyér szó, a -ni fõnévi igenév képzõ, a számnevek -nc és -van/-ven utótagja: kilenc, harminc, negyven). A magyarok kapcsolatai a permiekkel - a tudósok egybevágó véleménye szerint - nem lehettek intenzívek és hosszúak.



A volgai bolgár-permi kapcsolatok idején történt az õs permi nép végleges kettéválása a 8-9. században. Erre az idõre a régészek már különbségeket vélnek felfedezni a Vjatka és Káma menti kultúrák között. Ekkor még egyetlen írott forrás sem említi a komikat, az elsõ reájuk vonatkozó híradást feltehetõleg a kijevi õskrónika "Perm" és "Pecsora" neveiben láthatjuk. A komik vándorlása az északi területekre a 9. század utáni idõkben is folytatódott. A 10. században településeik a folyók (Vicsegda, Sziszola, Vim) mentén terültek el. Északnyugaton a karjalaiakkal és más kisebb finnségi népekkel kerülnek kapcsolatba, ennek is vannak nyelvi nyomai. A 11-12. században kezdõdnek a komik kapcsolatai a novgorodi fejedelemséggel. A novgorodi kereskedõk és a még keletebbre élõ népek között közvetítettek, fõleg a kereskedelemmel. Ez a szerepe a komiknak késõbb (pl. Szibéria meghódításában) is fontos lesz. A növekvõ adó és a keresztény térítés elõl menekülve jelentõs komi csoportok hagyták el lakóhelyüket, és a Káma felé vándoroltak. Így jött létre a késõ középkori Bjarmia két központja: Óperm és Nagy-Perm. Számos földrajzi név (így maga Perm is) mind a két helyen megtalálható. Még egy szomszéd nép említendõ meg, a manysik. A terjeszkedés folyamán a komik fõleg manysikat szorítottak ki lakóhelyükrõl, akik részben az Urálon túlra kerültek. Ezekrõl a harcokról a régi krónikák is megemlékeznek. A manysikat pl. elõször Permi Szent István legendájában említik (1396).

A komik a 16. századtól a Moszkvai Fejedelemséghez tartoztak, s ettõl kezdve gazdasági és kulturális életükben nagy fejlõdés következett be, elsõsorban a keresztény térítés hatására. Ekkor jelent meg az 1330 körül született, késõbb szentté is avatott püspök, Permi Szent István (eredeti polgári nevén Sztyepan Hrap) az akkor jelentõs kereskedõvárosban, Velikij Usztyjugban. A városban akkor még komik éltek, és nem messze tõle kezdõdött a komi nyelvterület. Sztyepan Hrap gyermekkorától ismerte a komi nyelvet az orosz mellett, komi származása azonban vitatott. A rosztovi kolostorban tanult, többek között görögül is. A komiföldi misszionáriusi munkára készülve még 1372-ben összeállította a komi ábécét, az aburt. Az abur ábécében felhasználta a cirill és a görög betûket, néhány írásjelet pedig õ maga alkotott a régi komi tulajdonjelek/nemzetségjelek (paszok) alapján. A grúz és örmény írással is próbálták kapcsolatba hozni az ózürjén írást. (Tipológiailag ez a hasonlítás helyénvaló, a különbség nyilván az, hogy komiföldön nem sikerült a kaukázusi népekéhez hasonló nemzeti kultúrát fejleszteni és fenntartani.) Permi Szent István saját maga fordított le néhány imát és liturgikus éneket komi nyelvre, ezekbõl a vallásos szövegekbõl egy-kettõ a mai napig fennmaradt. A komi írásbeliség régiségét tekintve az uráli népek körében - megelõzve a finnekét és az észtekét is - a magyaroké után következik. Sztyepan Hrap 1379-ben indult a komikhoz. Harcolt a pogányok ellen, a komik közül sokan csatlakoztak az új valláshoz. 1383-ban Moszkvába utazott, hogy engedélyt kérjen egy komi püspökség létrehozására. Dmitrij Donszkoj nagyfejedelem magát Sztyepan Hrapot nevezte ki elsõ püspöknek. Visszatérve a komik földjére újabb templomokat építtetett. Közben elutazott Novgorodba és Moszkvába is. Az egyik moszkvai útján 1396-ban elhunyt. Nincs kizárva, hogy meggyilkolták. Feltételezik azt is, hogy az orosz hivatalos egyház szándékosan tönkre akarta tenni Permi Szent István életmûvét. Tény, hogy az elsõ komi püspök követõi közül sokan nem tudtak komiul, nem törõdtek a komi nyelvû liturgiával, és így a komi írás is lassan feledésbe merült. A helyi papság ráadásul fõleg oroszokból állt. Bizonyos történeti feljegyzések alapján tudjuk, hogy a komi templomokban ennek ellenére még a 18. század közepéig élt a komi nyelv a pravoszláv liturgiában.

