Magyarország az elmúlt napokban többször is Oroszország és a posztszovjet országok híradóiba illetve fõcímlapjaira került a Schmitt Pál magyar elnök kisdoktorija körül kirobbant botrány miatt: elõször a doktori cím elvételérõl szóltak a Híradások, majd arról, hogy a magyar elnök nem hajlandó lemondani a társadalmi nyomás ellenére sem, végül pedig az elnök elleni tüntetések képei járták be az orosz médiát.

A reakciók kíméletlenek voltak, és amíg a nagyobb sajtó-orgánumok óvatosabb hangot ütöttek meg, addig az orosz bloggerek szabadjára engedték a gondolataikat.

„A plagiátor-elnök elveszítette a doktori címét”; „Schmitt Pál: a plágium nem egy ok a lemondásra”; „Schmitt Pál viselkedése nem méltó egy államfõhöz”; „A magyar plagiátor-elnök rejtõzködik az emberek elõl” – ilyen és ehhez hasonló címekkel volt tele az orosz sajtó az elmúlt napokban. Amíg a magyar diplomácia kísérletei általában hidegen hagyták az orosz sajtót (mint például Orbán Viktor orosz útja, amelyrõl nem írtak Oroszországban), most egyszerre nagy figyelmet kapott az ország Schmitt Pál magyar államfõ plágium botránya miatt.
Hasonlóan kritikusan írt a magyar botrányról a legnívósabb orosz lap, a Kommerszant. Az ügy ismertetése után a lap Mesterházy Attila, az MSZP vezetõjének a szavait idézi, aki szerint Schmitt Pál „viselkedése államfõhöz nem méltó”, és „le kell mondania a posztjáról”.Amíg az állami média mérsékeltebb hangot ütött meg, addig a független kézben lévõ sajtó elõszeretettel ironizált. Így valószínûleg elsõként a Gazeta.ru állt elõ a „magyar plagiátor-elnök” névvel, amit aztán elõszeretettel átvették a kisebb lapok is.

Cikkében Gazeta.ru kiemelte, hogy Schmitt Pált a magyar miniszterelnök Orbán Viktor közeli szövetségesének tartják, akit ellenfelei az autoriter vezetés miatt kritizálják. A lap a Magyar Nemzet csütörtöki cikkét idézte, amelyben azt írták, hogy „ez a harc már el van veszítve”.
Több híradásban számolt be a történtekrõl az Euronews hírcsatorna orosz térség számára szánt változata. Beszámoltak a doktori tanács ülésérõl, idéztek Schmitt Pál péntek esti beszédébõl, és sokat foglalkoztak a beszéd utáni tüntetésekkel is.
A magyar eseményekre a legkeményebben az orosz bloggerek reagáltak, akik sokat ironizáltak miatta. Többen Schmitt Pált a csecsen vezetõ Ramzan Kadirovhoz hasonlították, aki 2006 júniusában kapott doktori címet gazdaságtudományból, 2006 júliusában pedig már a Csecsen Tudományok Akadémiájának a tiszteletbeli tagja lett.

A bloggerek nem felejtették el a Vlagyimir Putyin 2006-ban felmerült plágium gyanúját sem, amikor a washingtoni Brookings Intézet munkatársai véltek hasonlóságokat felfedezni Putyin 1997-es doktorija („A régió ásvány-nyersanyag bázis reprodukciójának a stratégiai tervezése piaci viszonyok között”) és egy 1978-ban megjelent amerikai könyv („Stratégiai tervezés és politika”) között. A plágium vádakat azonban nem sikerült bizonyítaniuk, és az ügy elhalt.
Az orosz bloggerek a magyar plágium botránnyal kapcsolatban azt a következtetést vonják le, hogy Magyarország a fejlett európai és a poszt-szovjet országok között helyezkedik el. Nem tartozik a volt szovjet országok sorába, mert a plágium vádak hatására Schmitt Páltól elvették a doktori címét, ami szerintük Oroszországban nehezen történhetne meg, viszont ellentétben Nyugat-Európa más hasonló precedens értékû ügyeihez képest (mint a szinte össze cikkben hasonlatként felhozott német hadügyminiszter, Karl Theodor zu Guttenberg tavalyi plágium-botránya) a botrányba keveredett magyar államfõ nem mond le, és ezzel kárt okoz az ország presztízsének.

Forrás: Link