A szervezõk szerint mintegy kétszázan vettek részt szerda este azon a gyertyagyújtáson, amelyet Torontóban a 2008–09-ben elkövetett magyarországi romagyilkosságok emlékére rendeztek, a rendezvény egyben tiltakozás is volt a kanadai menekültügyi politika várható szigorítása ellen.

„Ez nem tüntetés, csupán a közösség válasza arra, ahogyan a kanadai kormány bánik a roma menekültekkel valamint a kanadai menekültügyi törvény nyáron várható szigorítására” – így nyilatkozott telefonon a távirati irodának az esemény egyik szervezõje, Gina Csányi-Robah, a torontói Roma Közösségi Központ igazgatója. A közösségi vezetõ szerint a részvevõk ekképp mutathatták ki állásfoglalásukat ezzel az emberi jogi problémával kapcsolatban. A rendezvényen részt vett több Ontario tartománybeli baloldali és liberális politikus.

Gina Csányi-Robah rámutatott, hogy noha Jason Kenney kanadai konzervatív bevándorlásügyi miniszter részben a benyújtott cigány menedékkérelmek nagy számának visszavonásával indokolta a menekültügyi szabályozás megszigorítását, e mögött nem az áll, hogy a folyamodványok benyújtói nem a fenyegetettség elõl menekültek el, hanem az, hogy a nyelvet nem beszélõ, gyakran iskolázatlan emberek nem ismerik eléggé a bonyolult bevándorlási rendszert, s az ügyeiket intézõ ügyvédek szakszerûtlenül jártak el.

„Fontos, hogy a kanadai közvélemény pontosan lásson bennünket, lássa, milyen ezeknek az embereknek a sorsa, miért jöttek el, milyen erõfeszítéseket tesznek Kanadában” – mondta telefonon az MTI-nek a parkdale-i iskolakomplexumban megtartott esemény társzervezõje, Horváth Aladár, a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért egyesület vezetõje. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a romák képesek legyenek közösen fellépni a „népirtás veszélyével szemben”, az érdekeik képviselete érdekében, és bejelentette, hogy hamarosan megalakul a Mozgalom a Kanadai Romák Jogaiért nevû szervezet.

Horváth elmondta, hogy noha a tatárszentgyörgyi gyilkosságok után háromezren vettek részt az áldozatok temetésén, a roma „mártírok” halála nem váltott ki elégséges szolidaritást a magyar társadalomból, amelynek a 63 százaléka szerint – a Tárki decemberi felmérése alapján – „a bûnözés benne van a cigányok vérében”. Mint mondta, ez utat nyit a szélsõjobb térnyerésének.

A kanadai bevándorlásügyi miniszter nemrégiben azzal indokolta az észak-amerikai ország menekültügyi gyakorlatának megszigorítását, hogy tavaly mintegy ötezer magyar állampolgár, zömmel feltehetõen roma kért menedéket, akik visszaélnek az ottani jóléti intézményrendszer nyújtotta kedvezményekkel. Ezzel kapcsolatban Horváth Aladár kijelentette: lehet, hogy tényleg vannak, akik kihasználják a rendszert, de egyúttal javasolta, hogy Ottawa küldjön tényfeltáró bizottságot Magyarországra és vizsgálja meg a valóságos helyzetet, például azt, hogy Gyöngyöspatán üldözik-e a cigányokat.

Horváth hangoztatta, hogy Kanadának be kellene fogadnia azokat az embereket, akik hitelt érdemlõen be tudják bizonyítani, hogy üldözik õket. Csányi-Robah szerint noha Magyarország jogrendjének alkotórészei az emberi jogok, nem sok történik a betartatásuk és a felelõsségre vonás érdekében. Mint mondta, az országban 11 szélsõjobboldali félkatonai szervezet mûködik. Gina Csányi-Robah és Horváth Aladár márciusban fel fog szólalni a kanadai parlament emberi jogi albizottsága elõtt.
Link