Mivel sokáig a nemzeti, teológiai problémákkal a Szovjetunióban behatóan nem nagyon foglalkoztak, sõt a vallási témák sokáig tabu alatt álltak, Permi Szent István mûve, jelentõsége a jövõ történészgenerációinak kutatási témája lesz. A helyi történészek már próbálják tudományosan értékelni Szent István azon igyekezetét, hogy bekapcsolja a komi területeket az orosz kultúrkörbe. Vajon Perm megmentése volt ez, avagy csak az orosz hatalom terjeszkedésének egy érdekes közjátéka? Ez a vita - nyilván nem véletlenül - hasonlít a magyar Szent István-életmû problematikájára (vö. régi pogány törzsi élet és az új keresztény feudális rendszer ellentéte). S ugyanúgy, mint Magyarországon a rendszerváltás idején, a komik is fokozódó érdeklõdéssel fordulnak a "nemzeti kérdések" felé. Megírták az elsõ színdarabot Permi Szent Istvánról a sziktivkári Folklór Színház számára. Ezt az érdekes produkciót, amit érdemes összehasonlítani a magyar "István, a király" rock-operával, Göncz Árpád komiföldi látogatása alkalmából a magyarországi vendégeknek is bemutatták. Végül meg lehet még említeni, hogy 1992-ben a sziktivkári fõtér új nevet kapott: Sztyefanovszkoj ploscsagy (hibrid komi-orosz nyelven), azaz István tér. A fõtéren a harmincas évekig a Szent István templom állt, amelyet az ateista kampány idején bontottak le. Az István tér egyik sarkán ma tábla õrzi Permi Szent István emlékét.

Krónika
http://ludens.elte.hu/~briseis/finnug.../komi.html

http://fu.nytud.hu/kn/nepek/nepkom.htm




http://geo.1september.ru/2001/08/5.htm

http://www.elupuu.org/index.php?id=495

http://www.nbrkomi.ru/page/1431/

Imi,
ehhez mit szólsz? Az SS jele az amerikai tengerészgyalogosok zászlaján?! http://usnews.msnbc.msn.com/_news/201...zi-ss-logo

Kaméleon, nem értem, a felsõ képen a nénik népviselet olyan, akár a miénk, az alsón a fiatal lányoké meg tiszta orosz. Most melyik komi és melyik kamu?

Balu, az nem komi, se nem kamu, hanem KOMA!

ma már "mindenki" náci, szokjatok hozzá, hogy támadnak a nácik!

Rettegés, zsidó-fajirtás, holokamu, meg amit akarok.

balu998, ahogy Imre is fogalmazott, szinte majdnem mindenki KOMA!
http://www.google.ru/search?hl=ru&q=%...mp;bih=619

Kiegészítõ elemek a hozzáoszlások között: http://ch-serverhosting.com/postaimre...2#comments

BALU..Ez mid alcazas.Ha akarod tudni az igazsagot, a legjobb lerantani roluk az alca ruhat.Igy fogod latni a meztelen igazsagot.

Komiföld
"Lakóinak száma a 2002-es népszámlálás szerint 1 018 675 fõ, ebbõl orosz 607 021 (59,6%), komi 256 464 (25,2%). A köztársaságban kb. 300 magyar is él, akik fõleg a GULAG túlélõi vagy azok leszármazottai."